Milliárdos beruházások, sértődött anyavállalat, vezetni tanuló miniszterelnök és egy szent kemény kecske. Bármennyire furcsán hangzik, ezek fontos momentumok, ha visszaemlékezünk Magyarország első modern személyautó-gyárára.

Az Opel motort akart, a magyar kormány autót

A nyolcvanas években a világ legnagyobb autóipari vállalata a General Motors, röviden GM volt. Akkoriban sok más márka mellett ehhez az óriáshoz tartozott az Opel is, amely nem futott rosszul, ezért a kapacitásbővítés indokolt volt. Elsősorban egy új motorgyárra volt szükség Európában, és a KGST-ből éppen kiszakadó, közép-európai országokban kínálkozó olcsó munkaerő kapóra jött a cégnek.

opel astra 30

Bár a személyautó-gyártás gondolata többször felmerült Magyarországon, ez végül rendre elbukott, ugyanakkor a teherautó- és inkább a buszgyártás erős iparág volt itthon - főleg mert a KGST munkamegosztásában ez jutott nekünk. A rendszerváltás éveiben több országot is megvizsgáltak a GM szakemberei, végül Magyarországra esett a választás. Megfelelt a piaci és politikai környezet, az infrastruktúra, és a piacgazdasági helyzet is kedvező volt egy üzem telepítéséhez. Kezdetben a General Motors az Opel számára szeretett volna motorgyárat létesíteni, ahol mellékesen, kis darabszámban a Vectra típus is készült volna, kínai piacra, az első szabadon választott magyar kormánynak viszont nagyobb tervei voltak.

Megkezdődtek a tárgyalások, az akkori kormány nyitott volt. Nem kellett sok, megegyeztek és 1990-ben alá is írták a megállapodást az Opellel. Nem csak egy motorgyár beruházása indult el, de az akkor egyik legkorszerűbb népautó, az Astra gyártását is az itthoni üzemmel bővítették. Ez volt a típus első generációja, az Opel ezzel a modellel váltotta a Kadettet. Mivel az utolsó Kadett típusjelölése E volt, az első Astra következetesen F lett, és ma éppen a hetedik generációnál tartunk, tehát az L-nél.

Harminc éves a kedvenc munkásautónk

Az autós ember lenézi az F Astrát, a laikus már észre sem veszi, de ez nem meglepő. Bár újkorában különleges volt és szerették az emberek, ma már néhány dédelgetett sport modell és kabrió mellett végkimerülésig hajtott Caravan-kivitelek (kombik), a szedánok és kompaktok róják az utakat, sokszor munkásbrigádokkal. Miért boldogok? Mert nem áznak meg, és biztosan eljutnak a munkahelyükre, aztán haza.

Ennek fényében nem csoda, hogy nincs presztízse, persze lehetne bennünk némi tisztelet, ami a dagadó nemzeti öntudatunkkal párosul, hiszen ez volt az első itthon gyártott autó. A legelsőt, amivel ugye Antall József gurult le a szalagról a Közlekedési Múzeumba állították ki. Érdekes történet is fűződik hozzá, amelynek főszereplője a rendszerváltás utáni első miniszterelnök.

Antall József visszahúzódó ember volt, nem szeretett szerepelni. Mivel azonban fontos volt a GM magyarországi beruházása, a gyáravató ünnepségre mégis személyesen ment el, sőt, maga vezette az első elkészült autót. Csakhogy Antall József sosem szeretett vezetni, kerülte is a lehetőségét, ám az ünnepségen az újságírók és fotósok előtt mégis kénytelen volt volán mögé ülni. Nem szeretett volna hibázni, ezért előzőleg, külön kérésre Németországból hoztak neki egy új Astrát, és azon gyakorolt napokig, így a megnyitón mesteri rutinnal tett meg nagyjából 15 métert. 1998 december 14-ig több mint nyolcvanötezer Astra hagyta el a szentgotthárdi gyárat, az ezredfordulón azonban befejeződött a személyautók összeszerelése.

opel astra 30

A magyar Opel-gyár történetének további érdekessége, hogy a General Motors vezetői többször is jártak itt. Szinte minden nagyobb beruházást követett egy sajtóesemény, amelyek egyikén elhangzott, hogy a magyar gyártás a legprecízebb és legfegyelmezettebb a konszernben. Az anyavállalatnál az ilyesmi leverte a biztosítékot, ezért egy sor magyarázkodó nyilatkozat követte a számunkra kedves kijelentést.

A kezdetekkor Szentgotthárd város nevének helyes kiejtésével is meggyűlt az Egyesült államokbeli központ baja. Egy alkalommal állítólag Saint-Goat-Hard-ként jelent meg, ami tükörfordításban Szent-Kecske-Kemény, vagy ha tetszik, lehet akár Szent Kemény Kecske is az elrontott tükörfordítás. Nesze neked csodaszarvas!

Mi történt az elmúlt 30 évben?

1991-re bejegyezték a General Motors Autóforgalmazó Kft.-t. A gyár építése már folyamatban volt Szentgotthárdon, a Rába akkori szerelőcsarnokait, és ipari területeit alakították át az Opel számára. Közben gyűltek a márkakereskedési jogra a jelentkezők, az emberek érezték, hogy sikersztori lesz a magyar Opel-gyárból.

Akkoriban egy alapfelszereltségű Opel Astrát 998 500 forintért hozhattunk ki a szalonból, míg egy kombi kivitel 1 096 000 forintba került, persze a leggyengébb, 1,4 literes motorral. Messze nem volt olcsó az Astra, de a szerencsés magyar vevők elengedhették a kétes összeszerelési minőségű szocialista autóikat, nem volt több hengerfúrás, nem volt több felforralt hűtővíz, hiszen ezek az Opelek évtizedekig mentek kisebb javításokkal. Az Astra a modern autózást hozta el Magyarországra.

A legtöbben megváltásként élték meg az új autós korszak kezdetét. Az Astra csendes volt és megbízható, nem volt indítási procedúra, hiszen nem volt kézi szívató, és a motor sem fogyasztotta az olajat, legalábbis kezdetben. Elfordítottuk a slusszkulcsot és beindult. Négyen, csomagokkal stabil 130-cal a Balatonig a magyar ember az élet császára volt, mert egy ilyen kör nem járt utána hetekig szereléssel.

opel astra 30

Nagyjából fél évvel később kezdték el gyártani az Astránál kisebb, olcsóbb Suzuki Swiftet Esztergomban, amivel szintén rengeteg vásárlót szerzett magának a japán márka. Ennek ellenére az Opel népszerűsége sem csökkent, és az Astra is kategóriája legkeresettebb típusa maradt itthon. Az elmúlt harminc évben csupán annyi változott, hogy a típust már nem itthon gyártják, de keresések alapján, 2022-ben még mindig közkedvelt típus, de most már elsősorban a használtautó-piacon.

Szentgotthárdon a motorgyártás sosem állt le és 2012-ben, félmilliárd eurós beruházás után a világ egyik legkorszerűbb motorgyárát hozták itt létre. Az új Flex elnevezésű üzemben az Opel legfontosabb motorjai készültek, 2017-ben azonban ismét váltás következett, az amerikai General Motors eladta az Opelt és a francia PSA (Peugeot-Citroen) konszern vásárolta meg. Azóta nagyobb összeolvadások miatt már Stellantis néven fut az Opelt birtokló autóipari óriás, így a szentgotthárdi gyár is más szerepet kapott. Maradt a motorgyártás, viszont innentől a konszern 1,2 literes, háromhengeres, benzines Puretech motorjai, más motorok főelemei, illetve korábbiak alkatrészei készülnek itt, de beruházásokból, és bővítésekből jelenleg sincs hiány.

Bár Szentgotthárdon rég befejeződött az autógyártás a magyar járműipar történetének fontos helyszíne a város, hiszen itt kezdődött a több ezer munkahelyet biztosító autóipari beruházások sora, amelyet később a győri Audi, a kecskeméti Mercedes, és a debrecenben éppen építkező BMW folytatott, nem beszélve a rengeteg beszállítóról, amelyek a felsorolt gyárak miatt települtek be.