A felmérés szerint a prémium márkák szeretnek felfelé kerekíteni, de fontos, hogy a gyártók másképpen is mérik a csomagtartók űrtartalmát.
Autóvásárlás során sokak számára meghatározó paraméter a csomagtartó mérete és űrtartalma, ezért a gyártók brosúráikban megadják ezeket az információkat. Azonban kérdéses, mégis mennyire pontosak ezek az adatok, ezért a Német Autóklub, vagyis az ADAC idén is elvégezte tesztjét, ahol 270 modell csomagtartó-űrtartalmát mérte le, hogy megnézze, igazat mondanak-e a gyártók.
Az ADAC tesztje alapján általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb árkategóriájú modellek esetében hasonló értékek jöttek ki a németeknek, mint amilyeneket a gyártó megadott, sőt, a Dacia Jogger esetében többet is mért a Német Autóklub, mint a gyártó. 607 litert ígér a Dacia a Jogger csomagtartó-méretének, a mérés alapján azonban akár 635 liter is lehet az űrtartalma.
A magasabb árkategóriában azonban más a helyzet, ahol a legnagyobb eltérés két érték között 370 liter volt, mégpedig a Škoda Kodiaq esetében, amelynél a gyártó 835 liter pakolóhelyet ígért, az ADAC azonban csak 460 litert mért. Ez nem azt jelenti, hogy a gyártó ennyire felkerekítene, hanem azt, hogy a különféle gyártók különféle módon mérik a csomagtartó méretét.
Mely járművek kínálják a legtöbb pakolóhelyet?
Az ADAC azt is kigyűjtötte, melyik az 5 legnagyobb csomagteret kínáló modell az egyes járműkategóriákban.
SUV-k
Az SUV-k egyik nagy előnye, hogy tágas csomagteret ígérnek. Az ADAC tesztjén az ebben a kategóriában legjobban teljesítő 5 jármű a Kia Sorento (495 liter), a Honda CR-V (510 liter), a Toyota Highlander (560 liter), a Peugeot 5008 (570 liter) és a Hyundai Santa Fe (575 liter) volt. A Highlander esetében a gyártó az ADAC értékének felét ígérte, alig 241 litert, a Sorento és az 5008 esetében azonban majdnem 200 literrel többet írt a gyártó, mint amit a Német Autóklub mért.
Az ADAC a csomagtartó-űrtartalom mellett a maximum kapacitást is mérte, vagyis azt, amikor egészen a plafonig töltik az autót és még a hátsó üléseket is előredöntik a lehető legnagyobb pakolóhely eléréséhez. Ebben a mérésben a Volvo XC90 érte el a legjobb értéket, 1935 liternyi helyet lehet így felszabadítani az autóban, amely remekül jöhet költözés esetén, vagy ha egy nagyobb bútort kell szállítani. A Hyundai Santa Fe csupán a negyedik legjobb ebben a mérésben, 1745 liternyi hellyel.
Egyterűek
A családi kisbuszok kategóriájában az ADAC mérése szerint az 5 legnagyobb csomagtartóval rendelkező modellek: a Volkswagen Touran (485 liter), a Renault Espace (500 liter), a Ford S-Max (550 liter), a Ford Galaxy (555 liter) és a már fent említett Dacia Jogger (635 liter). A Touran esetében a gyártó 834 literes csomagteret ígért, a Galaxy-ében pedig csupán 200-at, amely ismét azt támasztja alá, hogy mennyire eltérő a gyártók mérési metódusa.
A tetőig megtöltve 860 literes a Galaxy és 1050 literes a Jogger csomagtere, az üléseket is lehajtva pedig 895 liter a Ford és 1760 liter fér a Dacia hátuljába.
Kombik
A kombik szegmensében nem volt akkora eltérés az 5 legnagyobb csomagtérrel rendelkező modell között. A Volkswagen Golf kombi változata 455 literes, ennél valamivel nagyobb a Toyota Corolla és az Opel Insignia, mindkettő 460 literes csomagtérrel. A dobogó harmadik fokán osztozik a Volkswagen Passat és a Suzuki Swace, amely valójában a Corolla átmatricázott változata. Mindkét autónál 475 litert mértek, őket előzte meg a SEAT Leon 495 literrel, a legnagyobb méretű csomagtere mégis a Škoda Octaviának volt, 505 litert mért nála az ADAC.
A gyártó ígérte méret és a németek által mért érték között a legnagyobb eltérés itt a Passat esetében volt, 175 literrel mért kevesebbet a Német Autóklub.
Tetőig pakolva azonban más modellek kerültek a lista elejére. A Mercedes-Benz E400 lett az első 1585 literes pakolható térrel, ezt követte a Škoda Superb 1575 literrel, míg az Octavia esetében eldöntött ülésekkel csupán 1475 litert mértek.
Limuzinok
Bár az ADAC különvette a limuzinokat, hatchback és szedán kategóriára is osztotta őket, azonban most a két kivitelt egybevesszük. Ez alapján a legnagyobb csomagtérrel rendelkező személyautók az Audi A3 (395 liter), az Audi A7, valamint a Mercedes-Benz E- és S-osztálya osztozik a következő helyen, mindhárom 430 literes csomagtérrel. Őket előzi meg a BMW 5-ös sorozata, amelynek modelljeinél 440 literes űrtartalmat mértek. A második helyen a Mazda 3 áll, 460 literrel és az első a Mercedes-Benz EQS, 475 liter férőhellyel a csomagtartóban.
A tetőig pakolás esetén is hasonló a sorrend, az EQS 1550 liternyi csomag fér el, ezt követi az A7 1280 literrel, a Nissan Leaf 1275 literrel, a Subaru Impreza 1245 literrel, majd a Honda Jazz 1200 literrel.
Ebben a szegmensben látszik, hogy a prémium márkák kicsivel többet ígérnek, mint a valós, mivel az EQS majdnem 150 literrel többet garantál, mint a mért (610 litert), az E-szériánál a Mercedes 540-et, az S-nél pedig 550-et ígért az ADAC 430 literes mérésével szemben, az Audi 425-öt a 395-höz, a BMW pedig 530-at a mért 440 literhez képest. Ezzel szemben a Mazdánál csupán elenyésző, 10 liter volt az eltérés, a Nissan LEAF-nél csupán 5.
Összehasonlíthatóak egyáltalán a gyártók mérései?
A fentiek alapján a mérések egyáltalán nem egyeznek a gyártók ígéret értékeivel, de ez főképp amiatt van, mivel nincsen egy egységes mérési metódus, így a márkák által megadott számok csupán egy nagyon gyenge, nagyjábóli viszonyítási alapot adhatnak vásárláskor. Az ADAC mérésekor egy egységes formulát használt, ahol az olyan mozgatható alkatrészek, mint az ülések, vagy a kalaptartó és a kivehető csomagtartó-térelválasztók ugyanolyan helyzetben voltak minden modellnél.
Az üléseket például egy bábu segítségével állították be ugyanabba a pozícióba és a teszt során habszivacsból készült téglákkal mérték a csomagtartók kapacitását. Ezeket az egységes méretű blokkokat a csomagtartó aljától a kalaptartó vonaláig rakták, ebből számolták ki a csomagtartó méretét.
Persze a szalonban nem állhatunk neki habszivaccsal teletömni az autók csomagterét, így csak sok utánajárással lehet valamiféle képet kapni az egyes modellek kapacitásáról. Emellett a gyártóknak kellene megegyezniük egy közös mértékrendszerben, így a különféle márkák adatai összehasonlíthatóak lennének.
