Gyakran találkoznak megkülönböztető jelzést használó szervek azzal a problémával, hogy az embereknek fogalmuk sincs, hogyan kéne rájuk reagálni, ezen változtatna a Suzuki.
Pozitív, ha egy vállalat a társadalmi felelősségvállalását a tevékenységén túl is kiterjeszti. Ennek például a Suzuki egy ékes példája, mert nem csak autóit és vásárlóit illetően törekszik pozitív változásokra, de a közlekedésre kiterjedően is.
Ezt nem először teszi, hiszen tavaly az agresszív sofőrökkel kapcsolatban indított kampányt „Együtt az Utakon” néven és ennek érkezett most meg a második fejezete. Ebben a szezonban kifejezetten a megkülönböztető jelzést használó járművekhez való viszonyulásunkat vették elő és vizsgálták meg.
Ehhez pedig nem csak egy önbevallásos alapon kitölthető statisztikai felmérést végeztettek, de egy beszélgetést is tartottak. Erre pedig meghívták többek között az érintett szerveket is, akik élnek a megkülönböztető jelzésekkel.
Itt volt a mentősök képviseletében Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Geiling György rendőr főtörzsőrmester és Petrányi András tűzoltó főtörzsőrmester is. Emellett pedig meghívtak olyan szakértőket, mint Csörgő László vezetéstechnikai instruktor, Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő és Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus. Mellettük pedig a Suzuki képviseletében szerves része volt a beszélgetésnek Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki kommunikációs vezetője.
A statisztika nem vészes, a számok igen
Első körben a Suzuki megmutatta a statisztikát, amelyet a témában állíttattak össze. Ez egy kérdéssorból állt össze, a közlekedők önbevallás alapján tölthették ki. Nem csoda, hogy nem fest olyan borzasztó képet arról, hogy miként is viszonyulunk a szirénázva közeledő járművekre.
Az emberek körülbelül 60 százaléka szerint jól, míg 40 százalékuk szerint rosszul reagálunk egy szirénázva érkező járműre. A kérdés a későbbiekben újra felmerült a beszélgetés során. Itt Győrfi Pál elmondta, hogy tapasztalataik szerint nagyjából tízből három ember tud helyesen és gyorsan reagálni az ilyen helyzetekre. Hiszen nem elég gyorsnak lenni, de törekedni kell arra is, hogy jót cselekedjünk, amivel például a mentőnek van esélye tovább haladni.
Pedig a felmérés alapján az emberek 80 százaléka azt állítja, hogy tudja ilyenkor, mit kell tenni. Csupán 10-10 százalék mondta azt, hogy ideges lesz, fél vagy pánikol, esetleg vár, amíg a szirénázó jármű kívülről megoldja a helyzetet. Utóbbi 20 százalékot azért elég nehéz megérteni, hiszen evidens, hogy ilyen helyzetben kell csak igazán észnél lennünk, mert mások élete múlhat rajta.
Ha meghallják az emberek a szirénát az autóban és észlelik is a járművet, akkor a válaszadók 64,2 százaléka félrehúzódik. Szomorúbb, hogy 17,3 százalékuk megáll ott, ahol van, további 16,2 százalék pedig csak leköveti a többiek mozdulatait. Illetve van itt egy elég különös 2,3 százalék is, aki azt válaszolta, hogy ilyen esetben a gázra lép. Az is különös, hogy ilyen helyzetben a válaszadók 79 százaléka használ indexet és 14 százalék nem is tudja, hogy használ-e. Illetve van 7 százalék, akik szerint erre nincs idő, azért itt már vannak gondok.
Észrevesszük, ha jönnek?
Egészen hosszú pontja volt a beszélgetésnek az, hogy miként vagy éppen miként nem vesszük észre a szirénázva érkező járműveket. Erős hang és fényjelzés jelenik meg vagy előttünk vagy a tükörben, a mentő és a bő 15 tonnás tűzoltóautó ráadásul nem is kicsi, mégis okozhatnak meglepetést.
Főleg nagyvárosban jöhetnek ki hirtelen valaminek a takarásából, utána meg jön a meglepődés. Ezért ha már a hangot halljuk vagy a fényt látjuk, akkor érdemes elkezdeni gyanakodni és óvatosabbra venni a vezetési stílust.
Érdekes rész volt, amikor a szakjogász, a pszichológus és a vezetéstechnikai instruktor fejtegették, hogy az emberek mennyi mindennel vannak elfoglalva már nem csak a hétköznapokban, de a vezetés közben is. Ők úgy fogalmaztak, hogy multitaskingolunk, tehát egyszerre több dologgal is el vagyunk foglalva, és a vezetést csak egy egyszerű gyakorlatként kezeljük. Ez pedig nem vezet jó eredményre, ha például egy szirénázó mentő, tűzoltó vagy rendőrautó miatt ebből ki kell zökkennünk.
Eleve sokan a vezetés idejére sem képesek kizökkenni az információs társadalomból. Folyamatosan ott kell lennünk beszélgetésekben, eseményekben, mert akár szorongást is okozhat, ha valamiből kimaradunk. Mindezek mellett ha még nem is fordítunk kellő figyelmet a szirénázó járműre, ráadásul még csak nem is tudjuk, mi a teendő, akkor kialakul a teljes káosz. És simán lehet, hogy miattunk történik esetleg tragédia.
Borzasztó károkat tudunk okozni
Érdekes adatként említette Győrfi Pál, hogy éves szinten nagyjából 1,2 millió alkalommal indul útnak szirénázva egy rohamkocsi. Ebből körülbelül évi 30-40 ezer eset az, amelyek során minden másodperc számít. Ha például egy 15 perces utat kell megtenniük, akkor szerencsétlenkedő autósok miatt simán lehet, hogy 4-5 perccel lassabban érnek ki, ami valaki életébe kerülhet.
Szintén probléma az autósok vezetési stílusa, amikor beteget szállítanak. Vannak olyan esetek, ahol egy autós miatt egy hirtelen fékezés további károkat tesz az instabil állapotú betegekben. Példának hozta fel a koraszülötteket, akiket különösen nagy biztonságban kell szállítani. De megemlítette, hogy bizonyos esetekben a mentőautó használja fény és hangjelzéseit és mégis lassan megy, ennek pedig oka van. Semmilyen esetbe se tartsuk fel a mentőautót, ha szirénázik, nem jókedvében kapcsolta fel a jelzést.
Geiling György a rendőrség részéről szintén azt tudta elmondani, hogy gyakran rosszul reagálnak az autósok arra, amikor ők szirénázva érkeznek. Gyakran másodperceket veszítenek a bénázás miatt, ami az ő esetükben is nagyon sok. Azt is elmondta, hogy az autósok mellett a gyalogosok is sok problémát tudnak okozni.
Hozzátette, hogy sokan a zebránál állva látják, hogy jön a rendőrautó szirénázva és nem visszalépnek, hanem inkább átfutnak. Ez amellett, hogy balesetveszélyes, csak feltartja a siető rendőröket. Kiemelték az e-rollerrel közlekedőket is, a tűzoltóság részéről Petrányi András elmondta, hogy szerinte jelenleg ez a legveszélyesebb műfaj, ha a szirénázó járművek szemszögéből nézi.
Szabályok vannak, de lehetőleg el kell engedni a szirénázó autót
Azt jó lenne, ha minden közlekedő tudná, hogy ha jön a megkülönböztető jelzéssel ellátott jármű és annak fény- illetve hangjelzése aktív, akkor félre kell állni. Autóval lehetőség szerint lehúzódni, hogy elférjen az így kialakuló biztonsági folyosón a mentő, a rendőr, a tűzoltó.
Ez sokszor körülményektől függ, hiszen bizonyos helyeken ez egy könnyedén kivitelezhető manőver, míg máshol maradnak a különleges megoldások. Geiling György elmondta, hogy ilyenkor vannak bizonyos szabályok, amiket megszeghetünk, persze itt sem szabad átesni a ló túlsó oldalára.
Piros lámpánál állva például átcsuroghatunk azon azért, hogy elengedjük a közeledő mentőautót. De a járdára és felgurulhatunk, ha azzal mást nem veszélyeztetünk. Igazából ez mindennek a kulcsa, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy a szirénázó jármű elhaladhasson, de csak olyan módon, hogy az a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
Győrfi Pál elmondta, előfordul, hogy vonulás közben ütköznek össze más autóssal a rohamkocsik, és ez elszomorító. Ő hiányolja a vezetésoktatás rendszeréből azt a pontot, hogy mit is kell tenni, ha jön a szirénázó egység.
Pont ennek kapcsán indította el kampányát a Suzuki, akik ráadásul egy kis videót is forgattak ennek kapcsán. Emellett komoly plakátkampányba kezdenek, amellyel fel akarják hívni az autósok figyelmét arra, hogyan is kell viselkedni, ha érkezik a villogó jármű.
