Spoiler: nem lehet nyerni vele.
Megvallom, nem szokásom mélyrehatóan vizsgálgatni a vezetői engedélyemet, szerintem egyszer-kétszer megnéztem, mi van a hátoldalán. Egyszer, amikor megkaptam és másodszor, amikor kisteherautót akartam vezetni. Azzal sem vagyok tisztában, hogy mit jelent az összes pontja, erre a legkiválóbb példa a tizenhármas számmal jelölt szürke mező a jogsi hátoldalának felső sarkában.
Persze észrevetettem már, de soha nem szenteltem különösebb figyelmet a kis, szürke résznek, ami kicsit a kaparós sorsjegyekre emlékeztet. Fontos, hogy nem az, sajnos nem lehet nyerni vele, legalábbis pénzt biztosan nem. De akkor mégis mire való?
Jogsira mindenkinek szüksége van, aki autót akar vezetni, de ennek a kis kártyának fizikailag már nem kell nálunk lennie, ahányszor csak volán mögé ülünk. Ez az okmány egyébként nem csak azt jelzi, hogy jogosultak vagyunk az autóvezetésre, de személyes okmányként is használható, általánosan elfogadott, hogy akár személyi helyett a jogosítványunkat mutatjuk fel, ha igazolni kell, kik vagyunk.
Magyarország 2001. január 1-jétől vezette be a ma is használt kártyaformátumot, és az Európai Unióba való belépés óta követjük annak megszabott szabályait és az EU-s mintának megfelelő formátumot használjuk, amely meghatározza, milyen adatoknak kell szerepelniük a jogsinkon.
Az elülső oldalon szerepelnek a vezető személyes adatai, a jogosítványt kiállító szerv, vagyis a Belügyminisztérium és az is, hogy mikortól meddig érvényes. A hátoldalon szerepel egy táblázat, amelyen minden gépjármű-kategória szerepel és a jelzés, hogy a kártya tulajdonosa ezek közül melyek vezetésére jogosult. De itt kezdődnek a gondok.
Mit jelent például a tizenegyes számú oszlop? Kapásból mondhatnánk, hogy a lejárati időt, de ez csak részben igaz. A kártya elején szerepel a megszerzés és a lejárat ideje, pontosabban annak a lejáratnak az ideje, ameddig a jogosítványt személyazonosításra használhatjuk.
A tizenegyes oszlop azonban azt jelzi, ameddig vezetni lehet ezzel a kártyával. Szőrszálhasogatásnak tűnhet, mivel a legtöbb esetben ez az időpont megegyezik, mivel 50 éves korig a jogsit minden 10 évben meg kell újítani, de a hátsó oszlop az egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét mutatja, amely idősebb korban, vagy orvosi utasítás mellett eltérhet a jogosítvány, mint okmány lejárati idejétől.
De nem is ez a legérdekesebb rész, hanem a fent említett szürke mező. A tizenhármas számmal jelzett rubrika nem nekünk szól, hanem a külföldi hatóságoknak. Emiatt fontos, hogy ne nagyon kapargassuk, mert helyrehozni a lekapart részt nem lehet, így a jogosítvány akár érvénytelenné is válhat.
Ha más, EU-s tagállamba költözünk, nem szükséges újracsináltatni a jogosítványunkat, hiszen a vezetői engedély az EU minden tagországában használható, viszont a külföldi hatóság bizonyos esetekben további adatokat vezethet fel rá, ha az adott ország jogszabályai megkövetelik. Erre szolgál a szürke mező, persze a megjegyzést nem mondatban leírva kell elképzelni, mivel nem sok minden fér ebbe a mezőbe.
Az EU-s tagországok mellett több, nem uniós, de európai országban is használható hasonló módon a vezetői engedély, így például a már nem EU-tag, viszont Európai Gazdasági Térség-tag Egyesült Királyságban is honosítás nélkül használható magyar jogosítvány három évig. Ha szabálysértés történik, az angol rendőrség nem vonhatja be az engedélyt, de megnézhetik, hogy a szürke mezőben van-e valamiféle kitevés. Mivel ennek a tizenhármas mezőnek a megléte irányelv alapján van megszabva, más EGT tagállamok jogsijain is szerepelnie kell.
