A tököli reptéren vettünk részt egy kutatási projekt sajtónapján
A tesztpályára érve hatalmas nyüzsgésbe csöppentem Zsolti kollégámmal, hiszen az önvezető autós teszttől nem messze haszongépjárművekkel gyakorlatoztak egy előre felépített pályán. Engem azonban nem a sok nagy vas érdekelt most, hiszen egyetlen egy csöppnyi autóért vezettem ki a tököli reptérre. Ez az autó pedig nem más, mint a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei által kifejlesztett, önvezető funkciókkal ellátott Smart Fortwo.
Ez a projekt 2018-ban indult el, a célja pedig az, hogy különböző autonóm technológiákkal szereljenek fel egy teljesen hétköznapi autót. A mesterséges intelligenciával is foglalkozó kutatásban több kar szakértői vesznek részt, közel húsz ember dolgozik keményen annak érdekében, hogy ennél is tovább jusson a folyamat. A tesztvezetések közt a kutatás vezetőjével, Dr. Tihanyi Viktor adjunktussal beszéltem, aki elmondta a legfontosabb tudnivalókat az EU-s pályázat keretében megvalósított rendszer kapcsán.
A felhasznált jármű egy első generációs, automata váltóval szerelt Smart Fortwo, melyet egy korábbi projekt keretében elektromosan vezérelhetővé alakítottak. Éppen ezért adott volt a lehetőség, hogy tovább vigyék a megkezdett folyamatot, és önvezető tulajdonságokkal lássák el a járművet. A jelenlegi három fő funkciót mindössze két hónap alatt valósították meg, azóta pedig a finomhangolásokat és a folyamatos teszteket végzik hol a tököli reptéren, hol pedig az újonnan létesített zalaegerszegi tesztpályán. De mit tudnak ezek a technikák, és hogyan működnek?
Érdemes először megnézni, milyen berendezésekkel szerelték fel a kisautót. Az első szélvédőn egy intelligens kamera található, mely a sávokat és az autó előtti forgalmat figyeli. A Smart első lökhárítójának széleire lézerszkennereket, úgynevezett lidarokat szereltek, melyek folyamatosan pásztázzák az autó 20 méteres környezetét, oldalanként 270 fokban. A hátsó lökhárítóban is egy radar került, mely a mögöttes forgalmat figyeli.
A kabinban sokkal több izgalmas részlet van, hiszen belül van az autonóm technológia „lelke”. A műszerfalon egy nagyméretű kijelző kapott helyet, melyen azonnal látni lehet tesztelés közben, ha valamelyik szenzorral probléma van. Ez nagyban megkönnyíti a munkát, hiszen nem kell minden leállás után keresni, hogy a bonyolult rendszer melyik eleme rakoncátlankodik. A fék és a kormányzás vezérlése automatizált, míg a tesztprogramokat jelenleg egy laptopról indítják. Van még egy kis kézi vezérlő, melyekkel az egyes funkciókat lehet engedélyezni, továbbá egy vészleállító gombot is telepítettek. Az aprócska csomagteret pedig egy autóipari központi számítógép uralja, mely az egész folyamatot vezérli.
Az első autonóm funkció az ún. „valet parking”, mellyel egy előre programozott útvonalon képes önvezető módon elhagyni a jármű egy parkolót. A teszteket a „vehicle on the loop” rendszerben végzik, mely egy félig valós, félig virtuális üzemmódot jelent. Az autó fizikai valójában halad a pályán, az elé kerülő akadályok és objektumok azonban a virtuális térben jelennek meg. Így biztonságosan folyhatnak a tesztek anélkül, hogy az autó bárminek is nekimenne, hiszen a kikerült akadály sincs ott a valóságban.
A követkető önvezető technika a „traffic jam pilot”, mely a dugóban araszolást valósítja meg. A Smart indexelést követően önálló sávváltásra is képes, és a forgalom ritmusához igazítja a sebességet is. A hátsó radar figyeli a mögöttes forgalmat, és nagy sebességgel közelítő vagy gyorsító jármű esetén letiltja a sávváltás lehetőségét.
A „platooning” funkcióval pedig az autó valós GPS adatokra hagyatkozva képes követni az előtte haladó járművet. A csapat rövidtávú céljai közt olyan tervek szerepelnek, mint a parkolási funkció továbbfejlesztése. Egy mobilapp segítségével bármilyen parkolóhelyről odanavigálna a sofőrhöz az autó, az útvonalon megjelenő akadályokat pedig dinamikus módon kerülné ki. A hosszabb távú tervek szerint további autókat szerelnének fel autonóm funkciókkal. Emellett a projekt mellett több más kutatás is folyik, melyek egy részét más egyetemekkel együttműködve hajtanak végre. A kutatás még messze nem ért a végére, mindig újabb és újabb célokat tűznek ki maguk elé, remélhetőleg egyre nagyobb áttöréseket érnek el, ezzel emelve a magyar tudomány szintjét.
A projekt célja az autonóm járműrendszerek kutatása a zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódóan. (EFOP-3.6.2-16-2017-00002)
