A friss tanulmány szerint hamarosan eljöhet a fordulópont.
Az elektromos autók és kisteherautók gyártása Európa-szerte olcsóbb lesz legkésőbb 2027-re, mint a hagyományos, fosszilis üzemanyagokat használó, belső égésű motoros járművek előállítása – legalábbis az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) megbízásából, a BloombergNEF által elkészített tanulmány szerint. A kutatás azt is megállapította, hogy az Európai Unión belül 2035-re az újautó-eladások 100 százalékát az akkumulátoros elektromos járművek adhatják, amennyiben a szabályalkotók tovább szigorítják a CO2-kibocsátásra vonatkozó előírásokat, és tovább bővítik a töltési infrastruktúrát. Erre pedig minden esély megvan, hiszen a T&E arra szólította fel az EU-t, hogy a 2020-as években tovább szigorítsa az emissziós normákat, és 2035-től tiltsa be az új, belső égésű motoros autók értékesítését.
A C- és a D-szegmensbe tartozó elektromos szedánokat és az SUV-kat 2026-ra ugyanannyiért lehet majd előállítani, mint a benzines vagy dízel autókat. A B-szegmensbe tartozó kisautók pedig egy évvel később, 2027-ben érhetik el az árparitást a gyártási költségek tekintetében – olvasható a BNEF előrejelzésében. Egyúttal azt is kiemeli, hogy a folyamatosan csökkenő akkumulátorköltségek, az új járműarchitektúrák, és a kimondottan elektromos járművek elkészítésére optimalizált gyártósorok révén az EV-k még a különféle vásárlást ösztönző állami támogatások nélkül is kevesebbe fognak kerülni, mint hagyományos társaik.
Jelen pillanatban a villanyautókban használt lítium-ion akkumulátorok költsége kilowattóránként nagyjából 137 dollár. Figyelembe véve az eddig tapasztalható tendenciát, a BNEF becslései alapján ez az összeg 2030-ra mintegy 58 százalékkal, vagyis 57-58 dollár környékére fog csökkenni.
„Minden új vásárló számára az elektromos autók fogják a realitást jelenteni hat éven belül. Mindenki számára olcsóbbak lesznek, mint a belső égésű motoros kocsik. Egy furgonnal közlekedő berlini ember, vagy egy vidéki román családi is ugyanúgy meg tudja majd fizetni őket. Az EV-k használata nem csak az éghajlat tekintetében, de gazdasági szempontból is előnyösebb” – nyilatkozta Julia Poliscanova, a T&E járművekért és emobilitásért felelős igazgatója.
Az elektromos kisteherautók már 2025-re olcsóbbak lesznek, mint a dízelüzemű társaik, míg a nehézteherautók esetében ez 2026-ra várható a BNEF adatai alapján. Jelen pillanatban az e-furgonok az eladásoknak csupán 2 százalékát teszik ki, köszönhetően a gyenge emissziós előírásoknak, amelyek nem ösztönzik a gyártókat, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre ezen a területen. A T&E úgy véli, az EU törvényhozóinak szigorú CO2-célszámokat, és dedikált értékesítési kvótákat kell meghatározni ebben a szegmensben, hogy a befektetések növelésére sarkallják a gyártókat, ezzel párhuzamosan pedig minél több elektromos modellt dobjanak piacra.
Amennyiben az EU nem szigorít az emissziós normákon, 2035-re az új akkumulátoros elektromos autók értékesítése „mindössze” 85 százalékát, az elektromos kisteherautók esetében pedig 83 százalékát fogja kitenni a teljes európai piacnak. Ezzel pedig szinte biztosan búcsút inthetünk a korábban kitűzött célnak, vagyis hogy a kontinens 2050-re karbonsemlegessé váljon.
„Megfelelő szabályok meghozásával az akkumulátoros elektromos autók és kisteherautók 2035-re elérhetik az eladások 100 százalékát Nyugat-, Dél- és Kelet-Európában egyaránt. Az EU-nak 2035-öt kell megjelölnie végső dátumként abban a bizonyosságban, hogy a piac készen áll a váltásra. A környezetre káros anyagokat kibocsátó új autókat semmi esetre sem szabad a szükségesnél tovább értékesíteni” – fejtette ki Poliscanova.
Az Európai Bizottságának júniusban kell meghatároznia a fosszilis üzemanyagokkal üzemelő autók értékesítésének végső dátumát, amikoris azt fogják javasolni, hogy szigorítsák az Uniós országokban értékesítésre kerülő autók emissziós célszámait – közölte a T&E.
A múlt hónapban 27 jelentős európai vállalat arra szólította fel az Uniós törvényhozókat, hogy 2035-öt jelöljék ki az új belső égésű motoros személygépkocsik és kisteherautók értékesítésének végső dátumaként. Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az európai nagyvárosok lakosainak 63 százaléka támogatja a tiltást 2030-at követően. Legalább 7 autógyártó és 10 európai ország jelentette be a hagyományos autók megszüntetésének tervét, ám ha az EU nem kötelezi el magát a tiltás életbeléptetése mellett, akkor ezek a határidők végrehajtásuk tekintetében önkéntesen és éppen ezért bizonytalanok maradnak.
