A XX. század első felében Európa autógyártói a nemesség igényeit kívánták kielégíteni. Így volt ez a spanyol Hispano-Suizával is, egyik leghíresebb modellje a H6B volt
Spanyolországról talán az utolsó dolog, ami eszedbe juthat, az az autógyártás. A Seaton és az újonnan alapított Cuprán kívül a többi márka eltűnt a színről. A letűnt nevek közé tartozik a legendás Hispano-Suiza, korának egyik legelismertebb és legelitebb európai automobil-szerelője.
A Hispano-Suiza tehát egy spanyol alapítású cég volt, aminek a története egészen 1898-ig nyúlik vissza, ebben az évben Emilio de la Cudra megalapította a La Cudra nevű autóipari vállalatot, barcelonai üzemében elektromos autókat szerelt. Rövidesen megismerkedett a svájci Mark Birkigttel, akivel megtervezte a cég első belső égésű motorral felruházott autóját. Az üzem 1902 környékén José M. Castro Fernández kezébe került, a márkanevet Fábrica Hispano-Suiza de Automóviles-re cserélték. Jelentése: Spanyol-Svájci Autóipari Gyár. Sajnos az újítás nem vált be, 1903 decemberében csődbe ment. A következő évben Castro megalapította a La Hispano-Suiza Fábrica de Automóviles-t és bővítette a motorválasztékot.
1911-ben a vállalat terjeszkedni kezdett, Franciaországban megalapította helyi leányvállalatát. Az első világháború ideje alatt a gépjárművek lekerültek a palettáról, de 1 évvel annak lezajlása után újraindult a négykerekűek gyártása, már a Hispano-Suiza név alatt. A spanyol anyavállalat teherautókat és olcsóbb személyautókat, a francia osztag a legfelsőbb kategóriás limuzinok gyártására szakosodott. Egyik legsikeresebb típusa az 1919-ben megjelent H6B volt.
Hosszas tanulmányozás és megfigyelés után Birkigt előállt a H6B terveivel, ami teljes mértékben igazodott a párizsi nemesség igényeihez. Az 1919-től gyártott limuzin a Hispano legsikeresebb modellje volt. Készült limuzin és roadster kivitelben is, majd rövidesen felváltotta az utód H6C.
A H6B legfontosabb tulajdonságai a nagy termete, gyorsasága és magas ára volt. Ma már nem tűnik akkora dolognak, de legnagyobb sebessége 130 km/óra volt. A motor munkáját egy 3 sebességes kézi váltó segítette. Ezt az iramot még a legnehezebb limuzinok is képesek voltak tartani. Itt azért meg kell említeni, hogy az autózás hajnalán a géptest jelentős része fából készült, mivel a karosszéria fémből történő kialakítása túlságosan költséges lett volna. Ezt a taktikát többek között a Rolls-Royce is alkalmazta, aki ebben az érában többször is megvásárolta a jogokat a Hispano egyes modelljei és alkatrészei másolására.
Ezt a 130 km/órás sebességet Birkigt egy 6 597 köbcentis, 6 hengeres soros motorral érte el. A hengerblokk alumíniumból készült. Az autó 135 lóerő leadására volt képes, erőforrása percenként 2600-at fordult. Forradalmi újításnak számított mind a 4 kerékre féket tenni, sőt, szervokormányt is kapott. Ez a megoldás olyannyira felsőosztályúnak bizonyult, hogy rövidesen az előbb említett angol óriás is alkalmazta. Érdekel hogyan is néz ki mozgásban? Nézd meg a videót!
A H6B a versenypályákon is remekelt. A 37,2 lóerős sportváltozat az 1922-es Monzát megnyerte. További győzelmek után Birkigt úgy döntött, itt az ideje a luxus limuzint sportkivitelben is elkészíteni. Így született meg 1924-ben a H6C Sport. A H6B-hez képest többek között például 200 lóerős, 7983 köbcentis motorjában tér el. Belőle már a 148 km/órás sebességet is ki tudták hozni.
1931-re megmutatkozott a H6-os modellek kora és gyengesége, a termelés 2 évvel később be is fejeződött. Helyét átvette a márka másik legelitebb modellje, a V12-es J12. Ebben az évtizedben a francia leányvállalat egyre inkább a hadászatban vált érdekeltté, a második világháború beköszöntére mással már nem is foglalkozott. Kevesebb, mint 3000 Hispano-Suiza készült Franciaországban. Ebbe a mennyiségbe bele tartozik a H6B is, aminek a licenszét az argentin gyártók mellett a Škoda is megvásárolta. További részletekért nézd meg a videót egy büszke tulajdonos beszámolójával:
A Hispano-Suizát a történelem a pénzes autórajongók ideáljaként tartják számon, nem mint a burzsuj arisztokrata autók státusz szimbólumaként, akik sofőrrel furikáztak a városban. A H6 a spanyol-svájci nagyvállalat francia kiküldöttségének egyik legnagyszerűbb példája, ami a korai XX. század motorizációjának meghatározó alakja volt. Méltó tengerentúli kortársa a Cadillac V16 volt.
Attól, hogy az autó már 100 éves, nem jelenti azt, hogy nincs belőle túlélő példány. Az RM Sotheby’s aukcióján a típus már többször is feltűnt. A hershey-i árverésen bemutatott 1930-as salamanca (kupé limuzin) 106 400 euróért, vagyis nagyjából 33,2 millió forintért kelt el. Ennél drágábban is találsz. Szintén a Sotheby’s aukcióján egy 1928-as kabrió is eladásra vár. Várhatóan 475 ezer és 600 ezer dollár, tehát kb. 148 és 187 millió forint közti összegért került kalapács alá.
