Hogy segítsek elhelyezni a Taigót - vagy még nagyobb zavart keltsek -, pozicionálom méret szerint. A legkisebb rokon a T-Cross 410,8 centiméteres hosszal, ezt követi a T-Roc kicsit több mint 12 centi növekedéssel. Ezt további 2,8 centivel múlja felül a Taigo, de 1,8 centi múlva már meg is érkeztünk a Golf 8 hatch kiviteléhez. Innen, ha kihagyjuk a kombi kivitelt, akkor egy egészen nagy lépés a Tiguan, ami 22,5 centivel hosszabb a Golfnál, így szerintem a Volkswagen ide még simán befaraghatna 2-3 új modellt.

volkswagen taigo teszt alapjárat

Tudom, hogy nem egyszerű egy ilyen palettát átlátni, főleg, ha az ember a tengelytávokat megnézi, akkor csap le a teljes káosz, hiszen a T-Cross és a Taigo tengelytávja között milliméterek az eltérések, de a T-Rochoz inkább a Golf áll közelebb négy centivel, ahonnan meg csak újabb plusz négy a Tiguan. Esküszöm, befejeztem, maradjunk a Taigónál.

Lecsapott tetővonal = új modell?

Méretivel éppen a T-Roc és a Golf 8 közé esik, pont, mint a formavilágával. Hiányoznak róla azok a markáns és erős vonalak, amitől egy kedvelhető kis kocka lesz, mint a két kisebb rokon, de mégsem annyira kifinomult, mint egy Golf. Még a nagyobb modellek karakteréből sem merít olyan mélyen, így mondhatjuk, hogy egyéniség, csak az a baj, hogy felejthető forma.

volkswagen taigo teszt alapjárat

Az orra egyértelműen Volkswagen, de hiányoznak azok a nagyratörő megfejtések, ami miatt olyan egyértelmű az arculat, így csak a nagy kerek logót kapujuk, benne a két betűvel. Oldalról sem mondanám meghatározónak, talán a lecsapott hátsó rész próbál a ma futó kupésítási divatnak hódolni - ami például az Arteonnak kegyetlenül jól áll -, de inkább csak egy formásabb kompakt karakterét éri el.

volkswagen taigo teszt alapjárat

Az egyetlen pont, ami nekem személy szerint tetszett, az a hátsó traktus, ott is főleg az egy búra alá költöztetett, peremtől peremig érő fényszórók, a szolid Taigo felirat és a prizmába rejtett tolatóradarok. Ennél lejjebb nem is mennék, mert a dísz jelleggel kidomborított kipufogó körvonalakat inkább a büntetendő kategóriába sorolnám.

Csak egy dolog hiányzik: a kreativitás

Az a baj, hogy a Taigót leadva azonnal a legújabb Skoda Fabiába ültem át, és bár méreteiben hasonló a két modell (a Fabia tengelytávja nagyobb, de a teljes hossza kisebb), a belterében óriási különbségek voltak. Ez még nem is érne meglepetésként, hiszen két különböző autó, de azonos alapok, azonos technika, belül rengeteg hasonlóság és mégis teljesen más.

Annyival ötletesebb és kreatívabb, mindezt nem a költségek kárán megtervezve. Okos kis apróságokkal tele, jelentéktelennek tűnő alkatrészek olyan dizájnnal megspékelve, ami mosolyt csal az ember arcára. Na, ez az, ami nekem Taigóból hiányzott.

volkswagen taigo teszt alapjárat

Félreértés ne essék, a Taigo beltere Volkswagenes szinten rendben van, mert modern és igényes, legyen szó összeszerelési minőségről vagy ergonómiáról. Csak afféle biztonsági játékként éltem meg azt, hogy minden a pont jóra törekedett. Meg van a digitális óracsoport hagyományos grafikákkal, egy egészen jó fedélzeti számítógép, amin minden jól működik, mellette a pont megfelelő gyorshívó gombokkal. A kormányért hálát adok, hogy még a hetes Golfé, nem az Arteon Shooting Brake-ben kipróbált érintőgombos az rettenetes, de ez is éppen beillik a kissé unalmas összértékű beltérbe.

Persze a kormány alján, a küszöbökön és az ülések háttámláján az R-line felszereltséghez hűen vannak pici R-betűk, amiknek a dizájnja nagyon szép, de például csak az alá került Alcantara. A Taigo üléseiben éppen csak megtapasztalhatjuk, milyen kellemes is ez a fajta bőr, mert jutott kevéske a comb- és deréktámaszok, viszont az ülő- és hátlapra már nem. Nem tudom, hogy ez javította-e volna a helyzetet - valószínűleg nem -, mert az ülések ritka kényelmetlenek voltak hosszabb távon és a varrás is pont oda került, ahova a sok ki- és beszálástól majd a lyuk is fog.

volkswagen taigo teszt alapjárat

A helykínálatra figyelnek a Volkswagennél és elöl tényleg bárkinek kényelmes lehet, de ha magunk mögé is ültetnénk embert, akkor maradjunk legfeljebb az én 180 centi körüli magasságomnál, mert akkor hátra egy hasonló testalkatú ember befér. Vagyis pontosabban kettő, ha szükség van rá és három soványabb, ha nagyon ég a ház. Nekik nem lesz gondjuk a fejtérrel még a csapott tetővonallal együtt sem, és még 440 liter csomagtartó is marad a cuccoknak - alatta pedig meglepő módon egy teljes értékű pótkerék is elfért.

A hajtás erőteljesen vitte a prímet

Az 1,5 literes TSI motor korábban már a Golfban meggyőzött arról, hogy remek technika. Ennek ellenére nem voltak elvárásaim a Taigóval kapcsolatban, ráadásul ez nem is az eTSI rendszer volt lágy hibrid rásegítéssel, csak egy sima turbós benzinmotor. Szinte már üdítő egy ilyen régi, nyers rendszer, ha még valami nagyobb löketű szívómotor is lenne, fejet hajtanék. Persze a végfelhasználók túlnyomó százalékát nem érdekli a motorháztető alatti technika, amíg nem romlik el és a gázpedál függvényében teljesíti minden kívánságunkat. Bár előbbiről ilyen távlatban nem tudok nyilatkozni, utóbbit talán még túl is teljesítette.

volkswagen taigo teszt alapjárat

A jelenleg futó autók között a Taigo egészen könnyű a maga 1,2 tonnájával, ehhez pedig pont egy tökéletes szám a 150 lóerő és a modern turbómotorokhoz illő magas nyomatéka, ami ezesetben 250 Nm. A test kicsi és a futómű is egészen korrekt, hacsak nem versenypályára járnánk a Taigóval, mert bár az orrán ott az R betű, de az csak a felszereltségre utal: mintha egy jó pornófilmben meglennének a dekoratív szereplők, de a pizzás fiú tényleg csak pizzát hozott és megy is inkább tovább a következő címre.

volkswagen taigo teszt alapjárat

Tehát a Taigóban megvan a tűz, ha szeretnénk egyenesen gyorsan menni, a kanyarokhoz már érdemes óvatosabban hozzáállni. Nem is célszerű feszegetni, hiszen nem arra való, ez az erő inkább egy biztonságosan befejezett előzés záloga, az élete nagy részében a legtöbb ló úgyis marad az istállóban. Hiszen minek is zargatnánk őket amellett, hogy többet esznek, össze is tojnak mindent, így érdemes egy finom, hétköznapi használatra törekedni a Taigóban.

Ezt az autó esetenként 6,5, máskor 4,5 literes átlagfogyasztással fogja honorálni, ami szerintem remek érték. Nyilván előbbi az autópályán és a városban való lendületes mozgást, míg utóbbi az országúti libegést reprezentálja, de az 5,5 literes átlag szerintem mindenféle kompromisszum nélkül tartható.

Felhasználóbarát termék

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a Taigót nem jó vezetni, de ez a jóság se nem a luxusautós gondtalan vonulás és nem is a sportautós megfeszülés. Ez az egyszerű ember hétköznapi közlekedését megoldó eszköz és ebben a kontextusban jó vezetni. Elindulásnál erőteljeset ugrik az autó még kis gázra is, de ezen felül nem találtam hibát a hangolásban. A hetes DSG váltó még mindig zseniális, szinte észrevétlenül pakolássza a fokozatokat és erőteljes gázra sem rángat, egyszerűen jó.

volkswagen taigo teszt alapjárat

Bár a kormánnyal nem érdemes nagy bűvészkedésbe kezdeni, nem mondanám pontatlannak, csak olyan tökéletesen átlagosnak, mint az autó többi részét. A menetmódok között is váltogathatunk, de talán csak a gázreakció lesz fickósabb és előzéseknél sem éreztem a sport mód hiányát. Összességében kellemes volt a Taigóban utazni, csak a kényelmetlen ülések nem engedték, hogy hosszasan lebegjek bele a tájba, miközben a közepes minőségű hangrendszer és az Apple CarPlay jóvoltából szóljon, amit szeretek.

Ár és összegzés

Nem is tudom, hogy furcsa vagy inkább zavaró volt, hogy az R-line kivitelű tesztautóban (melynek indulóára 10,3 millió forint) nem volt meg a kulcs nélküli ki-be szállás és indítás, így ezt mindenképpen beletetetném, csupán 136 ezer forintos extra. Nem spórolnék még ki egy drágább ülésszettet és egy márkásabb hangrendszert sem, bár ezek az én úri igényeim és ha marad felesleges 340 ezer forintom, a panoráma üvegtető is jöhet.

Nagyjából ezekkel lenne nekem teljes a Taigo, ha az alapokban marad a 150 lóerős TSI és a hétfokozatú DSG váltó, azért ezek ketten nagyon jó párost alkotnak. Viszont lelkesen felextrázva meg is van az ára, a felsorolt igényeimmel az R-line felszereltségből kiindulva simán 12 millió forint fölé mentem a vételárral. Ha valakinek nincsenek ilyen rlvárásai, annak az alapmodell 7,5 millió forintról kezdődik az egy literes TSI motorral és egy ötfokozatú kézi váltóval.

Nekem egy kicsit sok szék közé esett be egyszerre a Taigo, hiszen nagyon nehéz bárhova is pozícionálni. Méreteiben talán a Golfhoz áll a legközelebb, csak ez ugye SUV, ami ma jobban eladható. Bár alig pár centivel lejjebb van két további másik hasonló modell - szerintem - erősebb karakterekkel, de biztosan meglesz a Taigo vásárlóköre is. Ha tippelnem kéne, egy szerelem első látásra autó lesz, mert én ész érveket nem tudok felhozni amellett, hogy miért inkább ezt, mint egy Golfot, de döntsön a piac.

A Volkswagen Tiguan tesztvideónkat itt találod:

Volkswagen Taigo 1.5 TSI R-line (2022)

  • Lökettérfogat: 1498 cm3
  • Hengerek/szelepek: 4/16
  • Max. teljesítmény: 150 LE
  • Max. forgatónyomaték: 250 Nm
  • Hossz./szél./mag.: 4266/1757/1515 mm
  • Tengelytáv: 2554 mm
  • Saját tömeg: 1204 kg
  • Gyári fogyasztás: 6,2 l /100 km
  • Tesztfogyasztás: 5,8 l /100 km
  • CO2-kibocsátás: 140 g /km
  • Végsebesség: 212 km/h
  • 0-100: 8,3 s