A náci vadászgépeiről elhíresült Messerschmitt az ’50-es években meghökkentő 3 kerekűeket szerelt, melyek lökettérfogata a 0,2 litert sem érte el. Közéjük tartozik a 201-es modell is, a valaha gyártott legfurcsább roadster!
A második világégést követően Németország 2 részre szakadt. A Keleti országrészben rekedt lakosság számára a helyzet nem volt épp fényes, ám a kezdeti időszakban személyszállítás terén mégis jobb helyzetben voltak, mint NSZK-s társaik. Az 1950-es években a Wartburg elődjeként ismert EMW már megkezdte a BMW-k másolását, illetve 1955-ben az első generációs Trabik, az AWZ P70-esek is rótták az utakat.
A kezdeti időszakban a nyugat-német lakosság döntő többsége nem hogy egy új, de még egy használtautót sem engedhetett meg magának. A gyártók tanakodni, kezdtek, majd előálltak a „mikroautó” koncepciójával. Ez annyit tett, hogy egy alig pár 100 köbcentis erőforrással szereltek fel egy lényegében zárt motorkerékpárt.
Míg Amerikában a gyártók hatalmas V8-as motorral szerelt futurisztikus gépeket szereltek, mint például az ikonikus ’57-es Chevy Bel Air, vagy a Continental Mark III, az európai felvevőpiac kicsi, olcsó és takarékos autókra vágyott. A mikro- és buborékautók ez igényeket kiválóan kielégítették, s számos vállalat fogott bele az új kategóriába eső személyautók termelésébe.
Ez főképp a német repülőgyárakra volt jellemző, mivel a háború után a nyugati hatalmak megtiltották az NSZK-nak a hadiipar fejlesztését és harci szerkezetek termelését. Így született meg a Heinkel Kabine, amit Angliában Trojan 200 néven népszerűsítettek, vagy például a mai cikk főszereplője, a Messerschmitt KR 201!
Hogy elkerülje a csődöt, a Messerschmitt is előállt saját tervezésű mikroautóival. Első modellje a KR 175-ös volt, melyet rövidesen felváltott a KR 200-as széria, melyek lényegében csak a motor méretében és az első sárhányók formatervében különböztek elődeikről. Ez utóbbiakról már egy korábbi írásomban olvashattál.
Mivel nagy volt az érdeklődés a 3 kerekű harci repülők iránt, a cég rövidesen előállt egy kabrió, majd azt követően egy roadster változattal is. A roadsterek a KR 201, vagyis „Kabinenroller 201” megnevezést kapták, s lényegében annyiban tértek el társaiktól, hogy lehúzható ponyvatetőt és könnyen leszerelhető ablakokat kaptak.
Ami minden Messerschmittben közös volt, az a motor hátraszerelése és az ajtó megoldása volt. A 201-es sem alkotott kivételt, melynek esetében is a géptestre egyetlen ajtót szereltek, amit felfelé lehetett kinyitni. Az utastér 2 egymás mögé illesztett ülésből állt, melyek közül a hátsó némileg szélesebb volt, így ha a hátsó utas összehúzta magát, egy táska mellé fért.
Paramétereit tekintve 202,9 mm volt, mely egy 281,9 mm teljes hosszt eredményezett. Alig volt hosszabb, mint egy mai Smart Fortwo, ám azért azt kiemelném, hogy a pedálok az orrának legelejében helyezkedtek el. Ez egy frontális karambol esetén mondjuk pont nem jött jól. Szélessége alig haladta meg a 120 centit, magassága pedig ezt az értéket sem érte el. Bár motorja 200 köbcenti alatt volt, 230 kilós önsúlya lehetővé tette a 90 km / h-s sebességet is.
Sajnos a roadster kivitelről nem találtam animációt, viszont a Hum3D hagyományos üvegkupolás 200-asát körbe járhatod. Bár a tető nem ugyan az, a 2 autó formaterve szinte egyezik!
Ahogy láthatod, a megszokott kör alakú kormány helyett a 201-es a motorokra jellemző kormányt kapott. Az előd 175-öshöz képest e téren annyi fejlődés történt, hogy külön gázpedált kapott, így a sebességet már nem gázkarral szabályozták.
A műszerfalat kifejezetten szimmetrikusra tervezték, a középen tátongó űr a rádió helyét jelöli. Ez egy opcionális extra volt, mellyel ennek az autónak a megrendelője nem élt. A 2 fekete lapos visszajelző a sebesség- és fordulatszámjelző szerepét töltötte be.
Ahogy láthatod, kényelem terén a roadster finoman szólva sem közelíti meg a 600-as „Großer” Mercit. Ez persze nem baj, hiszem a hajdani repülőgyár azon rétegeket célozta meg, akik a legolcsóbb fedett közlekedési módszerre vágytak.
A 2 utas egymás mögött utazott, bár a tér elég szűkös volt. Bár a Messerschmitt rendelkezett csomagtérrel, egy vekni kenyérnél nagyobb szállítmány nem igazán fért be. Emiatt külön rendelhető extra volt a külső tároló, amire egy kisebb bőröndöt is fel lehetett csatolni. Nézd meg a videót és körbe Te magad az autóban!
A Messerschmitt gyár ragaszkodott a Sachs motorokhoz, így talán nem is meglepő, hogy a 201-est is azzal szerelték. Ez egy 1 hengeres, 192 köbcentis 2 ütemű erőforrás volt, ami 10 lóerő és 7,6 kW leadására volt képes. A 15 Nm-es motorhoz egy 4 sebességes kézi váltó csatlakozott, amin nem volt hátramenet. A rükit úgy oldották meg, hogy a motor fordított indításával lehetett farolni. Így elmondható róla, hogy előre és hátrafelé is 4 sebességes volt!
Az apró teljesítmény ellenére nem volt egy lomha jószág. Önsúlya 230 kiló volt, és 430-ig volt terhelhető. A gyári adatok szerint topsebessége 90 km h volt, fogyasztásáról nincsenek adatok. De hogyan repeszt az utakon? Less bele a videóba és derítsd ki!
Több mint 60 éve, kis termete és kávédarálónyi motorja ellenére a Messerschmitt KR 201 egy kifejezetten drága csöppség. A képeken bemutatott példány például egy 1964-es modell, ami az RM Sotheby’s 2018. decemberi árverésén 57 120 dollárért, vagyis 17 millió 257 ezer forintért talált új gazdára. Ez az ár persze magasabb is lehet. Szintén a Sotheby’s aukcióján egy 1957-es modell 103 500 dollárért, tehát 31 millió 256 ezer forintért kelt el.
A Messerschmittek a BMW Isetta mellet saját koruk legnagyszerűbb mikroautói voltak, melyek sokak számára oldották meg a napi ingázás nehézségeit. A ’60-es években a gazdaság fellendülése miatt végül elhalt az iparág, mivel a népek már megengedhették maguknak az „igazi autókat”. Az NSZK-ban a Bogár, Angliában a Mini vette át a stafétát.
Mit gondolsz, Te annak idején egy 3 kerekű vadászgépet hajtottál volna, vagy inkább egy lelakott Bogár mellett voksoltál volna? További részletekért és képekért keresd fel az RM Sotheby’s hivatalos oldalát, vagy less bele a Galériába!
