1955-ben a Dodge nagyot alkotott: bemutatta első autóját, amit kifejezetten a hölgyek számára fejlesztett ki. Ez pedig nem más, mint a Royal Lancer átdolgozott változata, a La Femme!
Azt hiszem, jogosan jelenthetem ki, hogy a Dodge neve hallatán Te sem egyből a cuki, kompakt, családi egyterűekre gondolsz, sokkal inkább a gyártó története során bemutatott izomautókra, mint mondjuk a NASCAR-bajnok Charger Daytona, vagy a Challenger.
Ha a fenti 2 izomkolosszushoz hasonló gépezetre számítottál, el kell, hogy keserítselek, mert ma kicsit lassabbra vesszük a tempót és egy olyan autóról lesz szó, amit a csajod is szívesen elvezetgetne. Ez pedig nem más, mint az USA első, kifejezetten hölgyeknek szánt típusa, az ’55-ös La Femme!
Először is, a La Femme kapcsán szót kell ejtenünk a Dodge Lancer modelljeiről, mivel azokból fejlődött ki. A széria 3 autóból állt, melyeket a Chrysler almárkája 1955 és 1959 között szerelt. A magyarul „lándzsás katona” jelentéssel bíró sorozat tagjai a Coronet Lancer, Royal Lancer és Custom Royal Lancer voltak, melyek közül ez utóbbi jelentette a választék csúcsát. A videóra kattintva most körbe is járhatod!:
Velük párhuzamosan jelent meg a La Femme, ami valójában a Custom Royal Lancer egy felszereltségi szintjét jelölte, ám a szalonokban önálló típusként emlegették. Ezek a kizárólag kupé kivitelben rendelhető modellek kéttónusú, fehér és rózsaszín (Sapphire White & Heather Rose) fényezést kaptak, s fő célközönségük a hölgyek voltak. De ez miért is olyan különleges, vagy fontos?
Az ’55-ös La Femme azért volt olyan különleges, mert Ő volt az első amerikai autó, amit kifejezetten hölgyek számára terveztek. Ennek hátterében az állt, hogy a háború után a nők a munkában betöltött szerepe jelentősen megnövekedett.
A korábbi háziasszonyi és titkárnői pozíciók mellett drasztikusan megnőtt a női orvosok, ügyvédek, vállalkozók és tudósok száma, ami jócskán megnövelte az egyes háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
A lakosság fellendülő pénzügyi helyzetét az autógyártók is ki akarták használni. Megfigyelték, hogy a háború óta a nők is beleszóltak a családi autó vásárlásába, bár a múlt század közepén ez az autó praktikumában és annak színében ki is merült.
Többek között a Chrysler is felfigyelt a jelenségre, így ’55-ben piacra dobta ezt a sztereotipikus Barbie mobilt. Azért azt hozzáteszem, az ilyesfajta kezdeményezések azért akkoriban nagy előrelépést jelentettek a hölgyek a forgalomba való bevonásában. Na de lássuk is a rózsaszín V8-ast!
Az 1955. év nem csak az első amerikai női autó színre lépése miatt volt különleges. Ebben az évben tört ki az „Uszony-háború”, ami a Virgil Exner tervei alapján megszületett „Forward Look” formatervi irányzat következménye volt. Emellett szintén ebben az évben vált önálló márkává a Chrysler-családon belül az Imperial, ami a cégcsoport legelitebb modelljeit szerelte.
Ebben az időszakban a Dodge az 5 tagú családon belüli hierarchiában a középmezőnyt képviselte. Árkategóriában a Plymouth és DeSoto felett állt, ám kényelem és teljesítmény terén elmaradt a Chrysler és Imperial kínálatától.
Ahogy már fentebb írtam, a La Femme valójában az 1955-ös modellkínálat csúcsát jelentő Custom Royal Lancer esztétikailag átdolgozott változata volt. Így nem is meglepő, hogy műszaki paraméterei terén a Femme egyezett a Royallal.
Ez azt jelentette, hogy mindkettejük tengelytávja 3 048 mm volt, melyhez egy 5 385 mm-es teljes hossz tartozott. Szélességük 1 892 mm volt, ami üléssoronként 3 utas szállítását tette lehetővé.
A La Femme „női jellegzetességei” az utastérbe is beférkőztek, bár a szebbik nemre specializálódott esztétikai megoldások itt is kimerültek a rózsaszín – fehér színkombinációban. A műszerfalat a korszaknak megfelelően krómmal díszítették, amiből a kormányra és a visszajelzőkre is bőven jutott.
Az automaták az akkoriban népszerű kormányváltó helyett egy ritkábban alkalmazott variánst kaptak, ami a „Push Button”, vagyis nyomógombos váltót jelentette. Ezt a kormány bal oldalára szerelték. A Powerflite váltón összesen csak 4 lehetőség szerepelt. Ezek az üres (N), előremeneti (D), alacsony fokozat (L) és rüki (R) voltak. Lent, a kormány bal oldalán felfigyelhetsz egy krómozott „kilincsre”, ami valójában a kézifék fogantyúja volt.
Annak ellenére, hogy a színén kívül maga az autó nem mutatott különösebb csajos jellemvonásokat, azt a Dodge tervezői a gép felszerelésével kompenzálták. A vezető oldali ülés támlájára egy tartórekeszt szereltek, amiben egy rózsaszín esernyő és esőkabátot lapult meg.
Az anyós oldali ülés is kapott egy ilyen rekeszt, amibe egy szintén rózsaszín kistáskát helyeztek, amit telepakoltak az akkoriban legszükségesebbnek tartott kiegészítőkkel. Többek között közéjük tartozott a pénztárca, teljes sminkkészlet, cigarettatárca és öngyújtó.
Ha eddig nem sikerült meggyőzzelek, hogy a La Femme nem kizárólag egy cuksi hétvégi shoppingolásra tervezett csajos autó, akkor a motorja biztosan meg fog, mivel erőforrását a Custom Royal Lancertől örökölte.
Ez egy 4 418 köbcentis erőforrás volt, amit a Dodge 3 féle váltóval szerelt, melyek mindegyike másként hatott a gép teljesítményére. Közülük a leggyengébb lehetőség a 183 lóerős változat volt, ami 332 Nm-nyi nyomatékkal dolgozott. Legnagyobb sebessége 165 km / h volt, és 12,9 másodperc alatt futotta a 100-at. Ez akkoriban egész gyorsnak számított!
A választék legizmosabb opciója a 193 lóerős, szintén 332 Nm-es változat volt, ami lényegében csak a 100-as gyorsulás terén jelentett előrelépést, vagyis a 167 km / h-s sebességet is elérte, és csak 12,4 másodperc alatt érte el a 100 km / h-s sebességet. Ehhez persze egy kicsit sem szerény, 17,1 literes átlagfogyasztás társult.
Ha részletesebben is érdekel ez a 4 kerekű rózsaszál, nézz bele az alábbi videóba!
Az 1956-os ráncfelvarrás idején a paletta többi tagja mellett a La Femme is megújult. Az új orrdísz mellett erőforrása is megváltozott, ami immár 5 155 köbcentis volt. A szintén V8-as elrendezésű motor 230, 260 és 295 lóerős kivitelekben volt elérhető. A kasztni kéttónusú festését a korábbi rózsaszín-fehérről lila (Regal Orchid) és fehérre (Misty Orchid) változtatták.
Sajnos eladások terén egyik évben sem jeleskedett, melyhez szorosan kapcsolódik, hogy nem hogy TV-ben nem reklámozták, de a Dodge márkaszalonokban sem voltak kiállított példányok. Nemes egyszerűséggel úgy gondolták, hogy elég lesz néhány prospektust kihelyezni, és majd özönlenek a megrendelések. Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy korábban autó kifejezetten nőknek nem készült, ráadásul a színvilága sem volt túlságosan ortodox, így csak a bevállalósabb hölgyek rendeltek belőle.
Mit gondolsz, Neked bejön ez a csajos autó, vagy valami másba ültetnéd be az asszonyt? Oszd meg velünk a véleményed!
