Egészen különleges autós rekorddöntési verseny van kibontakozóban a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Csomolungmára. De miért nem elég a világ legdurvább versenypályája, a Nordscleife az autók összemérésének? És mi érteme van négyezer méter fölé villanyautó-töltőt telepíteni? A hangsúly az oxigénen van.

Az elmúlt években egyre több új autót szereltek fel internetkapcsolattal, vagy más, adatkapcsolatot igénylő szolgáltatással. Az autógyártók sok esetben mégsem terveztek azzal, hogy egyes országokban kivezethetik az autós szolgáltatások alapját nyújtó 3G-hálózatot. Magyarországon ezekben a hónapokban is zajlik a gyors mobilinternetezés korát elhozó 3G megszüntetése, így sok autótípus is lebutulhat a változtatás miatt. Utánajártunk, mire számíthatnak ezeknek az autóknak a gazdái.

„Sokan még most sem hiszik el, hogy egyszer eljön a június 30-a” – mondja Süli Antal, a Magyar Autóklub Budaörsi úti vizsgaállomásának vezetője, pedig a vizsgamoratórium lejártához közeledve már most is nagy a pörgés a műhelyben, folyamatosan érkeznek a vizsgáztatásra váró autók, sokszor forgalomképtelen állapotban. A szakembert arról kérdeztük, hogy melyek azok a tipikus és sokak által nem ismert hibák, amelyekre odafigyelve elkerülhetjük azt, hogy az autónkat kivágják a műszakiról.

Az eddigi pályázati rendszer helyett alanyi jogon kellene állami támogatást adni az új villanyautók vásárlására a Magyar Nemzeti Bank javaslata szerint. Az MNB úgy látja, jelentősen sűríteni kell a nyilvános elektromos töltők számát is, hiszen ha kevés az oszlop, kevesebben vesznek tölthető autót. Jóllehet, mindez a környezetnek lehet hasznos, ám pár ezer elektromos autó jelentéktelen lépés a magyar autópark siralmas öregedésének megfordításához, miközben sokakban kelthet olyan érzést, hogy a gazdag vásárlók zsebébe csúsztat pénzt az állam. A probléma hátterét és a megoldási lehetőségeket foglaljuk össze most, hogy kiderüljön, mi lehetne a magyar modell a sokrétű autós probléma megoldására.

A benzines és dízelautók betiltásának ellenzői a jelenlegi, lassan változó viszonyokat veszik figyelembe amikor emlékeztetnek: az elektromobilitás szempontjából egyre inkább kétpólusú Európai Unióban távoli cél a zöld átállás, pedig az Európai Parlament szerdai döntése nem hagy más választást az autógyártók számára. Mostantól őrült sebességű versenyfutás kezdődhet a jelenleg nyersanyaghiánytól sújtott ágazatban a vásárlók, és az autóipari munkahelyek megtartásáért, hiszen ha az uniós döntés életbe lép, 2035-től többé nem vehetünk majd új, belső égésű motorral szerelt autót.

Kipróbáltuk a nyártól minden új autótípusban, két évvel később pedig minden egyes új autóban kötelezővé tett automatikus sebességkorlátozó rendszert. Az ezzel felszerelt Volvo C40 Recharge-ban még kikapcsolható az Európai Unió által előírt megoldás, de így is maradandó élmény vele a közlekedés, és megmutatja, hogy viszonyul a többi közlekedő a sebességhatárokhoz és ahhoz, aki betartja ezeket. Valóban a szigorú elektronikától lesz kevesebb baleset, vagy csupán mozgó útakadályt csinál a használójából?

Tanulságos videót rögzített április 5-én az egyik fővárosi OMV benzinkút térfigyelő kamerája. A rendőrség által közzétett felvétel hűen tükrözi, hogy milyen könnyű kijátszani egy korszerű autó biztonsági rendszerét, ha a gazdája óvatlan. A jelenetet egy autós biztonsági cég vezetőjével is végignéztük, majd keresgéltünk egy kicsit a tolvajok számára fontos eszközök piacán, most pedig összefoglaljuk a módszer lényegét, hogy más ne járjon úgy, mint a fehér Renault gazdája, akitől 70 millió forintnyi értéket raboltak el pillanatok alatt. Kiderül az is, hogy milyen lesújtó eredménnyel zárult a német autóklub (ADAC) idei keyless go tesztje, amelyen ötszáz autótípus biztonságát vizsgálták.