2020. január 01. | 13:44

Az alábbi pilóták számára nem ért véget az autóversenyzés a Száguldó Cirkusz elhagyása után.

A Forma-1 kétségkívül az autóversenyzés királykategóriája, a legjobbak vetélkedése. Vannak olyan pilóták, akik pályafutása nem ért véget az F1 elhagyásával. Ez a lépés érthető olyan fiatal versenyzők esetén, akik nem gyakoroltak jelentős hatást a Száguldó Cirkuszra, de mi a helyzet a világbajnokokkal?

A következő összeállításban 10 olyan versenyzőről olvashatsz, akik vágytak még némi adrenalinra a Forma-1-es sikereket követően.

Nelson Piquet - IndyCar és Le Mans

A háromszoros világbajnok Nelson Piquet 1991-ben szállt ki a Forma-1-ből, ám ez nem jelentette autóversenyzői pályafutásának végét. Ahogy sokan mások abban a korszakban, ő is az IndyCar sorozatban folytatta, rajthoz állt az 1992-es Indy500-on. A versenyt kiválóan kezdte, majd egy szörnyű balesetben megsérült a lába, és feladni kényszerült a viadalt. A következő évben ismét megpróbálta, ám akkor egy motorhiba jelentette számára a futam végét.

Néhány év kihagyás után, 1996-ban a McLaren színeiben rajthoz állt a Le Mans 24 órás versenyen, ahol az összetett 8. helyét szerezte meg, 1997-ben viszont nem tudta befejezni a viadalt.

Nigel Mansell - IndyCar, BTCC, Le Mans

Piquet ősi riválisa, Nigel Mansell is hasonló F1-utáni pályafutást tudhat magáénak. Az 1992-es világbajnoki cím megszerzése után az IndyCar sorozatba igazolt át – első évében rögtön megszerezte a bajnoki címet. Rövid ideig az F1-es és az IndyCar bajnoki címvédőjének mondhatta magát – ő az egyetlen ilyen pilóta a történelemben.

Az 1994-es idénye nem sikerült annyira jól, a Williams és a McLaren csapatánál még rajthoz állt néhány F1-es versenyen is.

Az IndyCar mellett Mansell belekóstolt a Brit Túraautók Bajnokságába is. 1993-ban, a Donington Parkban egy hatalmas baleset vetett véget a versenyének. 1998-ban egy Ford Mondeóval tért vissza, és nagyon közel került a győzelemhez.

2005-ben és 2006-ban a tiszavirág életű GP Mastersben állt rajthoz, 2009-ben elindult a Silverstone 1000 km-es versenyen. 2010-ben fiai, Greg és Leo társaságában vett részt a Le Mans 24 óráson, ahol egy baleset következtében súlyos agyrázkódást szenvedett.

Alan Jones - Sportautók, Ausztrál Túraautók

1980 F1-es bajnoka, Alan Jones először 1981 végén vonult vissza a királykategóriától. 1982-ben mind a 9 fordulót megnyerte az Ausztrál GT Bajnokságban. Részt vett néhány futamon a Sportautók Világbajnokságán, valamint egy IndyCar futamon is, melyen harmadik helyen végzett.

1986-ban ismét láthatták őt a szurkolók a Forma-1-ben, mielőtt visszatért volna a túraautók világába. 1993-ban az ausztrál sorozat második helyén végzett, valamint szintén a dobogó második fokára állhatott fel a híres Bathurst 1000 km-s futamon. 2002-ben vonult vissza végleg az autóversenyzéstől.

Keke Rosberg - DTM

Keke Rosberg 1986-ban vonult vissza a Forma-1-ből, majd 1990-ben ült újra versenyautóba a Peugeot Sportautók Világbajnokságán.

Az európai versenyzők számára vonzó célpontot jelentett a Német Túrautók Bajnokság (DTM). Rosberg egy futamgyőzelemmel, és nyolc dobogós helyezéssel az összetett 5. helyén végzett az első évében. 1995-ben megalapította saját csapatát, mely a mai napig létezik. Keke Rosberg az év végén visszavonult, és csapatfőnökként tevékenykedik. Nem mellékesen, fia is ért el némi sikert a Száguldó Cirkuszban.

Michael Schumacher - Motorversenyzés

Elég különös történet ez, ám Michael Schumacher 2006-os első visszavonulását követően egy félkomoly kísérletet tett arra, hogy motorversenyző legyen. Mivel ígéretesen szerepelt a teszteken, „hobbiból” rajthoz állt néhány versenyen.

2008-ban éppen a magyar Pannónia-Ringen indult, és az időmérőn az első rajthelyet szerezte meg. Ő ennek ellenére a mezőny végéről rajtolt, és feljött egészen a negyedik helyre. Volt néhány profi versenyző a mezőnyben, akikkel nem tudott mit kezdeni, ám Schumacher teljesítménye így is figyelemreméltó volt.

2009-ben Felipe Massa súlyos fejsérülését követően a hétszeres világbajnok legenda lehetett volna a brazil helyettese, melyben egy motorbalesetben szerzett nyaksérülés akadályozta meg.

Emerson Fittipaldi - IndyCar

Emerson Fittipaldi F1-es karrierje 1980-ban ért véget. 1984-ben aztán kezdett hiányozni az autóversenyzés, így rajthoz állt néhány CART-versenyen. A következő évben egy teljes szezon szentelt a sorozatnak. 1989-ben megnyerte a bajnokságot, valamint megszerezte pályafutása első Indy500-as győzelmét is.

1993-ban ismét első lett az Indy500-on, ahol a megszokottaktól eltérően, tej helyett narancslevet ivott a tiszteletkörön.

1985 és 1995 között minden évben legalább egy CART-versenyt nyert. 1996-ban súlyos balesetet szenvedett, emiatt visszavonult az IndyCar sorozattól. A versenyzői spiritusz nem hagyta el teljesen: 2014-ben a Hosszútávó Világbajnokság GTE-Am kategóriájában egy Ferrari volánja mögött állt rajthoz.

Denny Hulme - Túraautók

1967 F1-es világbajnoka, Denny Hulme 1974-ben akasztotta szögre bukósisakját. A nyolcvanas években azonban nem bírt a vérével, és különböző túraautó viadalokban állt rajthoz. Egy alkalommal még kamionversenyen is elindult. Gyakran szerepelt Alan Jones társaságában a Bathurst 1000-es futamon, 1991-ben saját kategóriájában győzni is tudott. 1992-ben aztán bekövetkezett a tragédia: Hulme verseny közben szívrohamot kapott. Az autót ugyan biztonságosan megállította, ám a mentők odaérkezése előtt elhunyt. Ő lett az első olyan Forma-1-es világbajnok, aki természetes körülmények között halt meg.

Mika Hakkinen - DTM

1998 és 1999 világbajnoka, a finn Mika Häkkinen 2001-ben visszavonult a Forma-1-től. A 2000-es évek közepén játszadozott a visszatérés gondolatával, ám végül elfogadta a Mercedes hívását, és 2005-ben csatlakozott a DTM-ben szereplő csapathoz.

A finn pilóta hamar felvette a ritmust – második versenyén már felállhatott a dobogóra, harmadik futamán pedig győzni is tudott. A három évig tartó DTM kaland három futamgyőzelmet hozott, ám Häkkinen nem tudott harcba szállni a bajnoki címért.

Mario Andretti - IndyCar, Le Mans

Mario Andretti minden idők legsokoldalúbb autóversenyzője, így nem meglepő, hogy a Forma-1-es évek után több sorozatban is megmutatta tehetségét. Utolsó F1-es nagydíját a Ferrari színeiben teljesítette, 1982-ben. Még ugyanebben az évben megkezdte IndyCar pályafutását, ahol egészen 1994-ig szerepelt. Egy alkalommal – 1987-ben – győzni tudott az Indy500-as futamon.

Andretti néhány alkalommal rajthoz állt Le Mansban is. 1983-ban a Porsche 956-tal harmadik helyen végzett, 1986-ban fiával és unokaöcsével indult, és hatodik helyen értek célba. Utoljára 2000-ben szerepelt a legendás 24 órás versenyen.

Jacques Villeneuve – Mindenféle sorozat

Miután a 2006-os idény közepén kilépett a Forma-1-ből, gyakorlatilag minden létező versenysorozatban kipróbálta magát. Indult a Nascarban, a Brazil Szériautók Bajnokságában, a V8 Szuperautók Bajnokságában, a GT sorozatban, és még sorolhatnám.

2007-ben és 2008-ban a Peugeout LMP1 csapat tagjaként szerepelt Le Mans-ban, ahol az utóbbi évben második helyen végzett. 2014-ben indult az Indy500-on – ezt a verseny egyébként 1995-ben egyszer megnyerte. 2015-ben két Formula-E futamon állt rajthoz a Venturi csapat színeiben.