Üde színfolt: Renault Captur TCe 155 FAP EDC Intens (2020) – Teszt

A 2013-ban megjelent, hatul kissé fura testi arányokkal rendelkező első generációs Renault Captur elég nagy sikert aratott 1,3 európai milliós eladásával. Nekem továbbra sem a szívem csücskei ezek az alul motorizált és lufira fújt törpe SUV-k, de az új Captur zavarba ejtően vonzza a tekintetemet. Mivel a szegmens vásárlóközönsége kimeríthetetlen étvággyal zabálja ezeket az autókat, a széles választék mellet a gyártóknak nagy fejtörést okozhat egy első pillantásra megfogó formát létrehozni. Laurens van den Acker remek munkát végzett, hogy elnyerjék az első pillantás erejét, remélhetőleg a technika is megbízható lesz hosszútávon.

Kattints a dízel Captur tesztvideójára:

Renault Captur - kívánatos formákkal domborít

Tulajdonképpen a Captur elsőre elnyerte a tetszésem, elsősorban azzal, hogy jók rajta az arányok. Én szeretem, ha az autó egyes részei harmonizálnak egymással, és nincsenek túltolva rajta a részletek, mint a hűtőrács, a lámpa vagy a kerekek…stb. Az ordenáré nagyra alakított márkajelzéseket meg elfogadtam a művész aláírásának. A Renault SUV-ja rettentően áramvonalas hatást kelt, az első lökhárítón, a motorháztetőn és az oldalán végig futó élekkel és ívekkel. Részben ennek is köszönhető, hogy szemből elnézve nem is annyira tűnik feleslegesen nagynak, pedig szerintem az egész városi terepjáró őrület az autógyártás buffalo cipője, esetünkben a Clióból csinálták a felfújt lábbelit.

A jól felismerhető márka érdekében hibátlanul sikerült a paletta egységesítése, bár részemről eddig egyik sem lett annyira teljes, mint a Captur. A széria felszereltségben kínált LED-es lámpák karakteres vonalaival találkozhatsz a Clio, Megane vagy akár a Koleos elején is, azonban a függőleges ködlámpák és a mellettük lévő légbeömlők csak a Clión ennyire merészek. Mint minden valamire való divatterepjárón, itt is fokozták a látványt egy kartervédőt imitáló szemfényvesztéssel, így akik az emberiség megmentését elhozó elektromos autók helyett a közelgő zombi apokalipszisben hisznek, azok választhatják ezt a kiváló járművet. Azért az őszi lombhullatás idején tetőző levélkupacokon túl mást ne nagyon akarjanak megmászni vele, de legalább különféle színekben lehet kérni.

Az autó oldalról sem mutat kevésbé jól, mint bármilyen más szögből. Tulajdonképpen minden létező optikai trükkel dolgoztak a tökéletesség kedvéért, és ahogy az elején is mondtam, remek arányokkal. A 18-as kereket körbe ölelő, az autón körbefutó műanyag betétet a küszöbök felett és a hátsólökhárítón elhelyezett króm betét nagyon ízlésesen töri meg. Egyébként az új Captur ajtajai is elfedik a küszöböket, így ki be szállásnál nem kell azon aggódni, hogy összekoszolja az ember a nadrágját. A hátul szélesedő sárvédő pedig egész sportos vonalvezetést kölcsönöz verdának.

A bicolor fényezés hódít, így nem meglepő, hogy a Captur esetében is ezzel a megoldással lehet vidámabbá tenni az összhatást. A tesztautó esetében használt fekete tető, amit egy nagyon stílusos króm diszléc választ el a karosszéria alsó kétharmadától, jó hatással volt az optikai csalására. Valamivel alacsonyabbnak tűnik az amúgy 1585 mm magas bódé, amitől egy jó kiállású autót kapsz, pedig az 1797 mm széles és 4227 mm hosszú autót nem feltétlen mondanám sportos formának.

Renault Captur - nem csak kívülről lett szebb, az utasoknak is tágasabb odabent

Az ajtók nyitása után sem okoz csalódást a látvány. Tulajdonképpen sokáig kellett keresnem olyan felületet, amibe nem vittek valami szemtengelycsavarintó látványosságot. A multikorány jó fogású, bár én szívesen közelebb húztam volna magamhoz, ha lehetett volna, de úgy tűnik, rövidek a karjaim. A műszerfal kialakítása elég fantáziadús, de ha ez nem lenne elég, az alsó betét színére többféle variáns közül választhatsz, ráadásul a belső világítás színét is kedvedre állítgathatod.

A tesztautót a 7 sebességes duplakuplungos automatával szerelték, aminek egyik legfontosabb előnye – a technikai értéke sajnos nálam háttérbe szorult, de erről majd a menettapasztalatoknál olvashatsz -, hogy marha jól néz ki. Végre megint olyan autóban ültem, amiben az automata váltó karját nem az előző évtizedből visszamaradt készletből szedték elő. A beltér számomra legérdekesebb pontja, a műszerfal aljáról kinyúló pelikán szájforma, amin a váltókar, egy kis tálca, a szivargyújtó és két USB port kapott helyet. Praktikus módszer a helykihasználásra, hiszen alatta is elfért egy tálca a tárcának. Egyébként a helykihasználási trükk mellett értékelhető mértékű térfogat-növekedésen is átesett az autó az előző generációhoz képest, hiszen 20 mm-t kapott a lábtér terén, 15 mm-t elöl a vállaknál és további 40 mm-t pedig a hátsó padon ülők farpofáinak kiszolgálására.

A hátsó ülések kényelmesek, és meglepően nagy lábteret találtam magam mögött is. Persze csak addig, amíg nem toltam előre a hátsó üléssort, hogy ezzel jelentősen megnöveljem a rakteret, mert a Renault Capturben ilyen trükk is van. Jó is lehet, amíg kicsik a gyerekek, legyen hely még egy hűtőládának apa sör tartalékjához. A csomagtér alapvetően 422 literes, de az ülések variálásával 536 vagy akár 1275 liternyi helyet is kaphatsz.

A klasszikus műszercsoport helyett egy 10,25 colos kijelzőn figyelhettem a vezetéssel kapcsolatos adatokat, a sofőr figyelmének lekötésére pedig egy 9,3 colos álló tablet szolgál. A parkolást segítő kamerák képe egészen használható felbontású, ráadásul a távolságjelzők és a parkolóradar is elég nagy ráhagyással dolgozik. Szóval minden adott egy sikeres parkoláshoz. Kíváncsi lennék, van-e összefüggés mondjuk a párizsi közlekedési szokások és a radar ráhagyása között. Vagy inkább a motor-váltó hangolása miatt lenne indokolt a korai pánik-csipogás? Mindenesetre aki inkább rábízná magát technikára, 250 ezer Ft-os felárért megkaphatja az EASY PARKING csomagot.

Renault Captur - az 1,3-as motor nem igazán jön ki a 7 gangos automatával

Azt tudni kell a tesztautóról, hogy igazán nem fukarkodtak sem felszereltséggel, sem a technikával. Az erőforrás nem más, mint a fickósabb 155 lóerős 1,3 literes, 4 hengeres TCe. Ez az apró turbós motor 270 Nm nyomatékot présel ki magából, ami igazából a jó áttételezésnek köszönhetően úgy repíti a tágas aszfaltjárót, hogy öröm nézni. Ahhoz képest, amekkora autó hatását kelti, nem is tűnik soknak 1200-1300 kg körüli súlya és a 8,6-os 100-as sprint sem egy rossz érték. A jó áttételezésről a 7 sebességes duplakuplungos váltó gondoskodik, bár a hangolással akadnak gondok.

Az elsőkerekes platform a kormányzott kerekeknél McPhersonnal, hátul csatolt lengőkaros megoldással lett összeszerelve. A magasabb építésnek és a nagyobb kerekeknek köszönhetően remekül lépi át a kisebb gödröket, és egész kényelmes is, bár a futómű inkább feszes mint lágy.

Renault Captur – szerethető, de vannak dolgai, amivel bomlasztja az idegrendszert

Nagyjából addig tartott a meglepetten elismerő boldogságom, amíg nem álltam be az első budapesti dugóba. A legerősebb motor és a 7 sebességes automata ebben a formában csak egy eldurrogtatott technikai arzenál, mert abszolút nincsenek összhangban. A motor erős, de a váltó lassan kell életre, és engem ez nagyon zavart. Bő 500 km városi furikázás után sem éreztem azt, hogy végre megszoktam. A legnagyobb baj, hogy nagyon lassan reagál indulásnál, végül pedig hirtelen megugrik. Vagy ha nem ugrik meg, mert sikerült elég finoman bánni a pedállal, akkor olyan lassan indul el, hogy kedvem lett volna lábbal megtolni amolyan Frédi és Bénibe.

Ha viszont lendületbe jött az autó, már nem olyan kellemetlen a hangolás, mert bár nem egy villám, de a motor egész széles tartományban tud kellő mértékű hasznos teljesítményt leadni. Sőt, egész sokat rádob a gyorsulásérzetre az, hogy nagyobb gázadásnál úgy emeli az elejét, mint Michèle Mouton az S1-nek a San Remo ralin. Nem tudom, hogy melyik anyukának lesz ez jó pont az autó mellett, de nekem tetszett.

A futóműben az volt a legfurább, hogy folyamatosan kerestem a kanyarokat az autóval. Olyan minimális oldaldőlése van a kocsinak, hogy állandóan húztam vele a kanyaríveket. Azonban a feszességnek ára van, bár kényelmetlennek nem mondanám, egyáltalán nem érzi jól magát az autó a budapesti kátyúerdőben. Nekem sértette a fülemet az, ahogy koppant a futómű és a gátló kirugózásnál, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy ez csak egy a futószalagról. Lehet egyedi volt a jelenség.

Nem voltam különösebben kibékülve az infotainmenttel sem, mert egyik nap elment a hang a kihangosítóról, aztán a zene a rádióból. Egy újraindítás után megint működött, de többször előfordult, hogy vagy a zenét nem játszotta le, vagy a telefont némította el. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy megrögzött kínaitelefon-használó vagyok, és lehet a készülék szórakozott, bár eddig egyik autóban sem csinált ilyet.

Az utastér jól szigetelt, nem jön be túl sok a zavaró hang a környezetből, és ezért nem fárasztó vele sokat utazni a városban. Ez egy nagyon jó pont, figyelembe véve, hogy erre született. A vezetéstámogató-rendszerek működése nagyon jó, kifejezetten a távolságtartó tempomatot szerettem, mert szépen lassan lassított és gyorsított, nem kellett azon aggódnom, hogy a seggemben loholó pizzafutárt kifékezi a rendszer, amikor besorol elém valaki a külsőből.

Renault Captur ár és összegezve

Összességében egy elég kényelmes kis családi SUV maradt a Captur, a helynövekedés mellett a külseje is előnyére alakult. Mindenképpen jó pont, hogy a vevőknek rengeteg színválasztékkal és különféle extrákkal tették még változatosabbá a modellt. A belépő kategóriás felszereltséggel 5 millió 499 ezer Ft-tól elérhető, a 155 lóerős csúcsváltozat listaára pedig bő kétmillióval többet kóstál, egészen pontosan 7 millió 649 ezer Ft-ot. Számomra fontos szempont, hogy van belőle kettős üzemű motorral szerelt változat az LPG hívőknek, mint jómagam. A környezettudatosság jelében megjegyzem, LPG-vel bő 10 grammal kisebb a CO2 kibocsájtása, mint a benzinesnek, ami 2020 fő szempontja. Azt hiszem, az új Captur eladási számai nem fognak szégyent hozni a gyártóra, mert egy szerethető, praktikus és modern autót kapnak a vevők, igaz néhány dolgot el kell nézni neki. Sajnos, mint megtudtam, konkrétan azt a felszereltséget, amilyen a tesztautó volt, azaz az Captur TCa 155 FAP EDC Intenst nem lehet kapni, de azért bőven maradt miből válogatni.

Renault Captur TCe 155 FAP EDC Intens (2020)

• Lökettérfogat: 1330 cm3
• Hengerek/szelepek: 4/16
• Max. teljesítmény: 155LE (kW) 3750/perc
• Max. forgatónyomaték: 270 Nm 2000/perc
• Hossz./szél./mag.: 4227/1797/1585 mm
• Tengelytáv: 2639 mm
• Saját tömeg: 1327 kg
• Városi fogyasztás: 7,5 l
• Országúti fogyasztás: 5,1 l
• Vegyes fogyasztás: 6,6 l
• Tesztfogyasztás: 8,7 l
• CO2 kibocsátás: 139 g/km
• Végsebesség: 202 km/h
• 0-100: 8,6 s