2019. október 10. | 11:50

A Mercedes G500-nak nem lehet ellenállni, 422 lóerős V8-as motorjával egy igazi vadállatként viselkedik útburkolattól függetlenül. Észszerűség? Ugyan már…

A Mercedes G-osztály az autóipar talán egyik legmegosztóbb terméke. Feleslegesen nagy, feleslegesen erős, feleslegesen jó terepen és persze feleslegesen drága. Ezekből, és a nemzetközileg elterjedt sztereotípiákból következik, hogy aki ilyet vezet, az vagy gengszter, vagy valami oligarcha elkényeztetett kis babája, de semmiképp sem jó ember a társadalom szemében. Az egykoron katonai célokra használt jármű az ezredforduló környékén státuszszimbólummá vált, aki délután sárban akar dagonyázni, majd este ugyanazzal az autóval megérkezni az Operaház elé, annak már több évtizede a G-osztály jelenti a tökéletes választást. Viszont az is ilyen Mercit vesz, aki rendszámos tankkal akar fenyíteni a főváros utcáin.

Sokan zsigerből utálni akarják, de igazából senki se tudja. Mert minden ellenszenv ellenére van valami csodálatos a csillagos rombolóban. Negyven éve szinte változatlan, mindig csak annyit finomítottak rajta, hogy naprakész legyen az adott éra technikai és dizájnbeli színvonalán. Aki ért hozzá az tudja, aki meg nem az sejti, hogy a G-osztálynak nincs közvetlen ellenfele. Ott van ugyan a Land Cruiser meg a Jeep Wrangler, hasonló terepképességekkel, de ezek a nyomába se érhetnek teljesítmény és luxus tekintetében. Esetleg az újonnan bemutatott Land Rover Defendert említhetik vele egy lapon, de én azért megvárnám az első összehasonlító teszteket, mielőtt ilyet kijelentenék. Azt viszont biztosra állíthatom, hogy komoly terepjárót, ami egyszerre ennyire finom és ennyire brutális, csak a Mercedes kínál 2019-ben. A G500-as a végletek autója, és pont ezért olyan lenyűgöző.

Mercedes-Benz G500 – guruló trezor

Az aktuális, W463-as kódjelű generációt 2018. január 14-én mutatták be a Detroiti Autószalonon, hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy alapjaiban hozzányúltak a stuttgartiak a modellhez. Nyúlánkabb és szélesebb lett, de ezek nem a külső megjelenésben, hanem inkább az úttartásban és a helykínálatban játszanak kulcsszerepet. Ennek ellenére a látvány sem utolsó, találkoztam már G-wagennel korábban a forgalomban, nem is eggyel, de valahogy most döbbentem rá, hogy milyen hatalmas a valóságban. Szélessége sem piskóta (1931 mm), de magasságával (1969 mm) és hosszával (4725 mm) nyűgöz le igazán a nagy Mercedes. Egy X5-ös BMW hozzá képest anorexiás balerina, a robusztus, tankszerű megjelenést itt nem lágyítja aerodinamika, vagy más hasonló langyos dolog, ami a mai autókon jellemző. Illetve de, a közel függőleges szélvédőt ívesebbre szabták, a kedvezőbb légellenállás és a mérsékeltebb szélzaj érdekében.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

Ebből azonban semmit se lehet észrevenni, a Mercedes nagyon körültekintő volt ikonikus terepjárója fejlesztésekor, hogy az innováció láthatatlan maradjon a hétköznapi felhasználó számára. Nem verik nagydobra, hiszen nincs hatása az eladási számokra, viszont egy ilyen apróság is hozzájárul az élhetőbb összképhez. Átlagosan 170 kilogrammot adott le elődjéhez képest, igaz így is több, mint 2,3 tonna, de jót tett menetdinamikájának a fogyókúra. A LED-es fényszórók elől pazarul mutatnak, már messziről felismerhető a tükörben, ha egy új G-osztály közeleg. Hátul már kevésbé markáns a különbség, de a szakértő szemek itt is kiszúrhatják az eltéréseket. Szerencsére a külső zsanérokat és a nyomógombos kilincseket meghagyták az ajtókon, hogy megmaradjon a dinoszaurusz feeling. Persze, hogy meghagyták, hiszen ezt akarják a vevők, a rajongók, az újságírók meg úgy mindenki ezen a világon.

Mercedes-Benz G500 – fejedelmi luxus, némi kompromisszummal

Nehéz betelni a G-osztály múltat idéző, marcona külsejével, de mégis érdemes, mert beülve egy másik véglet tárul elénk: a high-tech technika, és a luxus. Csakhogy a beülés folyamata nem olyan egyszerű, mint más, átlagos autóban. A tekintélyes hasmagasság miatt a sofőrnek a kormányba kapaszkodva kell „berántania” magát a volánhoz, miután fellépett a küszöbön. Lehet, hogy a tapasztalt G-s tulajoknak már van bevált praktikájuk, de nekem ez a módszer volt a legcélravezetőbb. Miután helyet foglaltam, fejemben visszacsengett az összes eddigi tesztben elhangzott klisé: ennek bizony be kell csapni az ajtaját. Jól meglendítettem, tompa puffanással jelezte, hogy minden a helyén van. Viszont egy idő után hajlamos voltam megfeledkezni az autó eme jellegzetességéről, volt, hogy csak harmadik próbálkozásra tudtam megfelelően becsukni a trezorajtót. Tényleg nem szabad finomkodni, ami a csövön kifér. Mert bírja, nem fog szétesni.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

Az első ülések kényelmét nem érheti panasz, már elsőre is érezni, hogy puhák és jól tartanak, a fejtámlák párnaszerű kialakítása miatt igazi nirvána benne hátradőlni. Az ajtón elhelyezett gombok segítségével kitűnően lehet finomhangolni a pozíciót, biztos vagyok benne, hogy mindenki megtalálja a számára legkomfortosabb beállítást. A szélesített karosszériának hála nem érezni szűknek elől, hátul is csak akkor szorít vállban, ha hárman ülnek benne. A második sorban egyébként korántsem olyan kényelmes, mint, amilyennek egy 43 milliós luxusterepjárót elképzelne az ember, de a G-osztály, nem is erről szól. Aki hátul is pöffeszkedni akar, az vegye meg a GLS-t, hiszen az az S-Klasse SUV változata.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

A műszerfal ismerős, hiszen a legtöbb aktuális Mercedes hasonló kiosztással rendelkezik. A két hatalmas kijelző felbontása hibátlan, látványviláguk és stílusuk ehhez a modellhez is passzolnak. A rendszert a középkonzolon elhelyezett tekerős-lökdösős egérrel, illetve a kormányon lévő tapipadokkal lehet irányítani, ami szerintem minden igényt kielégít, nem éreztem szükségét érintőpanelnek. A minőség átlagon felüli, a gyönyörűek a szálcsiszolt alumínium betétek, a légbeömlők rostélyait könnyfakasztó finomsággal lehet állítani. Ugyan van pár részlet a beltérben, ahol lehetett volna egy fokkal módosabb anyagot használni, de ezek felett átsiklik a szem. A tudat, hogy egy G500-ban ülsz, sokkal bizsergetőbb érzést kölcsönöz, minthogy fennakadj ilyen apróságokon. Lenézel a difizárak kapcsolóira, majd elönt a megingathatatlan magabiztosság. „Csak ott nem megyek fel, ahol felborulok.” A 667 literes csomagtartóba meg jó pár hulla belefér, ha a helyzet esetleg úgy hozná.

Mercedes-Benz G500 – V8-cal az igazi

Az aktuális G-osztályt két dízelmotorral és kétfajta benzines erőforrással választhatják a vásárlók. Aki racionálisan gondolkozik, az valószínűleg a 350d mellett fog dönteni, a sorhatos gázolajos 282 lóerős és 600 Nm-es teljesítménye már elegendő a közel 2,5 tonnás test mozgatásához, valószínűleg ezzel sem lomha a nagy kocka. A másik véglet a G63 AMG, amibe egy fikarcnyi ésszerűség sem szorult, az 580 lóerő már szuperautóban is egy bődületes érték, nemhogy egy ilyen téglarakásban. És akkor még a 850 Nm-es nyomatékról nem is beszéltem. Az arany középutat a G400d vagy tesztautónk, a G500 képviseli: ugyanúgy 4,0 liter V8 biturbó, mint a nagytesóban, csak egy fokkal szolidabb teljesítményadatokkal. Már ha 422 lóerőt és 610 Nm-t lehet egyáltalán szolidnak nevezni.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

Az M176-os kódjelű nyolchengeres motor egy igazi műremek és annyira illik a G-osztály karakteréhez, hogy azt nehéz szavakba önteni. Indítás után valósággal felhorkan, mint egy vadállat, majd szépen visszaáll az alapjárati sejtelmes morajlásra. Álló helyzetben túráztatva érezhetően mozgatja az egész kasztnit, itt már sejtettem, hogy nem lesz gondja a tetemes súly mozgatásával. Lehet vele normálisan közlekedni alacsony fordulaton, mert gyakorlatilag minden tartományban bőségesen van ereje, de átlagon felüli önuralom kell hozzá. Még felhúzott ablakoknál, Normal üzemmódban is beszűrődik az utastérbe a V8-as dörmögése, egészen addig tudtam kulturáltan viselkedni, amíg nem nyomtam egy kövéret a gázpedálon.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

Ekkor visszapakolt a 9 gangos váltó, egy pillanat múlva pedig éreztem, ahogyan hátradől a bódé, majd olyan erővel indult meg a G500, hogy azt nehéz józanésszel felfogni. Már 2-3000-es fordulatnál is azt mondod, hogy húú, aztán 4000 környékén jön az igazi terror: onnantól egészen a leszabályozásig úgy megy, mint egy szétszteroidozott vaddisznó. Lehet, hogy akad nála gyorsabb, de a Jóisten irgalmazzon annak, aki az útjába kerül.

Mercedes-Benz G500 – ismerni kell a határait

Sokan panaszkodtak, hogy a korábbi G-wagenek csak terepen jók, burkolt utakon kissé esetlenül mozognak a merevhidas felfüggesztésük miatt. Talán ez volt a legismertebb gyengesége az autónak, amit a generációváltásnál sikeresen orvosoltak a Mercedesnél. A W463-as már független első futóművel rendelkezik, amitől nagyban javult menetkomfortja és manőverezhetősége, hátul meghagyták az egyszerűbb konstrukciót, hiszen jól jöhet az még terepen. Ugyan nem vezettem régebbi G-t, nincs összehasonlítási alapom, de a tapasztaltak alapján egyáltalán nem volt olyan rossz, mint amilyennek mondják.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

Méretéhez és súlyához képest nagyon jól irányítható, ha normális sebességgel hajtasz be vele egy fordulóba, akkor semlegesen viselkedik. Viszont ha nagyobb a tempó, akkor bizony számolni kell érezhető kasztnidőléssel és feszülten közbeavatkozó ESP-vel. De felesleges ilyen téren feszegetni a G-osztály határait, nem itt adja az igazi élményt. Terepre született, ennek megfelelően kell értelmezni.

Tekintve, hogy a tesztautó röpke 43 millió forintba kerül, nem volt olyan nagy kedvem bevinni a susnyásba. Helyette inkább nekiindultam vele egy komolyabb földútnak, szép emelkedővel, amit már közelről ismerek. Egy átlagos személyautóval a maximális tempó ezen a szakaszon nagyjából 20 km/h, efölött már azt érezni, hogy szét fog esni a bódé. Na, a G500-assal itt 60 km/h-val mentem fel úgy, hogy csak a kanyar miatt kellett lassítanom. Meg sem kottyant neki, az utastérben alig volt érezhető impulzus.

Mercedes G500 Teszt Alapjárat

Országúton kb. 90-nél a legcsendesebb, autópályás tempónál már beszűrődik némi szélzaj, amivel érdemes megbarátkozni. Papíron 210 km/h a vége, amit szerintem értelmetlen kihasználni, az 5,9 másodperces 0-100 kismilliószor nagyobb élményt nyújt egy ilyen autóban. A tankolása már kevésbé, de hát ilyen a popszakma. Az átlag 18 liter körül alakult, 13,4 volt a legalacsonyabb érték, amit ki tudtam hozni belőle. Nem jó, de nem is tragikus. Persze ha valaki huzamosabb ideig tanárkodik vele városban, valószínűleg nem nehéz ezt megduplázni. Legalábbis a padlógázon 99 literes pillanatnyi fogyasztás erre enged következtetni.

Mercedes-Benz G500 ár és összegezve

Nem tudom mikor vezettem utoljára olyan autót, ami akkora hatással lett volna rám, mint a G500. Karaktere megbabonáz, nem kell sok időt a volán mögött tölteni, hogy az embert elkapja a G-Wagen életérzés. A Mercedesnek sikerült a bestiális erőt selyempapírba csomagolnia, két arcát maszkként váltogatja a gázpedál parancsára. Elődjeihez képest jóval élhetőbb lett, ugyan még így sem teljesen tökéletes, de nem lehet rá haragudni. Minden porcikáján érezni, hogy csúcstermék, ára is ennek megfelelő. A sorhatos dízel 33,7 millió forinttól, teljesítménye már ennek is elegendő, de a V8-as benzinmotorral mutatja meg a G-osztály, ennek alapára 38 millió körül alakul. Itt természetesen nem ér véget a történet, a szépen felextrázott tesztautó közel 44 milliót kóstált. De akinek tetszik és megengedheti magának, az ne habozzon. Megbánni garantáltan nem fogja.

Mercedes-Benz G500 W464 4Matic G-Tronic (2019)

  • Lökettérfogat: 3982 cm3
  • Hengerek/szelepek: 8/32
  • Max. teljesítmény: 422 LE 5250-5500/perc
  • Max. forgatónyomaték: 610 Nm 2250-4750/perc
  • Hossz./szél./mag.: 4725/1931/1969 mm
  • Tengelytáv: 2890 mm
  • Saját tömeg: 2,354–2,485kg
  • Vegyes fogyasztás: 11,8 l
  • Tesztfogyasztás: 18 l
  • Végsebesség: 210 km/h
  • 0-100: 5,9 s