Olyan mennyiségű támogatást ad az akkugyártó vállalatoknak, amik csak lassan térülnek meg.
Elég éles és megosztó kérdés lett itthon az akkumulátorgyártás. A kormány teljes mellszélességgel beleállt és akkumulátor-nagyhatalommá tenné az országot, míg a lakosság erre a súlyos környezeti terhelés és az eddigi tapasztalatok alapján nem vágyik.
Bár a kormány elvileg az emberekért van, mégsem hátrálnak a kérdésben a kemény ellenállások ellenére sem. A leglátványosabb a Debrecenbe tervezett CATL akkugyár elleni tüntetések és közmeghallgatások lefolyása, ahol a helyi főispánt még le is hazaárulózták.
Ezek ellenére komoly mennyiségű támogatást nyújt a kormány ezekhez a beruházásokhoz. A G7 gazdasági portál hámozta ki költségvetési tervekből, EU-s adatbázisokból és egyéb forrásokból, hogy mégis milyen összegekről van szó pontosan, és azt ki fizeti.
Mondjuk azt érdemes tudni az elején, hogy ha akarjuk, ha nem, ezt mi fizetjük, hiszen a kormány feladata a mi adónk közcélú felhasználása. Jellemzően innen vannak a kormánynak milliárdjai, amit az akkumulátorgyárakra szán támogatás gyanánt.
Az elkövetkezendő pár évben bő ezer milliárd forintnyi támogatást terveznek kifizetni elektromos járművek és akkumulátorok gyártásának projektjeire. Ez az összeg azért irreálisan magas, mert ugyanennyit költöttek az összes ipari támogatásokra a kormányok 2004 és 2023 között, ami közel 20 év.
Ez az összeg meghaladja a kormány által beszedni kívánt összes társasági adót a 2023-as évben. Ezt nem csak az adott ipar szereplői, de az ország összes vállalata és vállalkozása fizeti, így jön ki csupán 792 milliárd.
Tehát az ipartól elvont összegeken felül is tenne pénzt a vezetés az akkumulátorgyárak bővítésébe vagy építésébe. Tehát alsó hangon 1050 milliárd forint állami támogatást kap a most kiemelt szektor, legalábbis ez a minimum összeg az alapján, amit a G7 ki tudott számolni az iratokból.
A legtöbb támogatást három egység kapja az országban. Az egyik a gödi Samsung gyár, ami bár 2017 óta üzemel, most komoly bővítésbe kezdtek - aminél szintén van civil ellenállás. A másik a komáromi SK akkumulátorgyár, ami most szintén bővítés kapcsán jut milliárdokhoz, illetve a már emlegetett debreceni CATL akkumulátor gyár.
Ezek a beruházások összesen 15 ezer új munkahelyet teremtenének, ami bár elsőre jól hangzik, az országosan 4,7 millió foglalkoztatotthoz képest nem sok. Emellett pedig ezeket a gyárakat vélhetően külföldiekkel fogják feltölteni egy tanulmány szerint.
A G7 szerint az infrastruktúra-fejlesztésre is komoly összegek mennek el. Ez azért érthető, mert az akkugyártás elképesztően magas víz- és áramigényű folyamat, ehhez pedig szükség van forrásokra. Csak a most meglévő 3 gyárra a kormány eddig 360 milliárdot költött el, és még messze nincs vége.
A víz sem egyszerű kérdés, főleg a tavalyi száraz nyár után adhat okot szkepticizmusra egy ilyen gyár ellátásának biztosíthatósága. A másik az áram kérdésköre, ami a jelenlegi helyzetben nagy mennyiségű pénzt emésztene fel. Ennek finanszírozása tervben van, de a mi hálózataink maradnak ugyanolyan lepukkantak, csak a gyárakét fogják felújítani, bővíteni.
A támogatások és a megteremtett munkahelyek összességéből az is kijön, hogy a kormány eddig mennyi pénzért teremtett meg egy munkahelyet az akkugyárakban. Összesítve az eddigi 3 gyártónal egy munkahely a kormánynak - tehát az adófizetőknek - 64,3 millió forintba került.
A G7 azt is kiszámolta, hogy ez milyen időintervallum alatt térül meg. A Samsung gödi gyárának esetében arra jutottak, hogy a támogatás munkahelyenként nagyjából öt év alatt térül meg, persze ez vállalatonként eltérő.
