2019. december 08. | 12:23

Íme 5 darab francia autó, melyek feledhetetlenné tették gyártóik nevét.

Mostanában hanyagoltam a francia gyártókat, pedig ők is alkottak olyan gépezeteket, melyek saját korukban forradalmasították az autózás fejlődését. Ebben a TOP-listás felsorolásban 5 olyan autóról olvashatsz, melyekről már az Alapjárat oldalán is jelent meg önálló veterános cikk, ám érdemes róluk kollektívan is szót ejteni. Na de lássuk is, melyek ezek a típusok!

1947 Renault 4CV

Mikor Louis Renault 1899-ben megalapította autóipari vállalatát, a gazdagok számára épített autókat. Ezt az irányvonalat azután is tartotta, hogy az automobile-ok termelése olcsóbbá vált. A Renault ország és Európa-szerte ismert luxusautóiról és kifogástalan minőségű teherautóiról.

Mindez a II. világháború után megváltozott, mikor a cég profilt váltott, és autóit immár a nagyközönség számára szerelte. Így született meg 1947-ben a 4CV is.

A világégést követő időszakban a Renault-t államosították és feladatba kapta a népautók gyártását. A vezetőség Porsche-t kérte fel, hogy tervezzen egy gazdaságos autót, ám mire a német mérnök megérkezett, a franciák már stikában kifejlesztettek egy prototípust. Ennek az az oka, hogy a francia brigád megalázónak érezte, hogy az „ellenfelet” bízták meg egy hazai modell megalkotásával.

A legenda szerint az első pár 100 darab 4CV mind sárga volt, s ennek indoka, hogy a nácik által gyárttatott teherautókat homokszínűre festették, és a Renault irtózatos mennyiségű sárga festékkel rendelkezett. A típus innen kapta a „Vajdarab” becenevet. Nézd meg a Hum3D animációját és járd körbe Te magad!

A 4CV gyártása 1947-ben kezdődött és olyan sikeres volt, hogy egészen 1961-ig gyártották. A faros franciát eleinte egy 760 köbcentis, 17 lóerős, sor-4-es erőforrás hajtotta, amit idővel átdolgoztak, és az immár csak 748 köbcentis motor 21 lóerő leadására volt képes.

Sportváltozat is készült, ami 30 ló eredével tépte az aszfaltot. Jean Rédelé egy ilyen modellel kezdte autóversenyző pályafutását, mielőtt megalapította az Alpine-t. Ha részletesebben is érdekel a 700 köbcentis Vajdarab, olvass bele a kapcsolódó írásomba!

1960 Citroën 2CV Sahara 4x4

A Citroën 2CV, avagy a „Kacsa” szériagyártása 1948-ban kezdődött és egészen a ’90-es évekig tartott. Ez idő alatt több változtatáson is átesett, például terepjáró kivitelek is készültek. A 4x4 Saharák formatervileg nem különböztek a közúti Kacsáktól, ám műszaki jellemzőikben többnyire mások voltak.

A terepjáró Kacsa ötletével egy farmer állt elő, aki egy plusz motort szerelt a géptestbe, hogy terepen is tudja hajtani a „Szántóföldek királynőjét”. Mikor az egyedi gépezet híre a Citroën fülébe jutott, azonnal felkereste Monsieur Bonnafous-t, és az úriember tervei szerint gyártásba is állította a 2 motorral szerelt 2CV-t.

Az újítás pont kapóra is jött. A franciák még a ’60-as években is rendelkeztek afrikai gyarmatokkal, ahol már a földút is ajándéknak számított. A Sahara azonnal nagy karriert futott be, mivel olcsó és strapabíró volt.

Na de mitől is volt olyan különleges ez az eredetileg a párizsi macskaköves utakra tervezett autó? Az afrikai kivitelek mindenből kettőt kaptak. És ezt vedd szó szerint! A gépezet kettő, egymással azonos erőforrást kapott, amik egymástól függetlenül működtek.

Furcsa kimondani, de az autónak így 2 végsebessége volt, ami vagy 65, vagy 105 km / h volt. A motorok eredetileg 12 lóerősek (külön – külön) voltak, majd ez később 14-re növelték. A lökettérfogat mindvégig 2-szer 375 köbcenti volt. A motor mellett váltóból is kettő kapott, így előrefelé 2x4, hátrafelé 2x1 fokozata volt.

Érdemes kicsit jobban utána olvasni ennek az egyedi francia taligának. Ha részletesebben is érdekel a téma, olvasd el a róla szóló írásomat!

1961 Alpine A110

Az Alpine története 1955-ben kezdődött, miután Rédelé a versenysportban szép eredményeket ért el a 4CV-vel. Cége országszerte ismert volt kistermetű sportautóiról (berlinette), melyek egyik legkimagaslóbb példája az 1961-től 1977-ig szerelt A110 volt.

Az Alpine egy Renault-specifikus cég volt, ami azt jelentette, hogy alkatrészek terén megegyezett a rombusz jelű gyártó műszaki megoldásaival. Az előd A108-assal ellentétben őt már a Dauphine helyett az R8 alapjaira építették. Elsőként csak kupé, majd később kabrió kivitelben is rendelhető volt.

Váltó terén egyedül egy 5 sebességes kézi váltó létezett, ám erőforrásból több lehetőség is szerepelt a palettán. Ezek sor-4-esek voltak, az R8 Major és Gordinibe, illetve a Lotus Europába is szereltek. Önsúlya mindösszesen csak 706 kiló volt, így bármelyik motor könnyen felgyorsította a könnyű géptestet.

Na de miért is olyan különleges ez a francia kupé? Miután a Renault felvásárolta az Alpine 100%-át, 1973-ban az Alpine A110-el jelentkezett a Rali-világbajnokságra. Állandó pilótáknak Bernard Darniche-t, Jean-Pierre Nicolas-t és Jean-Luc Thériert választotta. A 3 nagyszerű kormányos közreműködésével az Alpine lett a világ első Rali-világbajnokságának első helyezettje.

A versenymodellt egy 1,8 literes erőforrással szerelték, ami valóságos fenevaddá varázsolta. Mivel Az A110 nem közép, hanem farmotoros volt, így a versenyeken a motorháztető a pályán is nyitva volt. Ez nem egy tervezési malőr, így könnyebb volt a motort hűteni. A korabeli kritikuson sokszor a Ferrari Dinohoz hasonlították.

De az, hogy hogyan is rótta az utakat, az a videóból kiderül!

1970 Citroën DS21 Chapron-kabrió

Mikor a DS 1955-ben bemutatkozott a Párizsi Autószalonon, a tömeg azonnal észveszejtve rajongott érte. A bemutatás utáni 15 percben 743, a nap végére már 12 ezer (!!) ember fizetett be az új Citroënre. A Traction Avant utódjaként ismert modellből a 10 napos esemény végére 80 000 megrendelés érkezett.

Az évek múlásával a DS megújult, Safari néven kombi is készült belőle. A cég kabrió kivitelek forgalmazásával nem számolt, ám miután az ifjú formatervező Henry Chapron több Cápaorrút is megszabadított a tetejétől, s a vállalat látta, hogy a népek rajonganak érte, üzletet ajánlott.

A dupla „V” jelű vállalat a DS több generációjából is készített puhatetős kivitelt, ami igazi státuszszimbólummá nőtte ki magát. Közülük a 21-esek igazi gyűjtői darabok, kevesebb, mint 500 darab készült.

A képeken látható példányt már korábban írtam. Az RM Sotheby’s aukcióján szerény 45 millió forintnak megfelelő fontért talált új gazdára. Azáron persze az is sokat dobott, hogy a kevés injektorral szerelt modell egyike. Részletesebb infóért olvass bele az aukciós cikkembe!

1884 De Deion Bouton La Marquise

A De Dion Bouton története 1883-ig nyúlik vissza, mikor Jules-Albert de Dion márki és Georges Bouton Párizsban megalapították ló nélküli szekereiket forgalmazó műhelyüket. Mindez 3 évvel a Benz Patent Motorwagen megszületése előtt történt, mikor Európa-szerte a leggazdagabb rétegek egyik legkedveltebb játékszere a gőzhatású szekerek voltak. Igen, gőz hajtásút mondtam!

A külsőégésű járművek egészen a ’30-as évekig jelen voltak a piacon, úttörői közé tartozott például az amerikai Stanley vagy a gőzhatású sportautókat szerelő Doble manufaktúra. Persze amikor ez az 1884-es La Marquise készült, az autózás még egy teljesen idegen dolognak számított. Dion megrögzötten rajongott a gépezet fejlesztéséért, amiért családja nyíltan őrültnek titulálta.

Kíváncsi lennék, ma melyik rokon nevetne a végén, ha megtudná, hogy a képeken látható gőzautó legutóbbi gazdájának 4 620 000 dollárjába, vagyis több mint 1,24 milliárd forintjába került! A 130 év alatt a kocsinak csak 4 tulajdonosa volt és több alkalommal is részt vett a London Brighton futamon. Mindezek mellett már csak mellékes tény, hogy ez az autó rendelkezik a „világ legöregebb veteránja” címmel!

Persze meg kell hagyni, hogy egy gőzautó működése merőben eltér egy dízeles / benzines variáns működésétől. Első körben fát kell gyűjteni, majd a kazánt be kell gyújtani. Ha minden jól megy, kb. 45 perc alatt az autó készen is áll az indulásra. Tudod mit? Inkább hallgasd meg a tulajdonos beszámolóját, vagy olvasd el a róla szóló aukciós cikket!

Bár megrögzötten német autós vagyok, el kell ismernek, hogy a franciák is alkottak nagyszerű gépezeteket, és remélem, hogy Te is megszeretted őket! A fenti 5 autó mindegyikéről készült Önálló cikk, így ha esetleg van, amelyik jobban érdekel, az Alapjárat veterános címkéjében megtalálod!

Neked melyik modell jött be a legjobban? Mely modellekről kellene a jövőben írnunk? Szavazz és oszd meg velünk a véleményed!