Mindössze három darab készül az 599 lóerős, V16-os motorral hajtott kocsiból.
A British Racing Motors (BRM) formájában hamarosan egy újabb legendás, komoly múlttal rendelkező márka támad fel poraiból, és a tervek szerint rögtön három példányt is készíteni fognak az 1950-es Type 15 V16-os Formula–1-es versenyautóból.
Nem a BRM az első gyártó, amely a feltámasztás sorsára jutott. Nemrég az Allard rukkolt elő az 1953-as Le Mans-i versenyautója, a JR felújított változatával. A brit cég több mint 60 év kihagyást követően készített ismét versenyautót. Most pedig a BRM döntött úgy, hogy a klasszikus autók restaurálására specializálódott Hall and Hall segítségével feltámasztja a története egyik legmeghatározóbb formatervét, a Type 15-öst.
A BMR az 1970-es évek végén a folyamatos anyagi nehézségek miatt fejezte be tevékenységét, és azóta egyetlen kocsi sem készült, amely a legendás brit csapat logóját viselte volna. Egészen mostanáig.
A Hall and Hall központjában, az angliai Bourne-ban, az eredeti terveket alapul véve készül majd a három új Type 15-ös. Az eredeti versenyautókból csupán egyetlen példány maradt fenn, az is féltve őrzött múzeumi kiállítási darabként. Így a mérnökök kénytelenek átnyálazni a megmaradt, mintegy 5 ezer tervrajzot, hogy az eredetivel az utolsó csavarig megegyező autókat készíthessenek.
„Ezek nem modern újra értelmezések lesznek. Az autók pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az 1950-es kocsik” – árulta el a BRM.
A rendelkezésre álló tervrajzok rendkívül átfogó képet nyújtanak a Type 15-tel kapcsolatban. És ez az, ami a leginkább megkülönbözteti őket a többi gyártótól, akik az újjáépítés során gyakran kénytelenek találgatni az egyes részletekkel kapcsolatban.
A három példányra limitált, új Type 15-ös széria mindegyik autója eredeti, még 1950-ben gyártott alvázszámokat kap majd, melyeket sosem volt lehetősége felhasználni a brit csapatnak, ugyanis időközben megváltoztak az F1 technikai előírásai.
Mivel az új Type 15-ösöket az eredeti specifikáció alapján készítik, így a meghajtásról is az 1950-essel mindenben megegyező, 1,5 literes, kompresszoros, V16-os motor fogja hajtani. Az erőforrás 599 lóerős teljesítményét egy ötsebességes váltó segít majd átvinni a kerekekre.
A történelmileg hiteles, acél dobozos létra alvázra épített Type 15-ös súlya mindössze 736,6 kilogramm lesz. Előre Porsche stílusú lengőkarok, míg hátra de Dion felfüggesztés kerül majd. És akárcsak az eredeti, az új kocsik is Dunlop gumikon fognak gurulni.
Még el sem kezdték a munkát, de a háromból egy kocsi már gazdára is talált. Ez a Type 15-ös a John Owenhez, a BRM 1974-ben elhunyt csapatfőnökének, Sir Alfred Owennek a fiához fog kerülni.
„Látni azt, hogyan birkóznak meg a V16-os erejével az olyan versenyzők, mint a Pampák Bikája (Jose Froilan Gonzalez) és különösképp Juan Manuel Fangio, egy igazán különleges élmény volt. A motor mesés hangja még ma, 70 év elteltével is itt cseng a fülemben. Önző módon mindig is arról álmodoztam, hogy újra hallhatom majd ezt a hangot, most pedig szívesen megosztanám ezt az érzést másokkal is. Egyedülálló érzés először hallani azt, ahogy egy V16-os maximális fordulatszámon üvölt. Olyan, amit sosem felejtesz el” – nyilatkozta Owen.
Az 1954-ben Raymond Mays és Peter Berthon által alapított BRM összesen 198 Formula–1-es nagydíjon vett részt. Ezalatt versenyzőik 17 futamgyőzelmet, 61 dobogós helyezést, 11 pole pozíciót és 534 pontot gyűjtöttek. Valamint az 1962-es szezonban Graham Hill révén megszerezték az egyéni és a konstruktőri világbajnoki címet is.
