Manapság már azért sírnak az utasok, mert gyenge a 4G a kocsiban, míg 80 éve még a rádió is csupán áhított feláras luxus volt.
Az autózás, története során számtalan változáson esett át. Legszembetűnőbb a formatervek folytonos megújulása, az erősebbnél erősebb motorok megjelenése és az egyre gazdaságosabb fogyasztás megvalósulása. A háttérben mégis meglapul egy funkció, ami nélkül a hosszú utak igencsak unalmasak lennének. Az infotainment rendszerek már-már a sofőr gondolatait olvassák. Egy gombnyomás vagy szó, és voilà, személyi asszisztensünk azonnal életre kel.
A mára már a való életben is létező hangvezérlés nem is olyan régen még elképzelhetetlennek tűnt. Az 1980-as évek egyik legnépszerűbb sorozatában, a Knight Riderben David Hasselhoff egy mesterséges intelligenciával felszerelt Pontiac Trans Am segítségével üldözte a rosszfiúkat.
A 20. század elején, a „Viharos húszas évek” idején az autózás többnyire egy csendes tevékenységnek számított. Társaság hiányában legjobb esetben is csak a motor zúgása és a menetzaj törte meg a vezetés csendjét. A helyzet nem változott az 1930-as évekig, de ebben az évtizedben megszületett az első igazi szórakozásért felelős „fedélzeti számítógép”, az autós rádió.
Az újítás igazi szenzációként hatott, az amerikai autósok megbolondultak érte. A Motorola finoman fogalmazva is kaszált, 130 dollárért adta darabját. Az infláció figyelembe vételével ez az összeg ma nagyjából 1800 dollár, azaz megközelítőleg 513 ezer forint lenne. Viszonyítási alapként szolgál, hogy 3 rádió áráért akkoriban egy Ford T-modellt lehetett venni.
Az egységek ára idővel alacsonyabb lett, de az 1950-es évekig csak AM adások fogadása volt lehetséges. ’52-ben piacra került az AM/FM rádió, de jó pár év el kellett teljen, hogy népszerűvé váljon. Az élelmesebb sofőrök rájöttek, hogy annak ellenére, hogy nem tudják megfizetni az autóba szerelt rádiót, ők is élvezhetik a száguldást. Egy hordozható rádió az anyósülésre, és már meg is oldódott a probléma.
Vele párhuzamosan a Chrysler kifejlesztette a CD lejátszó ősét. Az autóba szerelt bakelit lemezjátszó jó ötletnek tűnt, annyi pici gond volt vele, hogy bukkanókon, úthibákon és kanyarokban a tű megakadt…
A nagy áttörés 1964-ben történt, a Philips bemutatta az első kazettát. A kazettás magnót rövidesen követte a műszerfalba szerelt változat, ami még a 2000-es években is töretlenül népszerű volt. A kazetta megfordításával lehetett albumot „cserélni” és még ceruzára sem volt szükség, hogy visszatekerd az albumot. A retró zenehallgatáshoz hozzátartozik az érzés, amikor berakod a lejátszóba és úgy érzed, a magnó felfalta a kazettát.
A CD a ’90-es években lassan elkezdte átvenni szalagos elődje helyét, ami a 2000-es évekre meg is történt. Hiába, a mai napig sokaknak van kazetta lejátszós autója. Bluetooth és CD lejátszó hiányában ők egy jackes adapter segítségével tudják élvezni saját zenéiket.
Úgy nagyjából 2005 környékén a CD végleg leszámolt a kazettával. Az olvasó egységek képesek voltak CD-ROW-okat és MP3 fájlokat is dekódolni. Megjelent a digitális, majd HD kijelző. A felsőközép- és felsőkategóriás gyártók autói DVD-t is képesek voltak lejátszani. A Jaguar tovább fejlesztette a koncepciót, a 2011-es XJ modell a legújabb Dual View extrával is kérhető volt. A képernyő 2 különböző adást tudott megjeleníteni, mást látott az utas és mást a sofőr. Ha érdekel hogyan is működik a Dual View technológia, tekintsd meg a videót:
A mai infotainment rendszerek megszületése nem csak a zenelejátszás igényére vezethetőek vissza, a GPS és telefon használatának szükségessége szintén szerepet játszott kialakulásukban. A navigáció ősét már az 1910-es években is használták. Az első digitális térképek software helyett CD alapúak voltak, úttörője az 1987-es, csak Japánban forgalmazott Toyota Crown Royal volt. Szintén a típus jellegzetessége, hogy az első autó volt, aminek a műszerfalába szerelték a navigáció kijelzőjét.
1992-re a GM is kifejlesztette saját beépített digitális térképét, amit az Oldsmobile-ok 88-as sorozata kapott meg. Annyival már előrébb járt, hogy az utat visszaszámolta és figyelmeztetett, hogy kanyarodj. A kiskerben is kapható változat GuideStar néven került forgalomba. Eredetileg csak Kalifornia és Nevada szerepelt az adatbázisában, de idővel bővült a tudása.
A mobilok használata szintén szerepet játszott az okosautók létrejöttében. A hordozható telefonok hajnalán egy autóstelefon hatalmas dolognak számított, csak a legelitebb típusokba szerelték, mint extrát. Az 1976-ban gyártásba került 123-as Merciben opcionális luxus kiegészítő volt, csak magáért a telefonért a stuttgarti gyáróriás egy akkoriban új Volkswagen Passát árát kérte el.
A 2000-es évekre a Bluetooth még kényelmesebbé tette a telefonálást, neki hála látott napvilágot az autós kihangosító ötlete. A vezeték nélküli hálózat új korszakot nyitott az autós telekommunikáció történetében: a sofőrnek nem kellett a kezében tartani a készüléket, így biztonságosabbá és kényelmesebbé vált az utazás.
Nagyjából 2005-re a rádió, navigáció és telefon egyesült. Hárman együtt alkották meg az akkor még butácska fedélzeti számítógépet, amit még csak gombnyomással lehetet irányítani. A kor legintelligensebb rendszere a 2002-es Mercedes E-osztályba (W211) volt szerelve.
Alig pár éve jelent meg a fedélzeti rendszerek mai, legkorszerűbb generációja. Ők már érintőképernyősek, gombok mellett hanggal is vezérelhetőek és mobilnet-képesek. A legújabb luxusautók hangvezérlése nem korlátozódik a 3 úttörő funkció működtetésére. Szinte bármilyen manuálisan vezérelt funkciót képesek maguktól is végre hajtani. Nem hiszed? Akkor nézz bele a videóba és győződj meg magad:
A fenti videóban bemutatott funkciókat még csak a legexkluzívabb modellek birtokolják, de idővel a népautók mindegyikében elérhető lesz. Gondoljunk csak az elektromos ablakemelőre. A ’90-es években még luxuscikknek számított, ma már alap, hogy legalább az első ajtókon van.
Jó, igaz, erre nagyon erős ellenpélda, hogy a Dacia Dusterben a kormányemelő is extra, de nézzük a jó oldalát. Minden luxusfunkció előbb vagy utóbb bekerül az átlagemberek autóiba, és bárki élvezheti előnyüket.
Te ismersz olyan szolgáltatást, funkciót vagy felszerelést, ami régen hatalmas durranásnak számított, de jelenléte mára már teljesen evidens?