Hogy mitől tetszik egy autó és mitől nem? Itt mutatjuk azokat a legendás dizájnereket, akik erre a kérdésre mindig a legpontosabb válasszal tudtak szolgálni.
A cikksorozat előző részét se hagyd ki!
A pillanat, amikor először megláttad, meghatározó lehet. Itt nincs idő hosszas értékelésekre, magyarázatokra. Magyarázkodásra még kevésbé. Vagy tetszik, vagy nem. Igen, tudjuk, nem így kellene lennie, de itt bizony leginkább a forma az első, a belbecs gyakran csak utána következik, és ezt az autótervezőknél jobban senki sem tudja.
Mert az autónak már ránézésre is meg kell jelenítenie a sebességet, a stabilitást, a modern, újszerű szemléletet és a presztízst. Mindezen sokrétű elvárások ellenére vannak azért olyan autótervezők, akik kiemelkedő arányban találtak a céltábla közepébe és vitték sikerre a legtöbb általuk tervezett autót. Ők valami különlegeset tudnak az autóiparról, de talán valami még izgalmasabbat a vásárlóról, az emberről.
Hogy mitől tetszik az egyik autó és mitől nem a másik? Háromrészes cikksorozatunkban betűrendben mutatjuk be az autózás történetének azon dizájnereit, álmodóit, iparművészeit, sok lépéssel előttünk gondolkodó sakkjátékosait, akik erre a kérdésre pontosan tudták és tudják a választ. A cikksorozat második részében ismét legendás dizájnerek története és munkássága kerül sorra.
Marcello Gandini (1938- )
Bámulatos, extravagáns művész. Talán ezekkel a kifejezésekkel lehetne valamennyire megközelíteni Marcello Gandini teljesítményét az autótervezés területén. Bertone stúdiójában Gandini volt az egyik legragyogóbban fénylő csillag. A Carozzeria Bertone cégnév alatt ő tervezte a Lamborghini Miurát, de az ő munkája volt az akkoriban mindenkit ámulatba ejtő Lamborghini Countach is. Ez utóbbi csodaautóval teljesen új szemléletet hozott az utcai sportautók világába. Gandini a lekerekített éleket egyetlen csapással száműzte a múltba a Countach döbbenetesen bátor, egyenes, szinte kristályalakzatokat mintázó formavilágával.
Marcello Gandini azonban nemcsak a sportautók körében tarolt. Többek között a BMW 5-ös sorozatának legelső modellje szintén az ő munkája. Az autó formája, mérete, arányai, vonalvezetése mind az ő szemmértékére készült és olyan sikeres lett, hogy a BMW még sokáig tartotta magát a rendkívül sikeres alapokhoz.
Gandini látásmódja mindig kiválóan illeszkedik az elvárásokhoz, de azokon túl is mutat - nem is kis mértékben. Feszegeti a határokat, ám végül mégis mi, köznapi emberek alkalmazkodunk az ő szemléletéhez és hamar elfogadjuk azt, ami nekünk bizony soha nem jutott volna eszünkbe.
Elég, ha csak annyit mondunk: Citroën BX! Gandinin kívül ki gondolta volna, hogy ez a borotvával faragott, csupa egyenes forma bárkinek is tetszeni fog? Ráadásul épp a szürke hétköznapokra szánt autók szegmensében...
Minden márka új modelljének célja, hogy kicsit úgy nézzen ki, mintha a jövőből érkezett volna. Ám a családi autók között a formabontás terén a Citroën BX a legmerészebb (rém-)álmokat is túlszárnyalta, Gandini elgondolása mégis győzött! A BX siker lett, sőt, a gyártás minőségének fogyatékosságait is képes volt ellensúlyozni a dizájn nagyszerűsége.
Gandini tervezte a zseniális kis Fiat X1/9-et is, emellett pedig mert hozzányúlni a legendás Renault 5-öshöz is, annak második generációját megalkotva. És mielőtt valaki azt gondolhatta volna, hogy Gandini a nagy szériák tervezőjévé szürkül, visszatért a szuperautók kategóriájába, és megtervezte a Bugatti EB110-et.
A mester hatalmas életművel a háta mögött, jól megérdemelt, de igen aktív pihenőidejét tölti.
Giorgetto Giugiaro (1938- )
DMC DeLorean, Maserati Bora, Maserati Ghibli vagy az alig ismert BMW M1... Sok más különlegesség között ezeket is Giorgetto Giugiaro tervezte. Ám Giugiaro esetében a különlegességek sora nem ér véget az autók világában. Tervezett ő karórát a Seikónak és fegyvereket a Beretta felkérésére.
Emellett vonatot, traktort, motorkerékpárt és trendi vonalvezetésű kamerákat is. A szerteágazó formatervezői tevékenység azonban a legjobb iskolából ered. Giugiaro ugyanis nemcsak egyidős a korábban bemutatott Marcello Gandinivel, de emellett mindketten ugyanabban a tervezőirodában, a Bertonénél kezdték pályafutásukat.
Persze a világhírt az autótervezéssel szerezte. Az egész az Alfa Romeo 105-ös sorozatú kupéjával kezdődött, és a De Tomaso Mangustáig jutott. Nem kérdés azonban, hogy melyik autó hozta számára a legnagyobb ismertséget. A Volkswagen Golf Mk1! A Volkswagennek egy új formavilágra volt szüksége, amivel a modern idők sikerautóját kívánta megalkotni. A világ egyik legismertebb márkája a modern megjelenésű autót is és a sikert is megkapta Giugiarótól.
Miután a név önálló életre kelt a formatervezés világában, Giugiaro immáron a saját cégének dolgozva nagyszabású vállalkozások részesévé vált. A Lotus Esprit megtervezése után az olasz óriás, a Fiat számára kezdett sorozatmunkákba. A Fiat Uno és a Punto, de a Croma és a Panda formaterve is mind az ő fejéből pattant ki, és a mester a mai napig tovább alkot...
Peter Horbury (1950- )
„Egy darab tégla.” Ez volt Horbury véleménye a tervezői részlegen történt kinevezése idején gyártott Volvók külsejéről. A határozott kijelentéseiről híres Peter Horbury a Chryslernél, az Egyesült Királyságban kezdte tervezői karrierjét. Később több, jelentős projektben vett részt, fiatal éveiben dolgozott a Ford néhány európai modelljének kialakításán is. Ám Horbury igazi karrierje a ‘90-es években indult, amikor a Volvónál megtervezte a feltűnő karosszériájú 480ES kupét.
Az ifjú dizájner új korszakot nyitott. A korábbi megjelenést egy modern, mégis feltűnően markáns vonalvezetéssel váltotta fel, ami a Volvo nagy sikerét hozta. Az új tervezési vezető keze alól kikerült Volvók szélessége megmaradt, ám középen, az orr-résztől indulóan, a motorházon és végig az egész kocsiszekrény oldalán egy határozott, vaskos ív tette egyedivé a kor Volvo dizájnjait.
Egyedivé, kitűnően felismerhetővé, nagyon jellegzetessé és közben látványosan modernné. Ez a vonulat a 850-nel és az ECC-koncepcióval kezdődött, majd az S80, a V70 és az S60 modellek tervezésével és gyártásával ért révbe.
Mivel a 2000-es évek elején a Volvo a Ford tulajdonában volt, Horbury a Ford tervezési részlegével kezdett együtt dolgozni a Premier Automotive Group kötelékében, amely az Aston Martint, a Jaguart, a Land Rovert és a Volvót foglalta magában.
A svéd márka történetében hatalmas változást jelentett, amikor a nagy hagyományokkal rendelkező gyártót 2009-ben megvásárolta a kínai Geely-konszern, ám Horbury maradt. Sőt, előbb a Geely teljes portfóliójának tervezési vezetője lett, majd karrierje csúcspontjaként – bár a tervezési munkát hátrébb helyezve – meg sem állt a Geely ügyvezető alelnöki székéig.
Patrick Le Quément (1945- )
Le Quément neve a Reanult márkával forrt egybe. Ám azt kevesen tudják, hogy a tervező ifjú korában tagja volt a Ford Sierra háromtagú dizájnercsapatának. Az viszont már mindenki által ismert tény, hogy a kezdeti fanyalgás után a Sierra micsoda káprázatos szériát futott be, 3,5 millió eladott példánnyal.
A művészi szintű rajztudásáról ismert Le Quément hamar megtalálta a helyét az autódizájnerek körében. Ismertségének bázisát és karrierjének betetőződését a Renault 350 fős tervezői csapatának irányítása adta. Az ő nevéhez fűződik az első Renault Twingo, ami a maga idejében rendkívül formabontó jelenségnek számított, és hatalmas divathullámként söpört végig Európán.
Lényegében a ‘90-es évektől a Renault arculatát egészen a legutóbbi évekig meghatározó tényező Patrick Le Quément volt. A Twingo mellett az ő irányításával válhatott az utcakép részévé a Megane, a Scenic és az Espace is. Karrierjét milliós darabszámban gyártott modellek fémjelzik. Egyetlen kevésbé sikeres munkája a Renault Vel Satis volt, de a művészi hajlamokkal is megáldott tervező bőséges kárpótlást kaphatott pl. az Avantime eladási statisztikáit böngészve.
Le Quément 64 évesen távozott a Renault tervezési osztályának vezetői székéből. Aktivitás iránti igényéről ekkor így nyilatkozott: „Utálom azt az átkozott szót, hogy visszavonulni! Nem vonultam vissza. Három projektet is kigondoltam magamnak, az egyik az, hogy visszatérek első szerelmemhez, a rajzoláshoz.”
Azóta már tudjuk, hogy Le Quément válogathat a formatervezés világából érkező felkérések között. Legutóbb egy csúcskategóriás, hatalmas méretű katamarán vonalvezetésének megalkotását bízták rá, de művészi rajzai megjelentek a Playboy magazinban is. Le Quément jövője tehát még egy megírandó könyv, de az autódizájnerek nagy könyvébe már így is bekerült a neve a Renault Megane – Scenic – Espace modellekkel.
Giovanni Michelotti (1921-1980)
A rövid életű dizájner zseni mindössze 59 évet élt, de tekintélyes hagyatékot örökített a jövő autótervező generációi számára. És persze sok izgalmas, gyönyörű autót, amiknek ma is csodájára jár a világ.
Michelotti dolgozott a Farinának, a Ghia tervezőirodának és a Vignalénak is. Alkotásai a BMW és a Maserati mellett a Ferrari gyárában is tényleges formát ölthettek. Mindezek mellett azonban nem futamodott meg a mások által talán lenézett munkáktól sem.
Rendkívül sikeres terveket adott a Volvo, valamint a Scammell teher- és nehézgépjármű részlegeinek is. Legnagyobb munkái talán mégsem az óriási dömperek világából kerültek ki, hanem épp az ellenpólusról, a kifinomult, brit sportautók köréből.
Legendás tervei a Triumph megbízásainak eredményeképpen születtek meg. Amikor a Triumph angol konkurensei megragadtak az ‘50-es évek formái mellett, Michelotti a modern ‘60-as évtized trendjét hozta létre, egy kissé szabadabb, könnyedebb, sportosabb, talán dél-európai ízeket is magába olvasztó dizájnjaival. Hatalmas sikert aratva és hozva ezzel megbízóinak és magának. Ennek a korszaknak ékes bizonyítékai a Triumph TR4 mellett a Spitfire és a Stag is.
A sikeres kooperáció meghozta gyümölcsét, és Michelottit végül a sportautók mellett nagyobb, hétköznapi modellek tervezésével is megbízták. Így született meg a Herald és a Dolomite is. Ez utóbbi modellben tetten érhetjük Michelotti rendkívüli rugalmasságát is, amivel a pillanatnyi trendekre reagált, hiszen az autó orr-része, de az összmegjelenése is igencsak emlékeztethet bennünket pályatársa, Gandini tervezésére, amivel az első szériás 5-ös BMW-t megalkotta.
A hasonlóság nem pusztán szakmai elveken alapult, a Triumph kívánalma volt a 3 év alatt befutott bajor „műremek” mintául vétele. Ezzel együtt sem üres udvariassági kör és még csak nem is túlzás azt állítani, hogy Michelotti korai halálával hatalmas veszteség érte a világ autógyártását...
Robert Opron (1932-2021)
Nem karrierista típus, nem törtető, sokkal inkább egy kitűnő látásmóddal megáldott iparművész. Robert Opron bútortervezőként indult, ráadásul a bútorait saját maga el is tudta készíteni. Imádta a műhely illatát, a kétkezi fizikai munkát. Emellett rajongott a repülésért is, olyannyira, hogy pilótaoktatáson is részt vett, és a tanfolyamot sikeresen el is végezte. A repülés iránti szerelme később komoly előnyt jelentett számára az autótervezés légellenállással kapcsolatos kérdéseiben.
Eleinte a Simca gyárban dolgozott dizájnerként, de ez a részleg megszűnt. Ezután Opron munkanélküliként egy újsághirdetésre jelentkezett a Citroënhez, ahol az első interjún a vezető tervező a földre dobta Opron portfólióját. Az ifjú és lobbanékony dizájner erre dühösen felpattant, és a legenda szerint kijelentette, hogy soha többé nem teszi be a lábát a céghez. Ezt az ígéretét két hétig be is tartotta, a harmadik héten azonban felvették a Citroënhez. Ami pedig ezután következett, az már történelem...
Végül 1964-ben lett a Citroën vezető dizájnere. Csapatával a névjegyét a DS 1968-as frissítésével tette le. Finomabb, lesimított orrot szabott neki, amely egyébként már ekkor a kormányzással együtt elforduló fényszórókkal került a szalonokba. Ezután sorra jöttek a szebbnél szebb munkák, mind a családi autók, mind a sport- és luxusautók szegmensében.
Ennek az időszaknak az egyik szép termése a GS, aminek tervével egy házon belüli verseny keretében a külsős Giorgetto Giugiarót is sikerül legyőznie. Erre az időszakra tehető az egyik finom csemege, az exkluzív SM kupé is. Az SM szakmai sikerét csak jóval később, a mai napig is a tekinteteket magára irányító Alfa Romeo SZ-vel sikerült túlszárnyalnia.
A Citroën SM után azonban Opron legnehezebb munkái még előtte tornyosultak. Ilyen volt a DS modell teljes lecserélése is. A Citroën csapatát vezetve 1974-ben alkotta meg a CX-et. A legtöbb Citroën-rajongó szerint ez volt az utolsó igazi Citroën, a CX ráadásul 1975-ben megnyerte az Év Autója díjat is, ám Opront már az előző évben elbocsátották a cégtől.
A meglepetésszerű elbocsátás után az ekkor már nagy nevű dizájner nem sokáig maradt munka nélkül. A nagy rivális, a Renault tartott igényt kiemelkedő képességeire. Itt tervezte meg az Alpine A310 faceliftet, a Fuegót és a mindenki által jól ismert Renault 9 és 11 modelleket. Később a Fiattal dolgozott együtt, ahol a már említett limitált szériás, lélegzetelállító Alfa Romeo SZ is megszületett.
A kiváló csapatjátékos, a minden kolléga által imádott Robert Opron 2021 tavaszán hunyt el.
A cikksorozat következő része ezen a linken érhető el.