Vajon mennyire számít előremutató ötletnek az, hogy a jövő autói öngyilkos akcióba kezdjenek?
Végül az a pont is eljött, amikor egy elektromos autó gyártó úgy döntött, hogy önmegsemmisítő funkciót épít autóiba, pedig erre még a szerencsétlen T-800-as terminátor sem volt képes. Nem tudom, mi lehetne egyértelműbb jel a végítélet napjának közeledtére, de nem szeretném megélni a gépek lázadását.
Gondolhatnánk azt is, hogy mivel a NIO elvesztette a leggyorsabb elektromos autó címet, miután a Volkswagen I.D. R kegyetlenül elverte tavaly a Nürburgringen, a szégyen elől menekülve porrá égeti autóit. Elég drasztikus, ugyanakkor nagyon gyakorlatias megoldás lenne ez a módszer arra, hogy a nem győzelemre született vadhajtásokat megnyirbálja az autógyártó.
Ezzel kapcsolatban szabadalmaztatott egy rendszert, ami arra hivatott, hogy az autó a saját akkumulátorainak segítségével elpusztítsa saját magát. A rendszert az Automobil Magazine mutatta be részletesen.
Még mielőtt azt gondolnád a NIO mérnökeinek teljesen elgurult a gyógyszere, vagy ez valami szenzációhajhász pénzégetés, megnyugtatlak, az egész az utasok biztonságáról szól. A NIO egy olyan biztonsági fejlesztésen dolgozik, amivel megelőzheti az akkumulátorok szélsőséges hibájából fakadó katasztrófát.
Azoknak, akik nem az hordozható energiatárolók tanulmányozásával töltik mindennapjaikat, érdemes tisztázni egy lényeges kockázati tényezőt az akkumulátorokkal kapcsolatban. A legelterjedtebb lítium-ion akkuk, amikkel a mai elektromos autókat szerelik, komolyabb meghibásodás esetén instabillá válhatnak és megolvadhatnak. Biztosan hallottál már egy-egy random öngyulladó Tesláról, de olyan rémtörténetet is ismerek, amikor egy elektromos cigaretta kapott lángra a felhasználó kezében. Ezeket a szörnyűségeket rendszerint az akkumulátor, vagy annak vezérlésével kapcsolatos súlyos hiba okozza. Egyelőre rendkívül kevés esetről van tudomásunk, ám az nyilvánvaló, hogy az elektromos autók terjedésével a hibák darabszáma is növekedni fog.
A NIO szabadalma egy olyan felügyeleti rendszer, ami képes meghatározni, hogy adott esetben az autó akkumulátora milyen mértékű sérülést szenvedett, esetleg életveszélyes állapotban van-e. Ha vészhelyzetet érzékel, akkor figyelmezteti a vezetőt és az utasokat, hogy azonnal hagyják el a járművet. Ezt követően az autó a lehető legmesszebbre vezeti magát az épületektől és más járművektől, amennyiben megoldható víz közelébe.
Miután biztonságba helyezte magát az időzített bomba, a biztonsági rendszer feloldja azokat a védelmi berendezéseket, amik eddig megakadályozták az akkumulátor tüzet, ezt követően valamelyest ellenőrzöttnek mondható módon porig ég a verda.
A szabadalom elég szélsőséges módszert alkalmaz és előfeltétele egy olyan autonóm önvezető rendszer megléte, ami tökéletesen felismeri a környezetében tartózkodó járműveket, épületeket, vizet és teljes biztonsággal képes megoldani a helyzetet. Ilyen összetett problémakört megoldó, hibátlanul működő rendszert hivatalosan még nem mutattak be az autóiparban.
