Az autóipar óriásai számukra ingoványos terepre is rá mertek lépni.
Az ég kék, a fű zöld, az autógyártók pedig gépjárműveket gyártanak. Ebbe a mondatba nehéz lehet belekötni, viszont ki lehet egészíteni: vannak autógyártók, amelyek belevágtak olyan projektekbe, amiknek vajmi kevés közük van az autóiparhoz. Négyrészes cikksorozatunkban átvesszük azokat a dolgokat, amikről te sem gondoltad volna, hogy azokat autógyártók készítették. Lássuk az első részt!
Bob szánkó
A BMW észak-amerikai részlege 2012-ben vágott bele egy bob tervezésébe, melyet azoknak az amerikai bobosoknak szántak, akik már javában készültek a 2014-es téli olimpiára. A szakemberek a Batmobile-stílusra hajazó kétszemélyes „szánkó” előállításakor az aerodinamika területén szerzett tapasztalatokat és a kompozit anyagokkal kapcsolatos tudásukat is felhasználták, melyeket már többször kamatoztattak az autóiparban. Ez a gyorsan suhanó eszköz ezüstéremig repítette az amerikai bobcsapatot Szocsiban, az USA-nak 1952 óta ez volt az első dobogós helyezése ebben a sportágban a téli olimpiákon.
Napilap
A Fiat 1926-ban vásárolta meg a torinói székhelyű La Stampa olasz napilapot, amely aztán regionális újságból az ország egyik legnagyobb nyomtatott médiumává nőtte ki magát. A Fiat utódvállalata, a Fiat Chrysler Automobiles 2017-ben végül eladta az újságban lévő tulajdonosi részesedését.
Ford-féle ipari város Brazíliában
Henry Ford az 1920-as évek közepére megunta a gumibeszállítók által megszabott magas árakat, ezért gumitermelés céljából létrehozott egy ipari várost Brazíliában, mivel tudta, hogy a gumifa (más néven kaucsukfa) az Amazonas térségében őshonos. A Fordlândia névre keresztelt projekt 1926-ban vett rajtot, a semmiből felhúzott településen gombamód szaporodtak azok az üzemek, melyek a Detroitban működő gyárak tükörképei voltak.
Ford a munkán kívüli életre is gondolt, szóval volt ott iskola, golfpálya, templom, kórház és mozi is. A város zónákra volt felosztva a brazil munkások és az amerikai vezetők között, sőt, még egy szállodát is építettek a városon belül, ahol az oda meghívott vendégek szállhattak meg.
A projekt végül hatalmas kudarcot vallott, az egymás mellé telepített fákat ugyanis a rovarok elpusztították a gyorsan terjedő penésszel karöltve. Emellett a korrupcióval, az amerikai szervezetet rendkívüli módon legyengítő betegségekkel és az erdőtüzekkel is meg kellett birkózniuk a jenkiknek, ez így együtt pedig sok volt Fordnak, aki aztán 1934-ben hátat fordított a vakmerő vállalkozásnak.
Az autóipar egyik legjelentősebb figurája azonban nagyon makacs volt, 9 évvel később másodszor is nekifeszült egy hasonló sztorinak, de aztán hagyta a francba az egészet, miután rájött, hogy Dél-Amerikában a szintetikus kaucsuk gyártásával jobban jár, mint a természetes kaucsuk betakarításával. Fordlândia nem tűnt el nyomtalanul a Föld színéről, ma körülbelül 3000 ember húzza meg magát a fennmaradt építményekben.
Navigációs szoftver
A német autógyártók már a múltban is tanújelét adták annak, hogy képesek összefogni, a BMW, az Audi és a Mercedens-Benz is félretette a rivalizálást 2015-ben, amikor közösen megvették a HERE nevű navigációs szolgáltatást a Nokiától. A három autógyártó egyenlő részesedéssel rendelkezik a korábban Navteq néven futó cégben.
A Daimler az üzlet kapcsán kifejtette, a beruházás biztosítja számukra azt, hogy az autógyártók térképes szolgáltatást készíthessenek a jövőben elkészülő önvezető autóik számára anélkül, hogy alkalmazkodniuk kéne az Apple vagy a Google által meghatározott szabályokhoz. Itt tehát van egy kis csalás, a szoftvert ugyanis nem az autógyártók készítették, viszont azt majd a saját képükre fogják alakítani, ez egy jövőbemutató transzfer volt a német autógyártók részéről.
Informatikai szolgáltató cég
A General Motors 1984-ben folytatta terjeszkedését az autóiparon kívül, a GM abban az évben 2,5 milliárd dollár ellenében vásárolta fel a vezető adatfeldolgozó és távközlési vállalatot, az Electronic Data Systems Corporation (EDS) így a GM leányvállalata lett. Az üzlet megkötése után az EDS alapítója, Ross Perot csatlakozott a GM igazgatóságához és a GM legnagyobb egyéni részvényese lett.
Cserébe a General Motors hozzájutott a korszak legmodernebb számítógépes rendszereihez, és az EDS-nél dolgozó informatikusok szakértelmére is támaszkodhatott. Ezek a változások elősegítették azt, hogy a GM felvegye a versenyt az ázsiai autógyártó-riválisokkal otthon és külföldön. Az Electronic Data Systems 1996-ban vált ki a General Motorsból, de később is a GM partere maradt. A híres autógyártót a mai napig szoros kötelékek fűzik az informatikai szektorhoz.
HUD, műholdvevők, parabolaantennák és rakéták
Maradjunk a GM-nél, amely 1985-ben a Boeinget és a Fordot túllicitálva megkaparintotta a Hughes Aircraftot, majd azt nyomban egyesítette a Delco Electronics céggel. Utóbbi a GM megannyi leányvállalatának egyike volt, és az autóiparban fontos szerephez jutó elektronikai eszközök tervezésével és gyártásával foglalkozott. A hadiipar és az IT házasítása lehetővé tette a GM számára, hogy az első autógyártó legyen, amely head-up displayt (röviden HUD) helyez el a kocsikban.
A Hughes Electronics Corporation a kocsikban alkalmazható HUD rendszerek gyártása mellett autóalkatrészeket, kereskedelmi műholdakat, műholdvevőket, parabolaantennákat és rakétákat is készített. A vállalat több millió amerikai háztartásba jutott el, amikor 1994-ben elindította a DirecTV névre keresztelt digitális televíziós szolgáltatást. A vállalat nyeresége aztán folyamatosan csökkent, ezért a GM az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején szépen fokozatosan hátat fordított, majd búcsút intett a DirecTV-nek.
A cikksorozat második, harmadik és negyedik részét se hagyd ki!
