A szemérmes apáca és a vad felnőttfilmes találkozik egy összehasonlításban. Nagy a különbség, pedig mindkettő C-osztály. Vajon melyik az ésszerű választás?
Ahhoz, hogy megértsd a C-osztály lényegét, vissza kell tekinteni múltba, egészen pontosan 1982-be. Ez volt az az év, amikor a mai értelemben vett középkategória megszületett: debütált az E30-as, 3-as BMW és a 190-es Mercedes. Mindkét márka kínálatában ezek képviselték a belépőszintet, aki bele akart kóstolni a prémium életérzésbe, de nem volt pénze nagyobbra, jó eséllyel ezek közül választott. De olyanok is akadtak, akiknek csak úgy feszítette a zsebét a lóvé, viszont elég volt nekik ez a karosszéria, persze csak ha megkapják benne ugyanazt a karaktert, ami az adott gyártót ismerté tette. Valószínűleg senkinek sem fogok újat mondani: a BMW-nél a sportosságot, a Mercedesnél a komfortot.
Csak ezek az autók már a tehetős fiatalok büdzséjébe is belefértek, akik szeretik feszegetni határaikat, és elvárják, hogy dinamikusan is lehessen velük közlekedni. A bajoroknál ez semmilyen problémát nem jelentett, viszont a Mercik pont kimértségükről voltak híresek. El kellett hitetni ezekkel a vásárlókkal, hogy a 190-es igenis tud sportos lenni, ha a helyzet megkívánja, hiszen könnyű, erős is az injektoros motorokkal, meg amúgy futómű is van alatta. De ha nem akarod, akkor megmarad igazi Mercedesnek. A reklámkampány fő üzenete az volt, hogy a 190-es egy sportszedán, ami felnőtt.
Azóta eltelt több mint 30 év és három generáció. Most itt áll előttem két csodaszép C-osztály, első látásra alig venni észre bármiféle különbséget. Talán az egyiket kicsit sportosabban öltöztették fel, de nyakamat rá, hogy egy laikusnak nem tűnne fel. Belemerülve a technikai adatokba már szemet szúr a differencia: egy benzines és egy dízel autóról van szó, az előbbi több, mint kétszer erősebb az utóbbinál. Ebből ugye egyértelműen következik, hogy a teszt végén melyik lesz az ésszerű választás: hát persze, hogy az AMG. Nem hiszed? Olvass tovább!
Mercedes C220d 4Matic – Mercedes C450 AMG 4Matic: egy modell, két teljesen más világ
Voltak olyan dizájnjai a stuttgartiaknak, amik nem bizonyultak telitalálatnak, de egy dolgot el kell ismerni: a vételár mindig visszaköszönt az exteriőrön. Mert ami drága volt, azon látszott is, hogy drága. Ez a jelenlegi C-osztálynál is sikerült, lendületes forma, finom vonalak, valósággal süt róla az elegancia. A Mercedes egyen arculata hatásos, tekintélyt parancsol, ha meglátsz egyet a tükrödben, de pont annyira, hogy az még nem tolakodó.
Ez a hófehér szín kellemesen nagyítja, kétszer meg kell nézni, hogy biztosan ki merd jelenteni, hogy ez C és nem E vagy S. Főleg hátulról könnyű összetéveszteni a csúcsmodellel, a lámpák és a vonalvezetés szinte dekára megegyezik ezeken az autókon. Közelebb érve már érzékelhető a méretbeli különbség, de a szomszédot így is könnyű vele becsapni.
Külön jár a dicséret a csillagosoknak, a mezei 220d kinézetét elég egy nagyobb felni-peres gumi kombinációval, továbbá egy finom spoilerezéssel megspékelni, és a rózsadombi nyugdíjas autóját már potenciális ellenfélnek nézi a Subaru Imprezás péntek este a Váci úton. Az AMG modell erőt és dinamizmust kommunikál, a lyuggatott féktárcsák arról árulkodnak, hogy ezt az autót nem érdemes kóstolgatni. Aki nem fújja kívülről a stuttgartiak termékpalettáját, valószínűleg a V8-as C63 AMG-nek nézi, és inkább megtartja a tisztes távolságot. Csak arra kell ügyelni ilyenkor, hogy ne túráztasd, mert akkor kibújik a szög a zsákból.
Mercedes C220d 4Matic – Mercedes C450 AMG 4Matic: az AMG csomaggal az igazi
Aki olvasta korábbi tesztemet a C220d-ről, az tudhatja, hogy elég vegyes érzelmekkel szálltam ki a kis dízelből. Imádtam a beltér formavilágát, a kör alakú légbeömlők gyönyörű összhangban voltak a hangszórók borításával, a szálcsiszolt alumíniumbetéteket már-már kéjes örömmel tapogattam, simogattam. Az átlagon felüli minőségérzetet azonban beárnyékolta a temérdek zongoralakk, amin már egy alapáras Opel Astránál is húzza a száját az autós újságíró, nemhogy egy Mercedesnél. Meg amúgy is, a zongoralakknak a zongorán a helye.
A műszerfal másik gyenge pontja a multimédiás képernyő volt, aminek kialakítása elég gyengére sikerült. A stuttgartiak rajzoltak egy gyönyörű formatervet a beltérre, szépen el is készültek vele időre, aztán mintha a bemutató előtti este jöttek volna rá, hogy elfelejtették a navigáció kijelzőt. Az odaragasztott, kétujjnyi vastag, fényes fekete keret elég kiábrándító, cserébe egészen éles, tiszta képet ad. Akinek fontos a kütyüarzenál ezen része, rendelhet bele feláras változatot, amivel a C-osztály közelebb kerül a konkurenciához ilyen téren. Mindenesetre én nem ájultam el tőle.
Vannak példás megoldások, átlagon felüli minőségérzettel, amire azt mondod, hogy hmmm, le a kalappal, de utána észreveszel egy olyan részletet, amit inkább nem is kommentálnál. Az ülések amúgy kényelmesek, pedig ez csak a félbőrős kivitel volt, mégis elektromosan lehetett állítani. A széles középkonzol miatt nem tudod rakosgatni szabadon a lábaidat, de ez vélhetően csak 1000 km feletti távokon válik negatívummá. Addig nevetve utaznék vele, akár hátul is. A beszállás ugyan kissé nehézkes, de élhető helykínálat fogad hátul is, a térdemnek kellemes játéktere volt, nem zavart az előttem lévő háttámla.
A C450 AMG-be átülve igyekeztem más szemmel nézni és más fejjel gondolkozni. Ez a modell azoknak készült, akik a mezeinél sportosabb C-osztályt szerettek volna, mind kinézet, mind pedig menettulajdonságok tekintetében. A külsőnél sikerült, és azt kell, hogy mondjam, a belsőnél is kitettek magukért. A tesztelt C220d sem volt egy fapados, alapáras változat, de itt valahogy jobban érezni azt, hogy egy drága Mercedesben ülsz. A különbséget keresni kell, hiszen ugyanaz a típus, de nem nehéz megtalálni. Ott a legelső szembetűnő nyalánkság, az alumíniumbetétes sportkormány, ami alul egyenesre van húzva, a rajta díszelgő AMG felirattól a szám mégis mosolyra görbült. Kitűnő a fogása, legszívesebben el sem engedném, ha az enyém lenne. A tulajoknak nem is kell, mert a szintén fémből készült váltófüleket könnyű elérni.
A másik gusztusos részlet a szintén sportcsomagos első ülések: a hát-és fejtámla egy felületet alkot, már kívülről is hozza a racing-feelinget. Beülve szorosan körülölelt, és itt már a régi Mercedes-hagyományként az ajtón elhelyezett gombokkal szabhattam testre a megfelelő üléspozíciót. Ugyan első ránézésre nem voltak agyonpárnázva, a gyakorlatban mégis azt mondhatom, hogy a kényelmi és hobbi célú versenyzési igényeket maximálisan kielégíti.
A fényes, karbon hatású betétért továbbra sem jár dicséret, de talán egy fokkal kulturáltabb és kevésbé kényes, mint a 220d-ben a fekete zongoralakk. Persze az ízléssel nehezen lehet vitatkozni, akinek ez jön be, úgyis ezzel fogja kérni és magasról tesz arra, melyik autós portál mit írt róla.
Összességében a C450 AMG belsejében jobban éreztem a minőséget, mint a mezei, C220d esetében. Várj, ez így nem teljesen igaz. Inkább úgy fogalmaznék, hogy az előbbiben több olyan gusztusos részlet/apróság volt, ami elterelte a figyelmemet arról a néhány gagyi megoldásról.
Mercedes C220d 4Matic – Mercedes C450 AMG 4Matic: a szemérmes apáca és a vad felnőttfilmes
A teszt ezen pontján elérkeztem ahhoz a részhez, amikor a két autó közötti különbség ténylegesen megmutatkozik. Az eddig csak nüansznyi eltérések, a motorháztetőket felpattintva igazi szakadékokká válnak. De tényleg. Hiába a típus, a szín, a 4Matic, az erőforrások szinte semmilyen szempontból nem egyeznek. Dízel-benzin. Sornégy-V6. A köbcenti differencia is szűk másfélszeres. Na, de ez hogyan mutatkozik meg a valóságban?
A próbát a gázolajossal kezdtem, hiszen étteremben sem a somlói galuskával szokás indítani a lakomát. A desszert maradjon meg a végére. A kulcsot elfordítva szinte észrevétlenül indult be a gépjármű, rezonanciának, vibrálásnak nyoma sem volt. Csendes járású erőforrás, a hangszigetelés pedig kitűnő. Talán kintről, mellette állva a vájt fülűek kihallják, hogy nem egy sokhengeres dízel, de tulajdonképpen nem is számít.
Ugyanis, ez a 2143 köbcentis 170 lóerős egység gyakorlatilag mindenre elegendő, amivel a hétköznapi használatban találkozhatsz. Szépen húz, az előzés nem kihívás még alacsonyabb fokozatban sem, a 400 Nm-es nyomaték áldása érezhető. Az automata váltó előválasztója a nagyobb modellekhez hasonlóan a kormány mellé került, érdekes megoldás, de egyáltalán nem bajos a használata. Csupán meg kell szokni, hogy ne a középkonzolnál keresd. Egyáltalán nem hiányzik bele a manuál, ehhez a modellhez ez dukál. Egyetlen negatívumot tudok csak felhozni ellene: sport + módban ha nyomod neki, rántásszerűen vált el, ezzel akarja növelni az élményfaktort. De élmény nem ettől lesz egy C-osztályban. Sokkal inkább attól, ha 367 ló várja a jobb lábad parancsát.
A C450 AMG 3,0 literes V6-os benzines egysége nem spanyolviasz, a C400-ból már ismerősként köszön vissza, ugyanabban a változatban „csak” 329 lóerőt mozgósít. Tulajdonképpen nagyon hasonló az előbb említett két csúcsgép, de a tesztautó esetében a Mercedes és az AMG érezhetően ráfeküdt a sportos környezet és exteriőr megteremtésére, egy áthidaló modellt készített a kulturált C400 és a bestiális C63 AMG közé.
Az 520 Nm-es nyomaték miatt alul sem érezni lomhának, minden fordulattal nő az ereje. Amikor a megjön a turbónyomás, bitangul kezd el húzni, valósággal repíti a kis kasztnit. Határozott gyorsításokkor azon kaptam magam, hogy amikor eléri a megfelelő fordulatot, már ott vagyok, ahol előbb még csak a tekintetem volt. Tényleg meggyőző menetteljesítményeket produkál, a katalógus szerint a 0-100-as sprinthez mindössze 4,7 másodpercre van szüksége, nincs kétségem, hogy ezt kisujjból kirázza. A nagytesó (C63) ebből még további 7 tizedet lefarag, a különbség nyilván egyre markánsabbá válik a sebesség emelkedésével. Aki úgy gondolja, hogy csak V8-al AMG az AMG, annak innen üzenném, hogy már a V6-os turbómotor is kielégít minden igényt, sőt még afölött is. De azért egy kicsit igaza van.
Mercedes C220d 4Matic – Mercedes C450 AMG 4Matic: az ördögpatron meg a görögtűz
Ahogy a cikk elején már említettem, felmenője, a 190-es esetében a sportosságot hangsúlyozták az első helyen, míg a W205-nél azt, hogy ő a tökéletes mindenes a középkategóriában. A mindenben viszont benne van a sportosság is, engem foglalkoztatott, hogy mi és hogyan maradt meg a 30 évvel ezelőtti értékekből. Persze jogosan merül fel, hogy mit akarok én dízellel sportolni, de hát könyörgöm, a motor csak egy része a vezetési élménynek. Ott van még a futómű, amivel az aktuális C-osztálynak semmi problémája nincsen: elnyeli az úthibákat, a magyar kátyúkkal is megbirkózik. Még ha betalálsz is egy nagyobbat, inkább a hangját hallod, minthogy éreznéd. Kanyarban sem dől meg, a 4Matic összkerékhajtás mindenféle dráma nélkül húzza ki az autót a fordulóból.
A kormányzás pontos, de kevés visszajelzést ad, nem érzed, hogy meddig megy azon az íven, amit te kijelöltél. A fék is olyan, hogy hm. Megállítja az autót, amíg kell, tehát funkcióját ellátja, de mintha egy szivacsra lépnél. Nem kemény, van egy olyan lagymatag érzése, nem kiszámítható, hogy 3 mm-rel lejjebb mekkorával fog nagyobbat fogni. De itt már elengedtem a témát, rá kellett jönnöm, hogy feleslegesen keresem benne az izgalmat.
Arra úgyis ott volt a C450 AMG. Benne megtaláltam mindent, amit a dízelből hiányoltam, olyan volt utána beleülni, mint a reggelt egy RedBull-kávéval indítani. Pillanatok alatt léptem ki a bágyadt tetszhalott állapotból, elég volt egy padlógáz-satufék kombó két fekvőrendőr között, és máris éltem. A morcos hangeffekt, a vehemens gyorsulás és kőkemény fékek azt sugallták, hogy bármennyiszer eljátszhatnám ugyanezt, bírná. Sőt, élvezné is. Előbújt az AMG, a vér nem válik vízzé.
Sport + módban érezhetően bekeményedik a futómű, ami alá bedolgozik az inkább hátsókerékre hangolt 4Matic összkerékhajtás, ez a páros félelmetes végeredményt tud nyújtani a kanyarokban. Nagyon jó az egyensúlya, a kasztnidőlés minimális, ha nagyon forszírozom arrébb teszi a fenekét, de érezhetően tapadásra van hangolva. Mindeközben pedig igen vérmesen adja elő magát: rekedten üvölt a V6-os, élvezetes szimfóniát produkál, amikor felpörög, bár az öblös V8-as azért esélyesebb a Grammy-díjra. Ezt leszámítva, átlag földi halandó számára teljesen felesleges az a plusz száz, vagy százötven lóerő. Persze jól mutat az oldalán a V8 Biturbo felirat, én is szívesen nézném a halálra vált arcokat egy-egy hidegindítás után, meg túrnám magam mögé az M-es BMW-ket, de a racionális énem a C450AMG felé húz. Nem túlzóan felesleges, mégsem maradnék sehol vele szégyenben.
Mercedes C220d 4Matic – Mercedes C450 AMG 4Matic ár és összegzés
Viccet félretéve, ha valaki takarékos, minden évszakban használható Mercedest szeretne, nyilván a C220d 4Matic lesz a befutó. Büszkén nézel rá a parkolóban, örömmel nyitod ki az ajtaját és foglalsz helyet benne. Elég erős, elég kényelmes, de a csillagos márkára jellemző igazi fölényes suhanást még nem kapod meg ezért az összegért (13 213 080 Ft az alapár a jelenlegi kínálatban). Ami szem előtt van, arra sok energiát fordítottak, hogy drágának nézzen ki, de a minőségérzet bizonyos pontokon nem az igazi. Legnagyobb problémája, hogy a vezetőt szinte kényszeresen meg akarja fosztani a legapróbb élménytől is, és ez sokakban hiányt ébreszthet. Ezt az űrt tölti ki zseniálisan a C450 AMG, ugyanaz az autó, de teljesen más világ. Vagány külsővel és sportos belsővel gyorsan leveszi a lábáról az erre fogékony vásárlókat, menettulajdonságai pedig megkérdőjelezik a csúcsmodell, a C63 AMG értelmét. Kétszer erősebb, kétszer gyorsabb, és legalább kétszer nagyobb élményt ad gázolajos társánál, úgy, hogy közben nem kerül kétszer annyiba (18 938 240 Ft alapáron). Mi ez, ha nem racionális választás?
Mercedes-Benz C220d (W205) 4Matic G-Tronic
- Lökettérfogat: 2143 cm3
- Hengerek/szelepek: 4/16
- Max. teljesítmény: 170 LE 3800-4200/perc
- Max. forgatónyomaték: 400 Nm 1750-3000/perc
- Hossz./szél./mag.: 4686/1810/1442 mm
- Tengelytáv: 2840 mm
- Saját tömeg: 1495 kg
- Városi fogyasztás: 5,4 l /100 km
- Országúti fogyasztás: 3,7 l /100 km
- Vegyes fogyasztás: 4,4 l /100 km
- Tesztfogyasztás: 6,8 l /100 km
- CO2-kibocsátás: 112 g/km
- Végsebesség: 230 km/h
- 0-100: 7,5 s
Mercedes-Benz C450 AMG (W205) 4Matic G-Tronic
- Lökettérfogat: 2996 cm3
- Hengerek/szelepek: 6/24
- Max. teljesítmény: 367 LE 5500-6000/perc
- Max. forgatónyomaték: 520 Nm 2000-4200/perc
- Hossz./szél./mag.: 4686/1810/1442 mm
- Tengelytáv: 2840 mm
- Saját tömeg: 1615 kg
- Városi fogyasztás: 12,5l /100 km
- Országúti fogyasztás: 7,2 l /100 km
- Vegyes fogyasztás: 9,1 l /100 km
- Tesztfogyasztás: 13,3 l /100 km
- CO2-kibocsátás: 208 g/km
- Végsebesség: 250 km/h
- 0-100: 4,7 s
