A Peugeot L45 az az autó, ami több mint 2 milliárdért kelt el

Kozma Ádám
Közzétéve:
2019-06-26, 15:31

Az 1914-es lyoni nagydíjra épült tartalék autó még ma is 160 km/h feletti száguldásra képes.

Az európai autógyártás kezdeti korszakának központja Franciaország volt, ahol a motorsportok őskorának első komolyabb megmérettetéseit is rendezték. Az autógyártás, az utak folyamatos fejlesztése mellett megépültek az első versenypályák és versenysorozatok. A XX. század első éveiben megkezdődött az autógyártók között kezdetét vette a verseny az egész kontinensen, egyre nagyobb motorokat építettek, voltak köztük 16 literesek melyek teljesítménye 140 lóerő körül alakult.

Peugeot L45 versenyautó oldalról

A versenysport fejlesztésének úttörői egy korai verseny csapat pilótái voltak, Georges Boillot, Julex Goux és Paul Zuccarellinek sikerült Robert Peugeot, hogy a versenymotorok fejlesztését maguk végezzék. Ez akkoriban elképzelhetetlen volt és a Peugeot gyár mérnökei is felháborodásukat fejezték ki a szakképzetlen fejlesztőcsapat ténykedései kapcsán. Azonban a versenyzőkből verbuválódott motorépítők elkészültek egy forradalminak számító hengerenként négyszelepes, kettős felülfekvő vezérműtengellyel szerelt négyhengeres motor terveivel. A 7.6 literes, szárazkarteres blokk égéstere félgömb alakú volt és a gyújtógyertya középen helyezkedett el, ezzel a kor forradalmi megoldásait használta. A karosszéria áramvonalas kialakítását Ernest Henry rajzolta.

Peugeot L45 versenyautó

A motor életképességét a gyár mérnökei megkérdőjelezték, sőt egyenesen sarlatánoknak nevezték a pilótákat. Végül mindenki meglepetésére egy nagyon ütőképes konstrukciót hoztak össze, a 112 lóerős autó végsebessége 186 Km/h fölé is mászott, ezzel a Peugeot 1911-től Európa versenyeit sorra nyerte, de később Észak-Amerikában is pirított.

Peugeot L45 versenyautó

A szabályrendszer folyamatos változását lekövetve fejlődött a konstrukció. A fejlesztés költségeit olyan gazdag rajongók állták, akik a csapat sikerén felbuzdulva bármilyen pénzt megadtak az akkor épp nyertes versenyautóért.

A széria végül az 1914-es Peugeot L45 volt. Ekkor alkalmaztak először olyan újítást, mint a szárnyas kerékcsavar, aminek segítségével időt nyertek a kerékcserén és ekkor használtak először féket mind a négy keréken. A korabeli versenyautóknak csak a hátsó tengelye volt fékezhető.

Peugeot L45 versenyautó szemből

A L45-ös versenyautó jövőjét végül az első világháború kitörése pecsételte meg. Ekkor Európában felhagytak az autóversenyzéssel, a drága hobbyra költött pénzek a hadiiparba folytak. Ugyanakkor a Peugeot már korábban megvetette a lábát az észak-amerikai autóversenyben, ráadásul komoly hírnévre is szeret tett az indianapolisi 500 mérföldes futamon. 1916-ra az Egyesült Államok is belesodródott a világháborúba és csökkent a versenyautók száma az országban. Ezért az Indy 500 főszervezője Európába utazott, hogy felkutassa az esetleg megmaradt autókat, így talált rá két Peugeot L45-re, amiből az egyik a lyoni nagydíjra épült tartalék autó volt.

Peugeot L45 versenyautó hátulról

A háború utáni első év meghozta a nyarat az autósport számára a tengerentúlon. A versenyre felkészített Peugeot L45-ös rajthoz is állt Art Kleinnel a volán mögött. Az autó 1923-tól 1949-ig volt Klein birtokában, ezt követően került Lindley Bothwell korabeli gyűjteményébe. Az autófanatikus narancstermesztő egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig használta is a hibátlan állapotú veteránt, sőt az indianapolisi pályán futott is vele egy 166km/órás átlag tempójú kört is.

Peugeot L45 versenyautó kerékcsavar

2000-ben a műszaki állapotára való tekintettel felújították a motort, 2017-ben pedig árverezésre került a Lindley gyűjtemény több darabjával együtt. Ez az autó, a világ egyetlen Grand Prix múltal rendelkező fenn maradt L45-öse.

Peugeot L45 versenyautó oldalról

Végül a Bonhams aukcióján cserélt hivatalosan gazdát utoljára, a becsült értékének kétszereséért ami azt jelenti 7,26 millió dollárt, azaz 2,06 milliárd forintot fizetett érte egy ismeretlen gyűjtő. Azonban a Peugeot klasszikusai közül van egy típus, a Talbot-Lago T150 C SS amiből 2013-ban 7,15 millió dollárért kelt el New Yorkban egy példány.

A világ egyik legtöbbre becsült autója egyébként, a propellerrel hajtott 1921-es Helica de Leyat, melyből 30 példány készült összesen és csak kettő maradt fent belőle. A becslések szerint 20 millió dollárt érhet, igaz ennek egyetlen példányának értékesítéséről sem tudni.

Forrás:

További autós hírek

Az oroszországi Szegezsánál vette videóra minden autós rémálmát egy autós – szúrta ki aSzabályosan, nyugodtan haladt, egészen addig, míg észre…

A BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya és a Kommunikációs Osztálya 2019. november 11-én egy egész napos programot szervezett Budapesten, a Than Károly…

Tényleg elképesztő anyagokat küldtök mostanság és egyre durvábbak ezek… Ez a felvétel az Árpád hídon készült. Valahogyan a villamos sínekre…

Ketten meghaltak hétfőn a 42-es főúton Biharkeresztes és Mezőpeterd között, amikor két kamion frontálisan összeütközött – közölte a Hajdú-Bihar Megyei…

A zebrán gázolták el Veress László színészt, aki később belehalt a sérüléseibe. Veress Lászlót, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugalmazott színművészét…

Kapcsolódó írások

2019. április 21.
126 000 fontért, azaz majdhogynem 45 millió forintnak megfelelő összegért kelt el egy ritka Citroën DS21 Chapron kabrió. A korát megelőző csúcstechnológiás modellből kevesebb, mint 1400 példány látott napvilágot
Gosford Classic Cars, 1956 Wartburg 311, almazöld
2019. május 01.
A Gosford Classic Cars árverésre bocsájt egy kimagaslóan jó állapotú Wartburg 311-est. Az autó értékéhez sokat hozzátesz, hogy az első modellek egyike és a legapróbb részleteiben is eredeti
1931 Cadillac Series 452 V16, RM Sotheby’s aukció
2019. szeptember 01.
Az RM Sotheby’s aukciós ház monterey-i árverésén 1,46 millió dollárért, vagyis megközelítőleg 423,7 millió forintnak megfelelő összegért kelt el egy 1931-es Cadillac Series 452 V16 Roadster
Autók az 1950-es évekből
2018. október 23.
Október 23-a alkalmából az Alapjárat bemutat 23 autót, melyek nagy hatással voltak az ’50-es évek motorizációjára