Szeptember 30-án hivatalosan is megalakul a Magyar Akkumulátor Szövetség (Hungarian Battery Alliance, HUBA). Az érdekképviselet célja, hogy elősegítse a magyar akkumulátoripar fejlődését, és Magyarország az európai akkumulátoripari értéklánc egyik központjává válhasson – nyilatkozta Kaderják Péter a Zéró Karbon Központ (BME) vezetője, az Információs és Technológiai Minisztérium főtanácsadója a Portfoliónak.

A szakmai szervezet többek között meg kívánja vizsgálni a hazai termálvízvagyonban található lítium kitermelésének lehetőségét.

A BloombergNEF által összeállított, az országokat a teljes lítiumion-akkumulátor értéklánc fejlettsége alapján rangsoroló 2020-as globális listáján Magyarország a 12. helyen található. Még jobb a helyzet, ami a cella- és komponensgyártási képességet illeti. Ez alapján hazánk holtversenyben a 6. pozícióban áll. Magyarországon a gyártókapacitás meghaladja a 20 gigawatt/évet – az Európai Unió országai közül ebben a tekintetben csak Németország és Lengyelország áll előttünk. Viszonyításként, 2020-ban az EU-ban az akkumulátorkapacitás iránti kereslet összesen 50 gigawattóra volt, ami a szakemberek szerint az előttünk álló években a villanyautók egyre szélesebb körben való elterjedésének köszönhetően drasztikusan emelkedni fog.

A magyar akkumulátoriparban 2016 óta mintegy 14 ezer új munkahely jött létre.

Az akkumulátoripar az autóipar villanyosításának egyik kulcsfontosságú iparága, de a villamosenergia-szektor karbonsemlegessé tétele szempontjából is kiemelten fontos. Vagyis hazánk kimondottan előnyös pozícióból tekinthet a jövőbe.

„Tekintettel arra, hogy Magyarország gépjárműgyártásban ’nagyhatalom’, melynek drasztikus átalakulása elkerülhetetlen, sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan válhat a gépjárműgyártás átalakulása és az akkumulátoripar fejlődése egymást erősítő sikertörténetekké Magyarországon” – nyilatkozta Kaderják Péter.

2020-ban az autóiparnak globális szinten mintegy 160 gigawattóra volt a lítiumion-akkumulátor kereslete, ami 33 százalékkal magasabb a 2019-es szinthez képest. A kereslet növekedésével párhuzamosan, a villanyautókhoz használt akkumulátorok költségei folyamatosan csökkennek. 2020-ban egy kilowattóra kapacitás 137 dollárba (aktuális árfolyamon átváltva 42 ezer forintba) került, ami 13 százalékos csökkenés az előző évhez képest.

elektromos autó akkumulátorcellája közelről

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020-ban kezdte el az akkumulátoripar fejlesztési stratégiájának kidolgozását. Ennek keretében a teljes értékláncra vetítve vizsgálják az iparág aktuális helyzetét Magyarországon – az alapanyagoktól, az újrahasználaton keresztül egészen az újrahasznosításig. Az erősségek mellett arra is kíváncsiak, mely területek szorulnak fejlesztésre ahhoz, hogy az iparág valóban stratégiai jelentőségre tehessen szert.

„A 2030-ig terjedő Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia fő célkitűzése, hogy az elért eredményekre támaszkodva Magyarország az európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává válhasson. A stratégia ezt a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtésével, illetve a versenyképes nemzeti iparág kialakításával kívánja megvalósítani. Ennek részeként a stratégia szerint be kell vonni a lítiumban gazdag hazai geotermikus lelőhelyeket az akkumulátorgyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállításába az alacsony üvegházgáz-kibocsátású, felelős lítiumbányászat megalapozásával. E szerint a lítium kinyerése a hazai termálvízvagyonból azért is kívánatos, mert az akkumulátorgyártás exponenciálisan növekvő lítiumigényének kielégítéséhez elengedhetetlen a fenntartható módon kitermelhető, az importkitettséget csökkentő lítiumforrások igénybevétele, amennyiben az üzletileg is megtérül” – mondta el Kaderják.

Vagyis amennyiben ez fenntartható módon, környezetkárosítás nélkül megvalósítható, a magyar termálvizekből vonnák ki a villanyautók akkumulátorainak egyik legfontosabb alkotóelemét, a lítiumot.

termálvíz

A Magyar Akkumulátor Szövetség létrejötte abból a szempontból is fontos, hogy ennek köszönhetően hazánk csatlakozni tud az Európai Akkumulátor Szövetséghez (European Battery Allience, EBA), és ezen a területen is része tud lenni az európai integrációnak.

A HUBA alapító tagjai között a hazai villamosenergia-szektor meghatározó szereplői, mint az MVM, a MAVIR, az E.On és az Alteo mellett olyan nagy magyar technológiai cégek is megtalálhatóak, mint a Videoton vagy a Tungsram.

A Szövetség 5+1 munkacsoportban kezdi meg a munkát a tervek szerint, melyek a szabályozás, a beszállítók, a kutatás-fejlesztés, az energiatárolás, az e-mobilitás, illetve a gyártás és újrafeldolgozás területeit fogják össze.

Kaderják Péter azt is elárulta, kiemelt jelentőségű, hogy a magyar partnerek bevonásával aknázzák ki a kutatás-fejlesztésben rejlő hazai lehetőségeket. Ezzel biztosítva a stratégia egyik fő célkitűzésének megvalósulását, vagyis hogy a Magyarországon gyártott termékből egyre inkább Magyarországon fejlesztett termékek legyenek.

Már jelenleg is érdemi kutatási tevékenység zajlik a hazai egyetemek részvételével. Többek között vizsgálják a jövő akkutechnológiáit, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a ritka és drága alapanyagok iránti igények csökkentésére vagy éppen azt, milyen módokon lehetne újrahasznosítani a használt akkumulátorokat.

A magyar és az európai szövetség együttműködése a szeptember 30-án megrendezett Hungarian Battery Day nevű rendezvényen vette hivatalosan is kezdetét.