A 6,7 literes retró meztelencsiga – 1962 Imperial Crown Southampton Coupe

Közzétéve:
2020-11-15, 10:00

A múlt század legelőkelőbb csigaszemű luxusautója, az 1962-es Imperial Crown Southampton Coupe!

Abban a pár évben, míg az USA részt vett a II. világháborúban, leállt a személyautók gyártása. A világégést követő időszak az űrverseny időszaka volt, ami nyomást gyakorolt a fogyasztói cikkek tervezésére is. Az 1950-es években, vagyis a szovjet – amerikai tervezési háború idején a jenki autókat temérdek krómmal és egyre csak növekvő uszonyokkal tervezték.

A jet korszak további érdekessége, hogy az amerikai gyártók évente frissítették palettájuk formatervét. Ennek az volt az oka, hogy egy 3-4 éves autó már jelentősen eltért az adott év modelljeitől, így azok elavultnak tűntek, s könnyebben rá tudták venni az embereket autóik lecserélésre.

1960 Chrysler Imperial Crown, lila kabrió, elölnézet
Exner utolsó autói a ’60-as modellévben hagyták el a gyártósort. A képen: 1960 Imperial Crown kabrió

A Rock n’ Roll idején dúlt az „Uszony-háború”, amit 1955-ben a Chrysler tervezési osztályának vezetője, Virgil Exner indított el. A „Forward Look” formatervi irányzat idején született járművek alacsonyak, szélesek és hosszúak voltak, ráadásul ekkor jelentek meg a „hardtop” limuzinok és kupék is, ami annyi tett, hogy a B-oszlopot „elhagyták”, s ezzel a kabriózás érzetét keltették.

A Chrysler márkás autók, tehát a Plymouth, a Dodge, a DeSoto, a Chrysler és az Imperial modellek Exner idején a legmutatósabb jenki verdák közé tartoztak, ám a trendteremtő formatervező az ’50-es évek vége felé súlyos egészségügyi gondokkal küszködött, s azt követően sajnos már csak követte az általa megalkotott trendet. Az utolsó általa tervezett Moparok a ’60-as modellévben jelentek meg, ’61-ben leváltották, a konszern utódjául a Fordtól elcsábított Elwood Engelt választotta.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, elölnézet

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, hátulnézet
Elwood fokozatosan, pár év alatt „szabadult” csak meg elődje formatervi ideáljaitól

Miután 1960-ban Elwood átvette a Chrysler tervezési osztályának vezetését, szépen fokozatosan kezdte átdolgozni a konszern kínálatát. Bár Engels a dobozosabb formatervezés híve volt, első „szögletes” Imperialjai csak 1964-ben jelentek meg.

Az 1960 és 1964 közötti időszakban fokozatosan csökkentette az uszonyok méreteit. Ami szerintem igazán érdekes, hogy az ebben a pár évben készült Imperialok külső fényszórókat és ún. „lövedék irányzék” stílusú hátsó lámpákat kaptak.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé hűtőrács, szemből

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé eleje oldalról
A ’61 és ’63 közötti Imperialok retró stílusú megjelenést kaptak. A képen egy ’62-es példány orra

Ahogy fentebb írtam, Elwood a dobozosabb idomokban látta a jövőt, ám korai luxusautói retró megjelenést kaptak. A fenti képeken látható ’62-es Imperial Crown esetén az első lámpákat nem integrálták a géptestbe, ami a korai autózás, főképp a ’30-as évek egyik jellegzetessége volt.

Nekem személy szerint az a megoldás nem igazán jön be, de el kell ismernem, kifejezetten egyedire sikerült! Amikor elsőként megláttam ezt az autót, két dolog jutott eszembe. Az első, hogy bitang macerás lehet a fényszórók mögül kipucolni az autópályán összegyűjtött bogártetemeket. A második, hogy ha a szereléshez le kell szerelni a lámpatesteket, elég ijesztő látvány lehet. Az első fények effajta megoldása engem személy szerint csigaszemekre emlékeztet. Neked mi jut róluk eszedbe?

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, oldalnézet
A ’62-es Crown kupék majdhogynem elérték a 6 méteres teljes hosszt

Ahogy ez természetes, Amerikában a nagyobb mindig is jobb volt, így a Chrysler luxusmárkájának lépést kellett tartania a Cadillac modellek évente gyarapodó teljes hosszával. Az 1962-es Crown limuzinok és kupék teljes hossza 5766 mm, szélességük 2075 mm. Ez utóbbiak tengelytávja 3277 mm volt, ami kifejezetten tekintélyt parancsoló, főleg ha belegondolsz, hogy egy 601-es Trabant kombi teljes hossza (!) volt 3560 mm.

Plusz infó: az Imperialokat gyakran Chrysler Imperial néven emlegetik, ami egy pontatlan kifejezés. A „birodalmi” jelző 1926-ban jelent meg, s a Chrysler legelitebb modelljeit jelölte. 1955 és 1975 között az Imperial, mint önálló gyártó szerepelt a piacon, majd a roló lehúzását követően a név 1990-ben visszatért, ám ez alkalommal csak mint Chrysler Imperial.

Az Imperial alig két évtizedes fennállása alatt három típust kínált. A legolcsóbbak a Custom modellek voltak, őket követte a Crown, majd az árlista csúcsán a Le Baron állt. Az ’50-es években különbséget tettek a B-oszloppal és anélkül szerelt limuzinok és kupék között. Eleinte a Newport a hardtop kupék, a Southampton a hardtop limuzin kivitelek ismertetőjegye volt, ám a ’60-as évekre a Newport jelölést elhagyták, s a Southampton fantázianév vált a hardtop kupék és limók kollektív megnevezésévé.

Ha bejön ez a retró futurisztikus űrcsiga, nézz bele az alábbi videóba! Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, műszerfal és kormány
A kifelé ívelő ovális paneleken helyezkedtek el a váltó és a légkondi gombjai

Bár a ’62-es Imperialok - legyen az Custom, Crown vagy Le Baron - külseje több, már akkor is retrónak számító részletet rejtett, felszereltségük és belterük megjelenése korszerűnek és divatosnak számított. A hőmérő stílusú sebességmérőt mindkét oldalon egy ovális panel veszi közre.

A jobb oldali gombjai a légkondit szabályozták, míg a bal oldalin az automata váltó fokozatai bújtak meg. Ez meglepő lehet, ám az ’50-es évek „kormányváltós” trendjének idején a Chrysler termékek közül egyedül a manuális váltósok kaptak kormányváltót, az automaták ún. „pushbutton”, vagyis nyomógombos váltót kaptak. Ez a konszern összes automata váltós modelljére igaz volt, legyen az Plymouth Fury, DeSoto Firesweep, Dodge La Femme, Chrysler Newport vagy bármilyen Imperial.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, műszerfal és kormány
Automata váltó egyes és kettes fokozattal, minden váltás előtt üreset kellett nyomni

Ha közelebbről is megnézed a képet, láthatod, hogy fentről lefelé a fokozatokat így helyezték el: rüki, üres, előre, illetve 1. és 2. fokozat. Fontos, hogy minden váltás között egy üreset kellett nyomni. Ezeknek a váltóknak az volt az érdekessége, hogy a fokozatok váltásáért bowdenek feleltek, ami magnókazetták gombjainak kattogására emlékeztetett. Nem is olyan régen próbáltam ki egy ’58-as DeSoto modellt, ami egyből a gyerekkori Halász Judit felvételeimet idézte fel – jó értelemben.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, műszerfala
A retró külső korszerű, futurisztikus utasteret rejt – a ’60-as évekhez képest, persze!

A Chrysler célja az Imperial önálló márkává emelésével az volt, hogy fel tudja venni a versenyt a Lincolnnal, illetve hogy némi piaci részesedést nyerjen a Cadillac márkától. Persze ez utóbbi nem sikerült, hiszen a Caddy már a ’10-es évek óta az USA egyik legnagyobb presztízsű gyártója volt, így a Chrysler úgy döntött, hogy ha teljesítmény és megítélés terén nem is gyűrheti le a General Motors legelitebb márkáját, a „birodalmi” luxusautók alapfelszereltségük terén lesznek gazdagabbak.

A ’62-es Crown modellek alapfelszereltsége olyan részleteket rejtett, ami más gyártók modelljein drága extráknak számítottak. Ide sorolnám az anyós oldali tükröt, a bőrszerű üléshuzatokat, szervót, fékrásegítőt, automata váltót, rádiót, analóg órát, az elektromosan állítható üléseket és ablakemelőt is.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, motortér

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, motortér
A ’62-es Crown kupék motor- és váltóválasztéka egy lehetőségből állt

Az 1962-es modellévben a Crown kupé és limuzinok motor- és váltóválasztéka elég szűkös volt, mivel mindkettőből csak egy-egy létezett. Ez egy 6771 köbcentis V8-ast és egy 3 sebességes automata váltót takart, melyek közös munkája 340 lóerő (253,5 kW) és 637 Nm nyomaték leadását tette lehetővé. Legnagyobb sebességük 195 km/h volt.

A kupé koronák 9,1 másodperc alatt gyorsultak állóhelyből 100-ra, megközelítőleg 24,3 liter benzint pusztított el minden megtett 100 km-en. A Crown Southampton limuzinok csak minimális hátrányban szenvedtek, ezek 0,1 másodperccel lassabban érték el a 100-at és 0,1 literrel voltak éhesebbek. Ez annyira nem is vészes, hiszen akkoriban Amerikában alig volt drágább autózni, mint gyalogolni, ráadásul ne felejtsük el, hogy a 4 ajtós változatok öntömege 2180, a kupéké 2140 kiló volt!

Ha téged is beindít egy majdhogynem 7,0 literes V8 duruzsolása, less bele az alábbi felvételbe! Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, elölnézet
A ’62-es modellek némileg javítottak a korábbi év eladásainak hatalmas visszaesésén

Az 1962-es Imperialok már saját korukban is bizarr megjelenésű autóknak számítottak, amit jó értelemben is vehetünk, hiszen az eladott Crownok száma 1960-ban összesen 17 719 darab volt, ám a csigaszemű változatok 1961-es megjelenése idején ez 12 258-ra esett vissza. Szerencsére az eladások a ’62-es modellévre 14 337-re növekedtek, ami még mindig jóval kevesebb volt, mint egy vele azonos kategóriába eső Cadillac modellé, ám legalább a vásárlók megkedvelték, megszokták az autó retró beütésű formatervét.

A következő modellévre az Imperialok csak kisebb mértékű ráncfelvarráson estek át, az első lámpák integrálása és a dobozos géptest megjelenése csak ’64-ben jelent meg. Az Imperial Crownokról már készült összefoglaló írásom, az 1955 és 1966 közötti modellekben a róluk szóló írásomban olvashatsz!

 

1962 Chrysler Imperial Crown, Southampton kupé, hátulnézet, szemből, ráközelítve
Neked bejön a ’62-es Imperial, vagy inkább egy Cadillac modellre gyűjtöttél volna?

Mit gondolsz, ha 1962-ben új luxusgép vásárlásán gondolkodtál volna, a Crown mellett döntöttél volna, vagy inkább a Lincoln és Cadillac modelljei közül választottál volna? Oszd meg velünk a véleményed és nézz bele az alábbi galériába! További képekért és infóért keresd fel a Bring a Trailer oldalát!

Az autó paraméterei röviden összefoglalva:

  • Megnevezés és gyártási év: Imperial Crown, kizárólag 1962-ben gyártott
  • Kivitel: kétajtós „hardtop” kupé
  • Max. szállítható személyek száma: 6 fő
  • Paraméterek: Tengelytáv: 3277 mm Teljes hossz: 5768 mm Szélesség: 2075 mm
  • Motorelrendezés és lökettérfogat: V8-as elrendezés, 6771 köbcentiméter
  • Váltó típusa: 3 sebességes automata
  • Leadott lóerő és nyomaték: 340 LE és 637 Nm
  • Csúcssebesség: 195 km/h
  • 0-100 km/h-es gyorsulás: 9,1 másodperc
  • Átlagfogyasztás: 24,3 liter / 100 km

Kapcsolódó írások

1957 Imperial Crown, meggyvörös, elölnézet, oldalnézet, balról
2019. május 12.
1957-ben az Imperial bemutatta egyik legikonikusabb zászlóshajóját, a Virgil Exner tervezte Crownt. Az autó nem csak méreteivel, de teljesítményével és felszereltségével is túlszárnyalta a kor legelitebb luxusautóit.
1966 Imperial Crown Coupé, barna kupé fekete landau tetővel, elölnézet, oldalnézet, balról döntve, alulról fotózva
2020. február 23.
1955-ben a Chrysler megalapította az Imperial márkát, ami a cégcsoport legelitebb típusait szerelte. Ma betekintést nyerhetsz a Cadillac-ekkel és Lincolnokkal versengő Imperial Crown modellfejlődésének első 4 szakaszába!

További hírek