Az automata váltós sofőröket rengeteg sztereotípia övezi, miszerint képtelenek használni a manuális váltót, esetleg nem szeretik az autóikat. Vajon mi az igazság? Van-e értelme az besorolásoknak, vagy az automata váltók már rég felértek a manuálisok szintjére?
Az automata váltók története több mint 110 évvel kezdődött, amikor Galamb József tökéletesítette a Sturtevant fivérek által feltalált bolygóműves váltót. Ezt követően nem volt megállás a fejlesztésben, az ötvenes évekre már kimunkálták a fokozatmentes (CVT) és a duplakuplungos váltórendszereket is.
Árak, szervizelés
A legtöbb autótulajdonos tisztában van azzal, hogy borsos összegbe fáj kicserélni egy elhasználódott váltót. Az automata váltósok esetében nagyobb az ok az aggodalomra, ami már az autó vásárlásánál is feltűnhet.
Típustól, felszereltségtől, váltó típustól függően átlagosan 500 ezer – 1,5 millió forintos többlettel kell számolniuk vásárlás során, ezen felül az esetleges pótalkatrész beszerzési ára és a szervizeléssel töltött munkaórák száma is valamivel magasabb. Jelenleg az automata váltó cserével foglalkozó szervizek száma elenyésző a hagyományos, kézi váltós kuplungcserével dolgozó műhelyekéhez képest, így hosszabb várólistákra is számíthatunk.
Üzemanyag-fogyasztás
Amennyiben szeretnénk megkímélni pénztárcánkat a felesleges kiadásoktól, érdemes figyelembe venni a fogyasztást is. A Vezess.hu a Spritmonitor segítségével drasztikus különbségeket vélt felfedezni ezen a téren, legalábbis a 2005 és 2015 közötti gépkocsiállomány terén.
Egy automata benzines Opel Astra G például 1,03 literrel, míg egy dízel Ford Focus 0,65 literrel iszik többet 100 kilométeren, mint manuális társaik. Az Auto Bild mérései alapján a BMW X2 sDrive18d változata azon kevés automata váltós autók közé tartozik, amik kevesebbet fogyasztanak a kézi váltós testvéreikhez képest.
Amennyiben korszerűbb verdát vásárolnánk, a helyzet sokkal kedvezőbb. Az Auto Bild a legtöbb esetben 1-2 deciliteres különbséget mért a kézi váltós autók javára, így az a párszáz forintos különbség nem okozhat akkora problémát.
Kényelem és biztonság
Míg egyesek odáig vannak a manuális váltó által nyújtott vezetési élményért, az automata váltók elvileg a komfortosabb vezetést akarják tovább fokozni. Bizonyos szempontból az automatáknak sikerül eleget tennie az igényeknek, mivel a kuplungolások és váltások helyett nagyobb eséllyel tudunk koncentrálni a közlekedésre.
Az automata váltók balesetveszélyes szituációkban is nyerő választásnak bizonyulhat, a klasszikus értelemben vett kuplungolás „hiánya” miatt néhány tizedmásodperccel hamarabb tudunk reagálni az ilyen esetekre.
Gyorsulás
Az autó gyorsulása is folyamatosabbnak tűnik automata váltók esetében. Erre tökéletes példa lehet a duplakuplungos megoldás, amit a Volkswagen-csoport autóinál DSG néven is ismerhetünk. Ebben az esetben két váltónk van két kuplunggal, és amíg az egyik hajt, a másik átkapcsol a következő sebességfokozatba. A hatékonysága miatt nem csoda, hogy az ilyet eleinte versenysportokban használtak.
Manapság szintén népszerű a CVT is. Ez az „egyfokozatú” váltó arra a fordulatszámra áll be, ahol az autó keveset fogyaszt és jól dolgozik.
Európában leggyakrabban az elektromos autókban találkozhatunk hasonló rendszerrel, emiatt gyorsulnak úgy, mintha egy kisgyerek megivott volna egy liter kakaót.
Tanulság
Minden váltótípusnak megvan a maga szépsége és problémája is. A manuális váltót jobban szeretik azok a megszállott sofőrök, akik az autózásra hobbiként, életformaként tekintenek. Amellett, hogy ennek karbantartása költséghatékonyabb az automata váltókhoz képest, az üzemanyag-fogyasztás is kedvezőbb.
Az automata váltók eközben kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a vezetést, a használóinak stabil vezetési élményt nyújtanak. Elektromos autók esetében csak ez a lehetőség játszik evidens okokból.
Az átlagos élettartama mindkét váltótípusnak hasonló, így mindenkinek szíve joga eldönteni, melyiket részesíti előnyben.
