2020. március 03. | 13:08

Online sajtótájékoztató keretein belül foglalta össze a rövid távú terveket és az új szolgáltatásokat a Honda alelnöke.

Az elektromos autók fejlesztésében nem csak a Toyota volt elég bátor ahhoz, hogy idejekorán villantson valami futurisztikusat a Priussal. Bár a Honda Insight pár év lemaradással jött konkurens hibridje után, az tény, hogy nagyon korán belevágtak az alternatív hajtáslánc tesztelésébe.

A közelmúltban úgy tűnt, mintha PR kommunikációba csomagolt elektromos elköteleződés mellett, valahogy mégis lassabban reagálna az autóipart érintő változásokra, mint a versenytársak. Ez persze magyarázható azzal is, hogy az önálló japán gyártó nem szeretne félkész vagy öszvér termékkel a piacra lépni, ezért újratervezi a modellpalettát. A 2020-as Genfi Autószalon ugyan elmaradt, de hála az online információáramlás megállíthatatlan folyamának és Tom Gardnernek a Honda Motor Europe alelnökének, a március 3-án tartott videós sajtótájékoztatón kaptunk képet arról, milyen álmokban van a Honda ereje manapság.

A sajtótájékoztatóból kiderült, hogy a gyártó nem csak az autóparkja teljes elektromosításával foglalkozik, hanem komplex szolgáltatásokat vezet be és ez a hozzáállás Cardi B kifejezésével élve "EEEEOOOWWWW". Egyszerű, közérthető és a mai vásárlók számára már félreérthetetlenül az elektromos autókra utaló megjelöléssel tették egyértelművé az új irányvonalat: e:TECHNOLOGY, e:PROGRESS, e:HEV.

Azt már régóta tudjuk, hogy a Honda rövidtávon elektromosítja az Európában értékesített modellpalettáját, ezért 2022-ben már csak elektromos hajtással szerelt típust lehet majd kapni. Ennek kapcsán került piacra a Honda e és válik hibriddé a Jazz. 2021 és 2022 között további négy modellel rukkolnak elő, amik között lesz teljesen elektromos autó és SUV is.

Az idén érkező Honda Jazz e:HEV a gyártó elmondása alapján kifejezetten a technológiai újítások kedvelőinek készült. Az okoseszközök csatlakoztatásával olyan applikációkat érhet el a tulajdonos, amivel minden fontosabb információt akár távolról és élőben megtudhatunk az autónkról. Említésre méltó, hogy például a Honda e esetében az alkalmazásban előre megtervezett utat ha a tulajdonos átküldi az autó navigációjára, akkor az aktuális töltöttségi szint az útvonal és töltési lehetőségek alapján tervezi meg az utat, töltési pontokat ajánlva a felhasználónak. Ez valóban biztonságosabbá és kényelmesebbé is teheti az elektromos autózást.

Természetesen a divatterepjárók fertőzése nem kerülte el a kis városi hibridet, ezért Crosstar néven érkezik egy morcosabb szabadidő autó is a Jazzből. A Jazz új e:HEV rendszerében a belsőégésű 1,5 literes benzines i-VTEC technikához két nagyteljesítményű villanymotort csatlakoztattak, az erőátvitelt pedig egy fix áttételű nyomatékelosztóval oldották meg. A 80 kW-os elektromotorok 9,4 másodperc alatt repítik 100-ra a kisautót, akár 175 km/h-s végsebességre is képes és 4,5 literrel is beéri a WLTP szabvány szellemében elvégzett mérések szerint.

Az elektromos autók megjelenése újfajta közlekedési szokásokat teremt és egészen megváltozik az autóhasználat rutinja is. Mivel az új technológiájú járművek áramellátása nem minden esetben olyan környezetkímélő, mint amennyire elsőnek tűnik, a Honda új kereskedelmi energiagazdálkodási szolgáltatást vezet be e:PROGRESS néven. A tervek szerint ezzel a megoldással az EV használók számára elősegítik a megújuló energiaforrások hatékony használatát.

Az e:PROGRESS szolgáltatást az Európában okostöltőkre és áramfejlesztőkre szakosodott Moixával és az egyik legnagyobb energiaszolgáltatóval a Vattenfallal közösen vezeti be. A szolgáltatáshoz okostöltőt, okostarifát és okos-töltésvezérlőt kapnak a tulajdonosok, így a gyártó szerint legjobb módon hasznosíthatják az áramot. A vásárlónak így lehetősége lesz rugalmas árszabásban fizetni a töltési áramért, aszerint, hogy milyen időszakban töltik a járművet. A szolgáltatás használatához állítólag egy olyan Honda Power Chargerre lesz szükség, ami 32A-es áramellátás esetén 4 óra alatt képes 100%-ra tölteni a Honda e akkupakkját.

A Honda szolgáltatásainak bevezetése és a kiszolgáláshoz szükséges környezet kiépítése már megkezdődött az Egyesült Királyságban és Németországban, de a tervek szerint még idén a többi európai államban is megkezdik a bevezetését.