Felmérést készítettek arról, hogy mi idegesíti a legjobban Magyarországon a közlekedőket.
Azért azt lássuk be, hogy az elmúlt időszakban jelentősen romlott Magyarországon a közlekedési morál. Nem csak az utakon, de a magánéletben is egyre feszültebbek az emberek külső tényezők miatt, ez pedig a vezetési stílusukban is visszacsillan.
A Jövő Mobilitása Szövetség felmérést készített annak kapcsán, hogy az utakon mik azok a tételek, amik a leginkább bosszantják a közlekedőket. Elég érdekes eredmények születtek, amik egyben azt is megmutatják, hogy a morál romlása helyenként egy öngerjesztő folyamat.
Hiszen a közlekedők jelentős részét, 59 százalékát az ideges, türelmetlen és agresszív sofőrök húzzák fel. Ez azért érdekes, mert az autósok közel 60 százaléka attól lesz ideges, hogy sok másik autós is ideges, tehát arányuk nő és egyre több embert tudnak felbosszantani.
Az ember ilyen állapotában hajlamos hibázni vagy szándékosan olyat tenni, amiről józanul tudja, hogy teljesen szabálytalan. Ezzel pedig máris bosszantja a következő csoportot, hiszen a válaszadók 58 százalékát a szabálytalan sofőrök zavarják a leginkább.
Pedig mindannyian ugyanazokon az utakon közlekedünk, lehetnénk egymással toleránsabbak és előzékenyebbek. A rossz utakat csak az autósok 37 százaléka jelölte meg ingerültség tárgyaként, ami bár alacsonyabb az előző két kategóriánál, még mindig jelentős százalékot zavar.
A listáról persze nem maradtak ki sem a biciklisek, sem a mikromobilitási eszközöket gyakran alkalmazók sem. Gondolok most itt kifejezetten az elektromos hajtású kisgépekre, mint a roller vagy a különböző 1-2 kerekű közlekedési eszközök.
Ezeket a közlekedők gyakran elég tág szabályértelmezéssel használják, ami tényleg bosszantó lehet. Hiszen gondoljunk csak bele, amikor autóval haladunk és átvág előttünk a semmiből egy rolleres vagy akár két biciklis egymás mellett vonul az út közepén.
A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a helyzet fokozásához az is hozzájárult, hogy sokan visszatértek home office-ból az irodákba. Ez még több közlekedőt, ezzel együtt autóst is jelent a nagyobb városokban. A megemelkedett forgalom, a lassú haladás pedig ismét stresszfaktorok lehetnek.
Kutatások szerint a nagyvárosokban az emberek jelentős része, egészen pontosan 45 százaléka indul útnak magánautóval. Nagyjából 23 százalék alkalmazza a közösségi közlekedés adta lehetőségeket, míg 16 százalék mikromobilitási eszközzel, 14 százalék pedig gyalogosan indul el.
A Magyar Autóklub szerint egyébként főleg edukációval lehetne enyhíteni az autósokban a stresszt. Szerintük nem csak a szabályok ismerete és betartása fontos, hanem az is, hogy tisztelettel álljunk a közlekedés más résztvevőihez is.
MTI
