1963-ban a Mercedes bemutatta a W113-as sorozat első tagját, a 230 SL-t. A széria olyan nagy sikernek örvendett, hogy 4 évvel később már a 3. generációs modell rótta az utakat. Ő az 1967-es Mercedes 280 SL.
Legutóbbi klasszikus Mercedesekről szóló írásomban a ’60-as és ’70-es évek luxus etalonjaként emlegetett 600-as, gyári kódja szerint W100-as „Großer Mercedes”-ről olvashattál. Mára is egy stuttgarti csillaggal készültem, melyre ma úgy tekintünk vissza, mint a valaha volt egyik legjobb német sportautó. Ez pedig nem más, mint az 1967 és 1971 között szerelt 280 SL.
A Mercedes SL szériája 1954-ben a 300 SL bemutatkozásával kezdődött. A ma csak röviden „Sirályszárnyas Mercedes” néven emlegetett W198-as modell korának egyik legdrágább autója volt, melyből 9 éves gyártása során csupán 1 400 kupé és 1 858 kabrió született.
1963-ra a széria elöregedett, így a német mérnökök előálltak egy új sportautó terveivel. Még ebben az évben a Mercedes a Genfi Autószalonon bemutatta az utód W113-as sorozat első tagját, a 230 SL-t. A soros 6 hengeres autó tervezéséből Paul Barcq mellett Barányi Béla is kivette a részét. A magyar származású mérnök számtalan fejlesztését szabadalmaztatta, többek között a deformálódó kormányoszlopot és a biztonsági utascellát is.
A W113-as sorozat első tagját most virtuálisan is körbe járhatod!
A 2,3 liter lökettérfogatú 230 SL mellett ’66-ban megjelent a 2,5 literes 250 SL széria. 1967-ben ez előbbi modell gyártását leállították, és megindult a trió harmadik tagjának, a 280 SL-nek a termelése. A harmadik generációs modellen már alig figyelhetőek meg a kultuszteremtő 300 SL jegyei. A széria az évek során lassan elveszítette különleges sportautó jellegét, és szépen lassan a grand tourer kategóriába illeszkedett be.
Ahogy sok más klasszikus autó, a W113-as Mercedes is kapott becenevet. Ő a „Pagoda” megnevezést kapta, utalva a tető egyedi formájára. De mi is az a pagoda? A pagoda egy kőből, fából vagy téglából épített többszintes épület, mely Indiában született meg, ám Kelet- és Délkelet-Ázsiában a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Az ősi indiai sztúpából alakult ki, ami eredetileg egy szent vagy király földi maradványait és ereklyéit őrizte.
A tető konkáv formatervén túl azért is illik rá a pagoda megnevezés, mert, ahogy a fenti épület képén láthatod, a tető magassága úgy van kialakítva, hogy kifelé magasabb legyen, mint befelé. A 280 SL esetében is ez volt a helyzet: A tető magassága középen alacsonyabb volt, mint a széleken. Ennek köszönhetően az oldalablakok felülete jócskán megnövekedett.
A W113-as széria mind a 3 tagja leszerelhető keménytetővel érkezett, melyet önműködő ponyvatetővel lehetett helyettesíteni. Így elmondható róluk, hogy egyben kupék és roadsterek is voltak. A 2 személyes autó az amerikai piacon 2+2 kupé formájában is megjelent. A „California Coupé” esetében a tető szintén levehető volt, viszont az utasok mögötti térbe a lehúzható tető mechanikájának helyére egy plusz üléssort szereltek. De hogyan is fest a trió leggyorsabb tagja? Derítsd ki a videóból!
A 280 SL óracsoportja megegyezett a korszak többi Mercedesének óracsoportjával. Mégis számtalan olyan jellegzetességgel rendelkezett, amiket a 230 SL-en használtak először. Ilyen például a nagy szilárdságú utasfülke, vagy a baleset esetén harmonika-szerűen gyűrődő biztonsági zónák. A műszerfalat puha bőranyaggal borították, hogy csökkentsék egy esetleges karambol okozta személyi sérülés lehetőségét.
A 2 személyes NSZK-s GT 3 féle váltóval volt rendelhető. A 4 sebességes automata váltó inkább az Egyesült Államokban terjedt el, bár a fogaskerekeket ezen is könnyedén lehetett manuálisan váltani. Egyedül az 1-est hagyták el, így ha a sofőrnek váltani támadt kedve, élvezhette a kapcsolás élményét.
Európában inkább a 2 féle kézi váltóval szerelt variáns dominált. Kérhető volt 4 és 5 fokozatú manuális váltóval, melyek közül az utóbbi egy ZF S5-20-as formájában érkezett. Mint a kettőt a ma is megszokott „H” elrendezéssel szerelték. Annyi változtatás mégis történt, hogy a 4 sebességes esetén a hátramenetet az 1. fokozat alá rejtették.
Motor terén csak egy lehetőség létezett, ez pedig egy 2,8 literes, soros 6 hengeres SOHC erőforrás volt. A 2 778 köbcentis, 125 kW-os M 130-as motor 168 lóerő leadására volt képes. Ez a teljesítmény 244,5 Nm-nyi forgatónyomaték leadását tette lehetővé. Az erős motornak és az autó 1 300 kilós önsúlyának köszönhetően 8,5 másodperc alatt gyorsult állóhelyből 100 km/h-ra. Legnagyobb sebessége 200 km/h volt.
A korlátlan száguldásnak 4 tárcsafék parancsolt megálljt, míg a kényelemért elöl és hátul is független felfüggesztés felelt. 100 km-enkénti 11,4 literes fogyasztása a korszakban egész jónak számított. 82 literes tankja aránytalanul nagy volt az autó termetéhez képest, de legalább csak kb. 720 km-enként kellett félre állni tankolni. Na de nézd meg, hogyan szuperál az utakon? Less bele a videóba és derítsd ki Te magad!
A 280 SL gyártása 1967-ben kezdődött és 1971-ben fejeződött be. Mivel már saját korában is egy igen drága autó volt, így nem is meglepő, hogy 5 éves gyártása alatt csupán 23 885 hagyta el a stuttgarti gyártósort. Ezeknek több mint a felét az USA-ba exportálták.
Így talán nem is meglepő, hogy egy gyári állapotúra restaurált példány ára az egekbe szökhet. A képeken látható 1970-es modell például az RM Sotheby’s aukciós ház 2018-as monterey-i árverésén 100 800 dollárért, vagyis megközelítőleg 29 millió forintért talált új gazdára. Az ár persze ennél magasabb is lehet. Szintén a Sotheby’s aukcióján 2016 márciusában egy 1968-as példány 203 500 dollárért, vagyis épp hogy nem 60 millió forintért került kalapács alá.
Egy veterán autó restaurálására „bárki képes”, de nézzük milyen, mikor profik végzik a munkát, nem pedig a szomszéd áll neki a „sufni tuning”-nak. A Pagoda-széria 2013-ban ünnepelte 50. születésnapját, melynek emlékére a Mercedes-Benz USA egy videóval készült, melyben saját maguk restaurálnak néhány példányt. Nézd is meg, hogyan csinálják a profik!
Az utolsó 280 SL 1971-ben hagyta el a gyártósort, utódjául a Csillag a W107-es szériát választotta. A Pagodánál jóval szögletesebb autó két kivitelben volt kapható. Az R107-es egy 2 személyes roadster volt, aminek a rögzített tetejét a W113-ashoz hasonlóan vászontetőre lehetett cserélni. A C107-es rögzített tetővel érkezett és 4 utas szállítására volt ülőhelye.
A Pagoda 8 éves gyártása során az szerelt majdnem 50 ezer példány majdnem fele a trió legizmosabb tagjából készült. Ezeknek szintén kb. a felét az USA-ba szállították. Ez azért elég nagy szó ahhoz képest, hogy az amerikaiak mindig is a saját sportautóikra és GT-ikre esküdtek.
A 280 SL korának egyik legjobb sportautója volt nem csak Európában, de bárhol a világon megállta a helyét. Mit gondolsz, ha Te márka milliomos lettél volna, Te befektettél volna egy ilyen stuttgarti szépségbe? További képekért és részletekért keresd fel az RM Sotheby’s hivatalos oldalát!
