A Scuderia Ferrari 2019-ben ünnepelte a 90. évfordulóját, amelyet számos helyen méltóképp megünnepeltek.
A Ferrari két évvel ezelőtt ünnepelte Maranellóban a 70. születésnapját. Azonban jóval az utcai autók előtt még maga Enzo Ferrari is versenyzett majd az Alfa Romeo versenytevékenységét menedzselte. Ennek fényében 2019-ben a Scuderia Ferrari a 90. jubileumát ünnepli. Ahol lehet, ott megemlékezik az olasz gyártó a jeles alkalomról. Nem volt ez másképp a nagy múltú Pebble Beach-i Concours d'Elegance rendezvényen sem.
A Ferrari kilenc ikonikus versenyautóját vitte ki, amelyek nagyon jól mutattak a festői helyszínen.
Ferrari 333 SP (1999)
1994-ben a Ferrari ezzel a modellel tért vissza 20 év kihagyás után a prototípus kategóriába. A maranellói alakulatnak a Dallara segített a 333 SP megépítésében, a Sportautó Világbajnokságban és az IMSA GT bajnokságban is sikerrel versenyzett. Többek közt az 1995-ös és az 1997-es Sebringi 12 órás versenyen is győzni tudott. Ez nem véletlen, hiszen a Ferrari 641 F1 4 literes ,V12-es, 650 lóerős motorját kapta, amely nagyon megbízható volt. A kiállított 027-es példányt egy osztrák gyűjtő vásárolta meg és csak pályanapokon körözött vele.
Ferrari 166 Spyder Corsa (1948)
A 166 Spyder Corsa lényegében az első Ferrari modell, a 125 S második generációja volt. A kiállított 04C számozású 1948-as autó valószínűleg a negyedik Spyder Corsa volt. Ezen belül is kettő volt csupán amely az eredeti karosszériát kapta, és ez az egyik. A 125 S motorját fejlesztették tovább, így került egy 2 literes, V12-es az utódba. Ezt a példányt a jelenlegi tulajdonos apja vezette az 1950-es években, azóta a családi örökség részét képezi.
Ferrari 275 GTB/C (1966)
Az olasz gyártó 12 versenyautót épített, amelyhez a 275 GTB utcai változatot alakították át. Szinte a karosszéria összes elemét alumíniumra cserélték a súlycsökkentés miatt és számos módosítást hajtottak még végre, hogy megállja a helyét a versenypályán. A meghajtásról egy 3,2 literes V12-es erőforrás gondoskodott, amely 320 lóerőt produkált. A híres Scuderia Filipinetti csapata volt az első, aki használta az autót. 1967-ben a Le Mans-i 24 óráson a 11. helyet szerezték meg.
Ferrari 512 M (1971)
Aki követte a Le Mans-i 24 órás versenyt a 70-es években, az emlékezhet az 512 M-re, amely a Porsche 917-es fő ellenfele volt a pályán. Ezt a teljesen új prototípust 1970-ben készítették a Porschék ellen, ez sikerült is, hiszen Sebringben nyert egy másik 512. Ezalatt átdolgozták a karosszériát, majd egy évvel később eladták a híres Ferrari importőr, Luigi Chinetti csapatának a N.A.R.T.-nak.
Ferrari 365 GTB/4 Competizione (1972)
A fenti 275 GTB / C-hez hasonlóan a 365 GTB / 4 Competizione is először utcai autónak építették, majd súlycsökkentés és átalakítás után elkészült a versenypályára szánt változat is. Ebből végül három széria készült, ez a legutolsóba tartozik, ami lényegében szélesebb sárvédőíveket, nagyobb kereket és még több súlycsökkentést kapott. A kiállított autót eredetileg a N.A.R.T. versenyeztette a 73-as Daytonai és a 74-es Le Mans-i versenyen nem sok szerencsével, ugyanis mindkettőn összetörték. 75-ben viszont Daytonában megnyerte a kategóriáját.
Ferrari 288 GTO Evoluzione (1986)
Hallottál már a 288 GTO-ról, de nem tudod mi ez? Lényegében a későbbi F40 porototípusa. Összesen hat darab épült ebből a B csoportos autóból, később megszüntették a kategóriát biztonsági előírások miatt. A 2,9 literes, 650 lóerős, ikerturbós V8-as szinte repítette a széles és könnyű kasztnit, amely több eleme is visszaköszön az évfordulós F40-en.
Ferrari 348 Challenge (1992)
A Ferrari 348 Challenge széria volt a márka első kísérlete a gentleman driverek számára, ahol gazdag, amatőr sofőrök küzdöttek egymással. A versenyeket Európában tartották, az autók pedig lényegében a 348 TB utcai modell húzott változatai voltak. Ez 20 lóerővel tudott többet, módosított kipufogót, nagyobb légbeömlőket és fékeket, valamint bukókeretet kapott. 1995-ig futott a széria, utána az F355-ös Challenge váltotta. A képen látható autót promóciós célokra építették és 97-ig a Ferrari tulajdonában volt. Legutóbb pedig a 70. évfordulós ünnepségen tartott aukción értékesítette az RM Sotheby's.
Ferrari F50 GT (1996)
A limitált F50 alapjaira épült az F50 GT, amelyet a GT1 osztály szabályainak megfelelően épített, hogy harcba szálljon a McLaren F1 GTR és a Jaguar XJ220 ellen. Sajnos a Ferrari vezetése nem értett egyet a sorozat nézeteivel így nem élt meg nagy sikereket ez a projekt. Ennek fényében összesen három F50 GT-t építettek, a képen látható a 001-es. Állítólag hat darab készült, de az utolsó hármat annyira kiélezték, hogy össze is törtek.
Ferrari F310-B (1997)
A korábbi F310-es továbbfejlesztett ez az F310-B, amely a Ferrari első Formula 1 autója, amelyet új mérnök Rory Byrne bevonásával terveztek, aki hat világbajnoki címhez segítette a Ferrarit. Ezzel teljesítették az 1996-os és 1997-es szezont, Michael Schumacherrel és Eddie Irvine-nal. A B változat könnyebb volt elődjénél és nagyobb üzemanyagtankot kapott. Nem mellesleg pedig egy 3 literes, V10-es, 730 lóerős erőforrással büszkélkedhetett.
A Ferrarinak nagyon sok úgymond ikonikus modellje van, és mindig előkerül egy-egy, amely a vizsgált aspektusból különlegesnek számít. Ezek közül nekem az F50 GT viszi a prímet. Neked melyik a kedvenced?
Ha érdekelnek más hírek is az autós világból, nézd meg az Alapjárat legfrissebb hírműsorát!
