Dolgok, amikről nem hitted volna, hogy közük van az autógyártókhoz – IV. rész

Az ég kék, a fű zöld, az autógyártók pedig gépjárműveket gyártanak. Ebbe a mondatba nehéz belekötni, viszont ki lehet egészíteni: vannak autógyártók, melyek belevágtak olyan projektekbe, amiknek vajmi kevés közük van az autóiparhoz. Négyrészes cikksorozatunkban átvesszük azokat a dolgokat, amikről te sem gondoltad volna, hogy azokat autógyártók készítették. Az első, a második és a harmadik részhez hasonlóan a negyedik részben is találkozhatsz meglepő dolgokkal.

Mozdony

A General Motors egykori vezérigazgatója, Alfred P. Sloan 1930-ra meggyőzte magát arról, hogy az általa vezetett vállalat az autókon kívül egyéb járművek gyártására is képes, ezért aztán még ugyanabban az évben fejest ugrott a vasútbizniszbe az Electro-Motive Company (EMC) megvásárlásával. A GM az EMC bekebelezésekor helyesen sejtette, hogy az amerikai vasúttársaságok hamarosan dízelmozdonyokra cserélik a gőzmozdonyokat, ami egyet jelentett az új motorok iránti kereslet felélénkülésével. Sloan ráadásul úgy vélte, hogy a négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotorok gyártása során szerzett tapasztalatokkal az autóiparban is lépéselőnybe kerülhet a GM a versenytársakkal szemben.

Az EMC végül az USA legnagyobb dízelmozdony-gyártója lett, a vasútiparban használatos eljárásmódokat ugyanakkor a GM nem tudta kamatoztatni az autók gyártása során, a két terület annyira eltér egymástól. Az EMC által gyártott mozdonyok más kontinenseken is nagy sikert arattak, az EMD 710 az Egyesült Királyságban is megfordult, ezt a típust egy 12 hengeres dízelmotor bírta mozgásra, az erőforrás 3000 lóerőt adott le. A GM 2005-ben vált meg az EMC-től, amelyet aztán 2010-ben a Caterpillar nevű építőipari óriás vásárolt meg.

Mindenképp szót kell ejtenünk a Magyarországon kultikus járműnek számító M61-es mozdonyról, ami a General Motors Electromotive Division cég eredeti tervein alapul. A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint ezt a mozdonysorozatot az 1930-as évek közepe óta gyártják és tökéletesítik.

A GM az autókon és a mozdonyokon kívül amúgy kétéltű teherautókat is gyártott a második világháború során. Sőt, a vállalat egyik divíziója többek között hűtőszekrényeket, mosogatógépeket, sütőket és mosógépeket is gyártott. Ez a részleg aztán 1979-ben kivált a GM-ből, a cég maradványai ma már az Electrolux tulajdonát képezik.

Fogaskerekek

André Citröen első cége speciális fogaskerekek gyártására szakosodott. Ezek csendesebbek és erősebbek voltak, mint a hagyományos fogaskerekek, már ha sikerült őket a legnagyobb pontossággal megmunkálni. A Citroën Olaszországban és Franciaországban alapított olyan üzemeket, ahol a különleges fogaskerekek készítésével foglalkoztak, és ezek az üzemek jó sok cégnek beszállítottak, köztük volt például a Škoda is.

Motorcsónak

1990-ben a Toyota úgy érezte, hogy ideje vízre szállni, és elkezdett motorcsónakokat gyártani. Legerősebb ladikja a Ponam 35 (ami a képen is látható), melyet egy 4,5 literes V8-as dízelmotor repít előre a hullámokon, ilyen erőforrást szerelnek egyébként a Land Cruiser SUV-kba is. A 12 méter hosszú, 740 lóerős Ponam 35 végsebessége 56 kilométer/óra, a majdnem egymillió dollárba kerülő bárka 12 ember egyidejű szállítására képes. A Toyota évente 15 darab ilyen motorcsónakot gyárt, de amúgy ennél kisebb és olcsóbb hajókat is hajlandók előállítani a japánok, ha van irántuk kereslet.

Helikopter

A képen látható forgószárnyast a Citroën gyártotta, az RE-2 névre keresztelt modell volt a vállalat első és egyetlen helikoptere. Az RE-2 a rossz sorsú GS Birotor Wankel-motorját, pontosabban annak a továbbfejlesztett verzióját használta, a légi jármű a különleges erőforrás mellé nagy rotorlapátokat és házon belül gyártott üzemanyag-befecskendező rendszert is kapott.

A Citroën nem volt teljesen biztos a dolgában, ezért leszerelte az ajtókat a prototípusról arra az esetre, ha a próbemenet során valami galiba adódna, és a tesztpilótáknak repülés közben ki kellene ugraniuk a helikopterből. Szerencsére senki sem kényszerült arra, hogy az ejtőernyőjét használja, az RE-2 ennek ellenére sem tudott átmenni a légi alkalmassági vizsgán, mert a Wankel-motor hajlamos volt a túlmelegedésre. A helikopter fejlesztése iszonyatosan lassan ment, végül pedig elkaszálták a projektet, mert az totális pénztemetőnek bizonyult. A prototípus mindössze 38 órát töltött a levegőben.

Magánrepülő

A Honda által gyártott HA-420 kisrepülőgép számos újítást hozott a business-jetek világába. A gép legnagyobb különlegessége a sugárhajtóművekben rejlik, melyeket a szárnyakon elhelyezett függőleges pilonokra szereltek fel. Az átlagtól eltérő kialakításnak köszönhetően a hajtóművek védettek az idegen tárgyak okozta szokásos sérülésektől. A gép nagy előnye, hogy a törzs körül nem alakulnak ki turbulens légáramlatok, amiket amúgy a hajtőművek generálnak. Érdekesség, hogy egyetlen lemezből készül a szárnyborítás, ami tovább javít a HondaJet aerodinamikai tulajdonságain. A gép utazósebessége 782 kilométer/óra, maximális utazómagassága 13 000 méter, a hatótávolsága pedig durván 2700 kilométer. Egy ilyen gép nagyjából 4,5-5 millió dollárba kerül.

Kolbász

A Volkswagen egyik legnépszerűbb termékének semmi köze nincs a kerekekhez és a belső égésű vagy elektromos motorokhoz. A VW évtizedek óta gyárt sertéskolbászt (ami saját cikkszámmal rendelkezik), abból készül ugyanis a Volkswagen currywurst, ami irtó népszerű kajának számít a németeknél. 2015-ben a Volkswagen 7,2 millió kolbászt készített, csak összehasonlításképp, ugyanabban az évben 5,8 millió új autóra került rá a Volkswagen logója.