2019. október 12. | 11:50

Villanyosítás nélkül szinte elképzelhetetlen az autógyárak túlélése Európában.

Nincsenek egyszerű helyzetben az autógyártók, mert meg kell felelniük a hamarosan életbelépő és kissé túlzó károsanyag-kibocsátási előírásoknak, mintha a teljes globális klímakatasztrófáért csak ők lennének a felelősek. 2021-től minden márkának teljesítenie kell a 95g szén-dioxid/km kibocsátási szintet, ami azt jelenti, hogy flottájuknak átlagban hozniuk kell ezt az értéket, tehát lesznek autók, melyek e fölött szennyeznek és lesznek, melyek ez alatt, de a lényeg a nagy átlag lesz.

Amelyik gyártó ezt nem teljesíti, arra nagyon komoly pénzbírságok várnak, akár el is lehetetlenülhet a működése és lehúzhatja a rolót. Ráadásul a szigorú előírások itt nem is állnak meg, 2025-re a 2021-es szinthez képest további 15%-os, 2030-ra pedig 37,5%-os csökkentést kell végrehajtaniuk. Világos, hogy ezt nem lehet villanyosítás nélkül teljesíteni, mert a hagyományos belsőégésű motorok hiába tiszták, mára elérték fejleszthetőségi maximumukat.

Kézenfekvő megoldás lenne egyből elektromos autóra váltani, hiszen annak helyi emissziója nulla és jelentősen levinné a flottaátlagokat. Sajnos azonban az akkumulátor-gyártás mondhatni még gyerekcipőben jár, az akksik előállítása nagyon drága, egyelőre nem képesek az elvárt hatótáv biztosítására és utántöltésük is lassú. E három okból kifolyólag a villanyautók sokkal lassabban terjednek, mint korábban gondolták. Így az autógyárak hiába kínálnak elektromos autót, ha nem viszik, főhet a fejük a flottaátlagok miatt.

Köztes megoldásnak a hibrid, illetve a plug-in hibrid technológia ígérkezik. Hiszen egy ilyen gépjármű képes keveset fogyasztani (=alacsony károsanyag-kibocsátási számokat produkálni,) városban tudnak  tisztán elektromosan üzemelni, ráadásul a jelenlegi szabályozási környezetben a legtöbb országban jár utánuk valamilyen mértékű adókedvezmény. Szintén mellettük szól, hogy kisebb akkumulátoraik miatt kevesebbe kerülnek, mint a csak elektromos modellek és a nagy hatótávról sem kell lemondaniuk a tulajdonosoknak, mert van bennük belsőégésű motor is.

Ettől függetlenül a jövő az elektromos autóké és a nulla emisszióé, de azért az a jövő még kicsit távolabb van. Addig is a tölthető hibridek térnyerése várható, mert olcsóbbak és működnek folyékony üzemanyaggal is, így nincs probléma a hatótávval sem. A plug-in hibrid technológia pozitív hozadéka továbbá, hogy rászoktatja az embereket a töltés szükségszerűségére és a töltők használatára, de mégsem kell vele bajlódni, ha nem akarnak, mégis szép lassan hozzászoknak.

Az autógyártók abban bízhatnak, hogy sok vásárló dönt mellettük, mert így (és csak így) teljesíthetőek az egyre szigorúbb kibocsátási normák. Előrejelzések szerint 2025-re a tölthető hibridek eladása már elérheti az éves 1milliós darabszámot, ami azt jelentené, hogy komoly, 5,2%-os piaci részesedéssel számolhatnak a márkák. Ugyanakkor van egy nagy ellentmondás is a dologban, mert az, hogy olcsóbb, mint a tisztán elektromos technológia, még nem jelenti azt, hogy olcsó lenne.

Szóval a plug-in hibrid hajtásláncok a nagyobb és drágább autókban terjednek el emiatt, hiszen azokban a kategóriákban lehet kigazdálkodni a többletköltségeket, a vásárlóközönség elbírja a jelentős felárat. A 22-es csapdája ez, mert az emberek által vásárolt, széles körben elterjedt olcsókategóriás autókban sajnos nem jutnak szerephez, hanem nagyobb szabadidő-autókban és felsőkategóriás limuzinokban jelennek meg, amire csak szűkebb rétegnek van pénze. Következésképpen maradhatnak a magas kibocsátási átlagok.

De úgy látszik, az autógyárak erre is megtalálhatják a megoldást. A közeljövőben nemes egyszerűséggel le fogják nyelni a technológia árának jelentős részét, mert még mindig jobb lesz esetleg mínuszos árréssel értékesíteni egy plug-in hibridet, mint kifizetni az euro milliókban mérhető büntetéseket, ha flotta szinten nem sikerül teljesíteni az előírásokat. Ezen felül pedig a későbbi javításokon és alkatrészeladásokon még mindig be lehet hozni a kezdeti lemaradást. Az igazi jó pénz a szervizelésben van. Tudják ezt az autógyárak is.

Nagyjából arra lehet számítani, hogy a csökkenő vételárak mellett az eladásokat természetesen továbbra is segíteni fogják helyileg is. Adókedvezmények, adómentesség, ingyenes parkolás és esetleg ingyenes töltési lehetőségek fogják továbbra is vonzóbbá tenni a plug-in hibrideket. Ebből a szempontból a gyártók ki vannak szolgáltatva a mindenkori kormányoknak és önkormányzatoknak, de a közös klímavédelmi célokat figyelembe véve nem várható, hogy ezeket a kedvezményeket egyik pillanatról a másikra megvonják.

Mindenféleképpen meg kell említeni azt a tendenciát is, hogy az elmúlt években az adókerülés kedvelt eszközévé váltak a tölthető hibridek. A gazdagok cégre megvették a hibrid Porsche Cayenne-t, hogy aztán mindenféle kedvezményben részesüljenek, pedig nem is járnak soha töltő közelében. Így végső soron jobban szennyezik a környezetet, mint a sima turbós Cayenne, mert az akkumulátor miatt jóval nehezebbek annál. Ez nyilvánvalóan nonszensz, megoldása napirenden van több ország törvényhozó testületében is.