Az eBayen vehetsz magadnak egyet, igaz megkérik az árát, ami nem meglepő.
Már csak ettől a kifejezéstől, hogy "V12" rengeteg autóőrült karján feláll a szőr, és még többen vannak akiknek a hangjától is. A tizenkét henger üvöltéséhez kevés dolog ér fel a világon. Hát még, ha az említett erőforrás egy Formula-1-re tervezett V12, hiszen az valami más, valami több...
A teljesen felújított blokkot ugyanaz a személy árulja, aki nem is olyan régen egy LaFerrari V12-esét is áruba bocsátotta. Pár hete már fent a hirdetés, amit eddig 388-an tekintettek meg, de még nem csapott rá senki. Az utcai erőforrásnál jóval többet kérnek érte, ezen nem lepődtem meg mondjuk, de az 375 000 dolláros, vagyis 110 millió forintos ár azért semmi.
A leírásban az olvasható, hogy ez az utolsó V12-es széria a Formula-1 történetében. Ez alapján egy Ferrari Tipo 044/1-es motort vehetsz meg, ezt használták az olaszok a Ferrari 414 T2-es versenyautóban még az 1995-ös szezonban és nem csak hangja volt gyönyörű, de a serlegek is, amiket nyertek vele.
A 3 literes szívó V12-es mindössze 132 kg-ot nyom a mérlegen, köszönhetően a könnyű alumíniumötvözetnek. Az elektronikai részét pedig a Magneti Marelli készítette.
A körülbelül 25 éves technika maximális teljesítménye 760 lóerő és leforogja a 17 000-et percenként. Versenyen megbízhatósági okokból lekorlátozták 600 lóerőre, azonban így is szépek a számok.
Sajnos semmi információ nem olvasható a motor állapotáról, de a kép alapján arra következtetek, hogy felújításon esett át. Bármilyen gyűjteményben megállná a helyét, hiszen az F1 történelem egyik mérföldkövéről van szó, abból az időből mikor még a pokolban hallották, ha Schumacher elrúgta neki.
A Formula-1-es erőforrások nem alkalmasak közúti közlekedésre, ennek inkább egy vitrinben lenne a helye, körülötte Ferrari ritkaságokkal.
A szerkesztőség bent lévő tagjait megkérdeztem, ők mihez kezdenének vele. Hát elég különböző válaszok születtek.
Adri belerakná egy Fairlady Z (S30)-ba, mert abba belefér nem úgy mint a Miatába és néha menne vele egy kört keresztben.
Alex vérbeli olasz szemlélettel rendelkezik és nem tervezne vele hosszútávra. Ő nemes egyszerűséggel belepattintaná egy régi digó bódéba és első nap össze is törné.
Ádám Csinálna neki egy állványt, amin néha beindítaná és csak hallgatná...
Danit szó szerint idézném "Ilyen hülyeséget nem csinálnék!"
Matyi nem vette túl komolyan ezt a kérdésemet (sem), ő egy kerti ébresztőórát készítene belőle.
Marci egyszerűen kirakná a vitrinbe, amíg nem találna egy hozzá méltó kasztnit.
Márk befektetésként tekintene rá, megvenné és 5-10 év múlva eladná.
Én hasonló módon gondolkodom mint Alex. Vétek lenne egy ilyen technikát üvegvitrinbe zárni, így keresnék neki egy 70-es, 80-as évekből származó könnyű és kicsi olasz kasztnit, beleraknám és néha kigurulnék vele egy Concours d'Elegance szintű kiállításra és csak hallgatnám az üvöltését.
Végezetül pedig hallgasd meg, hogy miről is beszéltem eddig (46 másodperctől kezd) :
