Sok nyűgtől megszabadítaná a villanyautó-tulajdonosokat a technológia.
Európa célul tűzte ki magának, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, ami nem csak az energetikai szektort vagy az ipart érinti, hanem természetesen a közlekedést is. De mit is jelent maga a kifejezés? Leegyszerűsítve azt, hogy maximum annyi üvegházhatást okozó gázt bocsáthat ki egy ország vagy jelen esetben az Európai Unió, amennyit képes elnyelni is, azaz a környezetet nem terhelheti azon felül a légkörbe juttatott égéstermékkel.
Ez elsősorban a szén-dioxidot jelenti, a közlekedésre vonatkoztatva pedig annyit tesz, hogy a belsőégésű motorok használatát jelentősen korlátozni vagy teljes egészében tiltani kell a jövőben. A jelenlegi ismereteink mellett az elektromos autók jelenthetik a legkézenfekvőbb megoldást, de azok elterjesztésének is számos akadálya van. Ezek közül az egyik az infrastruktúra, a töltőhálózat fejlettsége.
Tény, hogy az unió területén egyelőre messze nincs annyi elektromos autótöltő, amennyire szükség lenne a közlekedésre vonatkozó célok eléréséhez. Ennek tudatában vagy éppen ennek ellenére a brit kormány már most a töltők következő generációján dolgozik, jelentős összegekkel támogatja azokat a cégeket és kísérleteket, amelyek a vezeték nélküli villanytöltők kifejlesztését célozza.
A technológia még gyerekcipőben jár, de már létezik, például a BMW is évek óta dolgozik a saját induktív töltőin, hibrid 530e tulajdonosok bevonásával jelenleg is folynak a tesztek. A rendszer ígéretes, 3,2 kW-os töltési teljesítményre képes, amely ugyan elmarad a hagyományos töltők 20-30 vagy akár 50-100 kW-os teljesítményétől, de így is reményteljes és bizonyosan továbbfejlődik majd.
A dolog úgy működik, hogy egy, a parkolóhelyre telepített doboz (kb.70x50x5cm) fölé kell parkolni a vezeték nélküli töltésre képes elektromos járművel, majd a töltést engedélyezni kell az autó menürendszerében. A dolog sokaknak vonzó lehet, mert ugyan nem túl bonyolult az elektromos autók kábeles töltése sem, mégis sokkal kényelmesebb lesz használni a vezeték nélküli technológiát, főleg rossz időben.
És ez még nem minden, ugyanis olyan, kicsit a tudományos fantázia világába elkalauzoló ötletek is vannak, hogy a vezetékmentes töltésre maguk az utak is képesek lehetnek egyszer, hogy a dugóban állva vagy akár menet közben is értékes kilométerekkel lehessen feltankolni az elektromos és hibrid autókat. A valóságban egyelőre a parkolókba telepített töltők terjedhetnek el belátható időn belül, de vannak próbálkozások az előbbire vonatkozóan is.
Ilyen a Qualcomm techcég, akik Franciaországban építettek egy tesztpályát, ahol már most menet közben is töltődhetnek a kísérleti elektromos autók. A pálya 100 méteres szakaszán 56 töltőpontot helyeztek el, amelyek a mérések alapján akár 20 kW-os teljesítménnyel töltik a felettük elhaladó, akár 100 km/h-val száguldó autót. Ahogy a BMW esetében, itt is zajlanak még a tesztek, a rendszer fejlesztési stádiumban van még.
Az elektromos autókra általánosan elmondható, hogy nem az egy töltéssel megtehető 2-300 kilométeres hatótáv a kevés, hanem a teljes feltöltésre fordítandó sok idő, ami még a gyorstöltők esetében is 30-60 perc legalább, de inkább órákban mérhető normál töltővel kalkulálva. Nem beszélve arról, hogy a rendszeres nagyteljesítményű töltés idő előtt amortizálja az akksikat.
Vezeték nélkül még lassabb a töltés, így valószínűleg a technológia inkább az otthoni vagy a munkahelyi töltések kiszolgálására lesz elegendő, ahol az autók jellemzően hosszabb időt töltenek egy helyben és a kvázi kihasználatlan holt időben tankolhatnak fel villanyárammal. Akárhogy alakul, az elektromos autók akkumulátorainak, töltési lehetőségeknek és sebességeknek van még hova fejlődniük.