Egészen apró, hétköznapi tettekkel is megúszhatjuk autónk kiégését, már ha az nem egy tervezési hiba miatt kapott lángra.
Olyan, rajtunk kívülálló okok, mint egy tervezési hiba vagy egy alattomos rágcsáló is okozhat tüzet az autóban, de szándékon túl mi is tehetünk a dologért. Viszont a számos lehetőség mellett is ritkán égnek le autók, szerencsére csak egy kis odafigyelésen múlik az egész.
Mi okoz tüzet a beltérben?
Sok tűzesetért felelősek az autóban felejtett, robbanásveszélyes tárgyak, mint például az öngyújtó, dezodor vagy a hígítós flakon. Nyáron, egy napon hagyott fekete autó fekete műszerfala akár hetven Celsius fok fölé is forrósodhat, hiába a modern, UV-szűrős szélvédők. A legtöbb spray hajtóanyagaként használt propán-bután gáz a hőtágulás miatt hajlamos szétrepeszteni a flakont, és rosszabb esetben belobban.
Az üléshuzatok és beltéri elemek többnyire nehezen éghető anyagból készülnek. Egyfelől egy elejtett cigaretta nem okoz azonnal bajt, de a motortérből érkező tűz esetén az utasoknak is több ideje marad kimenekülni az autóból. Az utólagos üléshuzatra vagy egyéb beltéri kiegészítőkre ez sajnos nem mindig igaz.
Az ilyen tűzesetek a hőmérséklet miatt nyáron történnek, hőhullám esetén a hatóságok figyelmeztetik is az embereket. Ezzel nem csak a saját autónkat, de mások testi épségét is veszélyeztetjük, mindenképpen oda kell figyelni.
Öngyulladás tervezési hibák miatt
A belső égésű motorok mára már elképesztően összetett és komplex technikák lettek, egészen apró csövek és vezetékek is okozhatnak komoly problémát. Erre jó példa a nemrég lecsengett BMW-botrány, amit muszáj tanulságképpen megemlíteni. A kipufogógázok hűtéséért felelős egység, az EGR-hűtő hibájából a 2011 és 2017 között gyártott 20d és 30d BMW motorok hajlamosak voltak spontán kigyulladni.
Az EGR-hűtőt a bemelegedési folyamat elején egy kétállású szelep segítségével elkerülte a kipufogógáz, így a hideg motorból nem került bele lerakódás. Viszont a szelepet vezérlő vákuumdob vezetéke kidörzsölődött a forró motorblokkon és kilyukadt, így a szelep nem váltott. A hideg motorból és turbóból érkező olajos korom vékonyan lerakódott a hűtő lamelláin, így az nem tudta kellően lehűteni a visszavezetett kipufogógázt. Erőteljes használat mellett a forró kipufogógáz meggyújtotta az olajos kormot, ez pedig megolvasztotta a szívósort. A keletkező apró lyukakon a turbónyomás hatására kicsapott a tűz a motortérbe, idő kérdése volt, mikor talál el valamit, ami éghető. Persze azóta már a visszahívási akció is lecsengett, a BMW minden érintett autót javított.
Ennél viszont kevésbé komplikált dolgok is okoztak már súlyos problémát, elég megvizsgálni a Ford Pinto esetét. Egyszerű volt a tűzesetek oka. Az üzemanyagtankot úgy helyezték el, hogy egy ráfutásos balesetnél könnyedén kigyulladt az autó. Felülről a betöltőnyílás csöve tört le túl könnyen, alulról pedig egy differenciálmű kiálló csavarjai szúrták ki a tankot. A lökhárító is kevés védelmet nyújtott, a szabadba jutott benzint pedig egy apró szikra belobbantotta.
Ezt a konkrét típust közgazdaságtanban is tanítják az egyetemeken, negatív példa a vállalati felelősségvállalás témakörénél. Az autó tervezési hibája mellett a Ford akkoriban arroganciával kezelte a dolgot, mivel úgy voltak vele, hogy a hiba miatti perek költsége alacsonyabb, mint egy visszahívási akcióé. Ezt egy újság derítette ki akkoriban, és számolásokkal is alátámasztották, ez volt a hírhedt Pinto Jelentés. Az autót 1970-ben kezdték el gyártani, de a hibát csak 1978-ban orvosolták, persze az emberek bizalma elúszott, és már senki sem mert ilyen autót vásárolni. 1980-ban leállították a gyártást, addig a tervezési hiba okozta tüzekben 27 ember halt meg.
Jelen világunkban egy ilyen eset már sokkal kisebb eséllyel történik meg. Sokáig használtak fém üzemanyagtankokat, de ezek jellemzően szikramentes anyagból készültek. Napjainkban már jellemzően műanyag üzemanyagtankokat használnak, mert nem rozsdásodnak, nem szikráznak és legalább olyan tartósak, mint a fém. A Pinto esete főleg nem ismétlődhet meg, mert az autók nagyrészénél az üzemanyagtank már a hátsó üléssor alatt kap helyet.
Pillanatnyi figyelemhiány, és már ég a motortér
Több szerelőt is megkérdeztem azzal kapcsolatban, hogy a motortérben szivárgó olaj, kenőanyag vagy üzemanyag okozhat-e tüzet, mindenhol egy határozott igen volt a válasz. Persze a szivárgó üzemanyag alapból probléma, de ha találkozik egy forró alkatrésszel – például kipufogó leömlő -, azonnal képes lobbanni. A gázolaj 210, a benzin 246 Celsius fokon hajlamos öngyulladásra, szerencsére ezek ritkán kerülnek az üzemanyagrendszeren kívülre. A problémásabb tétel az olajfolyás. Nagyon sok autón tapasztalható a jelenség, és sokszor szinte megszokottnak tekintik, pedig veszélyes is lehet.
Biztos láttál már olyat, amikor a serpenyőben felejtett napraforgóolaj belobban. Ugyanez lejátszódhat a motortérben is. Maga a sűrű olaj nehezen gyullad meg, viszont a hő hatására elkezd párologni, és az olajpára – pont, mint a benzinpára – sokkal könnyebben gyullad meg. Sok autónak a leömlősor felett van egy hővédő lemeze, ez a szerelők szerint sosem melegszik fel annyira, hogy azon az olaj képes legyen meggyulladni. Viszont ezalatt a leömlősor csöveiben a kilépő gázok egy átlagos négyütemű motor esetében 450-600 Celsius fokosak is lehetnek. Rossz vezérlés, vagy komoly versenytechnika esetében az izzó kipufogócső sem ismeretlen látvány.
Érdekes tény, de egy sportautó vagy egy komoly versenytechnika fékei is képesek olyan mértékben felhevülni, hogy egy csepp gyúlékony anyag azonnal lobban. Szélsőséges helyzetekben még maga a fékbetét is elkezd égni egy izzó féktárcsán – ami akár 1000 Celsius fokig is felmelegedhet-, viszont ilyenkor nem szabad hirtelen lehűteni, mert az az alkatrészek deformációt eredményezheti. Persze ez másodlagos, ha nincs más mód, akkor inkább a technika vesszen, mint mi. Ez minden esetben igaz kell legyen, az autó javítható vagy cserélhető, de az emberélet nem feltétlen.
A legkézenfekvőbb forrás: az elektromos rendszer
Autótűznél a legtöbben valószínűleg elektromos tüzekre gondolnak. Egészen kis áramerősség is elegendő egy szikrához, ami önmagában még nem okoz gondot, sokszor a kábelburkolatok anyaga is tűzálló. Viszont a tartós és magas hőterheléstől ezek a kábelhuzatok kiszáradnak, kirepedeznek és elfoszlanak, rosszabb esetben hajlamosak lesznek az égésre. Ez gyakran okoz soha elő nem kerülő elektromos hibákat - jellemzően túlmotorizált autókban -, rosszabb esetben tüzet okoz.
Sokan félnek az akkumulátor okozta hibáktól, de a megkérdezett szerelők szerint egy akksi önmagában nem képes tüzet generálni. Ilyen esetben a hibaforrás mindig zárlat vagy egy rossz érintkezés, ami mondjuk rázkódás vagy nem megfelelően rögzített akkumulátor miatt jön létre. Nem véletlen tesznek a sarukra mindig gumi vagy műanyag védőkupakot, így mondjuk egy lelazult kábel nem ér hozzá az ellentétes pólushoz.
Oda kell figyelni a rágcsálókra, azon belül főleg a nyestekre, mert hajlamosak beköltözni a meleg motortérbe és megrágni a kábeleket. Ilyenkor elmennek funkciók, hibakódokat dob ki az autó, rosszabb esetben pedig zárlat keletkezik. Sokan hálót tesznek az autó alá, amiben a nyest elakad, de vannak mozgásérzékelős hanggenerátorok, amelyek magas frekvenciával elijesztik az állatot.
Mi van az elektromos autókkal?
Érdemes megemlíteni az elektromos autókat, amiktől sokan pont az akkumulátoraik miatt félnek. Pedig mechanikus és elektronikus védelem is van azért, hogy ne történhessen tűz, mert ha egy elektromos autó kigyullad, akkor nincs mit tenni. Abban az esetben kijönnek a tűzoltók, megvárják, amíg kialszik, majd „betemetik a krátert”. Az akkumulátorok alapjául szolgáló lítium elképesztő hőt termel, amíg van energiatartalma, a mellette lévő vegyi anyagok pedig jól égnek. Az egyetlen megoldás, ha még az égés elején beemelik az autót egy vízzel (és egyéb kémiai szerekkel) teli konténerbe, ahogy azt a holland tűzoltók is csinálják.
Hogy érdemes védekezni a tűz ellen?
A legfontosabb minden esetben az odafigyelés. Alapvető, hogy ne hagyjunk napon gyulladásra vagy robbanásra hajlamos tárgyakat, ezzel már kizártuk az autótüzek nagyrészét. A motorteret mindig rendben kell tartani, ha valahonnan folyik az olaj, azt lehetőség szerint minél hamarabb érdemes megcsináltatni, ideiglenesen takarítgatni. Olajfoltos motortérrel műszaki vizsgán elméletben nem is engedhetnének át, pont a tűzveszélyessége miatt. Mindig meg kell adni az autónak a kellő karbantartást, és nem szabad felelőtlenül belenyúlni.
Sokan hordanak maguknál poroltót az autóban, ezzel nem csak magadat, hanem a körülötted közlekedőket is megmentheted. A katasztrófavédelem azt javasolja, ha ég az autó és nincs kéznél poroltó, próbálj meg megállítani valakit, akinél lehet. Kiemelten javasolják a buszokat, amiken kötelező előírás alapján mindig megtalálható készülék.
Ha füst jön a motortérből a legfontosabb, hogy ne tépd fel a motorháztetőt, mert így az addig enyhe láng a hirtelen levegőtől felcsaphat. Azt javasolják, hogy a motorháztetőt enyhén megemelve a poroltó csövét nyomd be alá és fújj addig, amíg füstöt látsz, ezután is csak óvatosan kezdd el emelni. Ha nincs mit tenni, egyszerűen távolodj el az üres autótól, és figyelmeztess erre mindenkit. Hívd a tűzoltókat, és véletlenül se lépj közelebb!
Sok helyről érkezhet a tűz, mégsem gyakori
Szerencsére a rengeteg hibaforrás ellenére kevés olyan autótűz van, amit konkrétan a jármű okozott. 2018-ban a KSH adatai szerint 16 951 közúti közlekedési baleset történt, ebből csupán 49 autó gyulladt ki. Nagy általánosságban 0,29 százalék az esélye, hogy az autó kigyullad a baleset során. Sok esetet a tűzoltók előznek meg azzal, hogy a balesetes autót az első mozdulattal áramtalanítják, így a zárlat máris kizárva.
A fenti példákkal egyáltalán nem akartam démonizálni az autózást, ezek csak elméleti problémák, amikre volt már gyakorlati példa is. Viszont az ellenkezőjéről senki sem beszél. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan odafigyelnek, és még csak a lehetőségét is elkerülik egy autós tűzesetnek. Lehet, hogy az autó sokaknak csak egy használati tárgy, de mindenki felelősséggel tartozik érte, ezzel saját magad biztonságára is ügyelhetsz.
