Története során a Škoda számtalan nagyszerű modellt mutatott be, melyek egy része már a feledés homályába veszett, míg egyes modellekre retró ikonokként tekintünk vissza. Ma közülük mutatok be 6 darabot!
A Škodák valamilyen módon mindig is közel álltak hozzám, de hogy miért, ne kérdezd. Lehet, hogy nagyapám történetei miatt, amikben a csehszlovák gépezetek Hercules módjára hódították meg a magyar utakat, de persze az is lehet, hogy azért mert gyerekként egy Favorit miatt utáltam meg a fehér kocsikat, amin nagyobb volt a rozsda, mint maga az autó…
Végül is mindegy. A lényeg az, hogy ma Škodákat akartam bemutatni, melyek egy része a már idősebb generációk számára is ismerős, míg a TOP-lista másik részét olyan autók bővítik, melyek létezéséről már nagy eséllyel csak a márka rajongói tudnak. Nézzük is, melyek ezek a típusok!
Škoda 935 Dynamic, 1935
A lista első tagja egy háború előtti modell, ami a ’30-as évek vezető formatervi trendje szerint szigorúan követte az áramvonalas vonalvezetés elveit. A 935-ös modellt a cseh testvér Tatra T77 mintájára tervezték, ami a géptest hátsó részén figyelhető meg a leginkább.
A Dynamic külső megjelenése nem csak ma, de saját korában is kifejezetten menőnek számított, ám egy kis gond mégis volt vele. Ez pedig nem más, minthogy a Škoda akkori vásárlói köre a visszafogott, hagyományos megjelenésű családi autókhoz szokott, így egy hozzá hasonló radikálisan újszerű megjelenésű autó termelésének kimenetele nagyon kockázatos lett volna.
Bár a 935 Dynamic forradalmian új autónak számított, mégsem került sorozatgyártásba. Mindösszesen csak egy példány készült belőle, ami egy 5 személyes fastback limuzin formájában valósult meg. A cseh csodagép egy 2,0 literes boxermotort kapott, ami 55 lóerő leadására volt képes, csúcssebessége elérte a 140 km / h-t. Tekintélyt parancsoló hűtőrácsa ellenére a Tatrákhoz hasonlóan őt is farmotoros, hátsókerek hajtással szerelték. A Škoda Heritage oldala egy videót is készített a csettegő farosról. Érdemes megnézned a videót, ilyen autó úgysem jön veled szembe mostanában!
Škoda Superb, 1935 – 1949
A Superb modelleket a cseh gyártó már az 1930-as években szerelte, nevük a latin „superbus”, azaz kimagasló, pompás szóból ered. A típusjelölés igaz is volt a XX. századi modellekre, mivel ezek töltötték be a Škoda kínálatában a zászlóshajó szerepét. További érdekesség, hogy a náci megszállás idején 3 tengelyes kivitelben is készült néhány darab, amiket a magas beosztású német tisztek szolgálatába állítottak.
A széria korai tagjait 2,5 és 2,7 literes motorokkal szerelték, amik 55 és 60 lóerő leadására voltak képesek. Mivel a Škoda sok figyelmet fordított a luxusautó fejlesztésére, így az utolsó ráncfelvarrás után született példányokat, a Superb 4000-eseket, már egy 3 990 köbcentis, OHV V8-as motorral szerelték. Ezek már a 135 km / h-s csúcssebességet is elérték, és átlagosan 24 liter benzint is elpusztítottak 100-on.
A fenti kép jobb oldalán látható fekete limuzin amúgy a Superb 4000-est ábrázolja, amiből összesen csak 12 példány készült, így valóságos ereklyéknek számítanak. Ha közelebbről is megnéznéd ezt a ritka cseh monstrumot, less bele a Hum3D animációjába!
Škoda 1100 MBX, 1967 – 1969
Ha a Superbek kapcsán már szót ejtettünk a cseh gyártó luxusautóiról, nem hagyhatjuk szó nélkül a legelitebb csehszlovák Škodát sem, amit a KGST-ben gyártottak. Ez pedig nem más, mint az 1000 MB továbbfejlesztett kupé kivitele, az 1100 MBX!
Már magában az 1 000-es megjelenése is hatalmas feltűnést keltett a kelet-európai piacon, ami az 1960-as és korai 1970-es években a szocialista tömb legmenőbb autójának számított. A ’64-től szerelt limuzinok egy 988 köbcentis, soros 4 hengeres benzinmotort kaptak, ami 37 lóerő (27 kW) leadására volt képes.
Pár évvel később jelent meg a fejlettebb, faceliftes 1100 MB, amit a korábban alkalmazott motorral szereltek, ám lökettérfogata 1107 köbcentire növekedett. Ekkor jelent meg a B-oszlop nélküli kupé változat, az 1100 MBX, ami nem csak a csehszlovák, de mondhatni a KGST autógyártásának csúcsát jelentette.
A sportos kupé modelleket eleinte egy 1,0 literes, 52 lóerős és 75 Nm-es motorral szerelték, ami a fejlesztések során 1,1 literesre nőtte ki magát. Az 1100 MBX-ek már erősebbek voltak, ők már 81 Nm-nyi nyomatékkal dolgoztak és csúcssebességük is meghaladta a korábbi példányok 127 km / h-s legnagyobb tempóját.
1969-ben a gyár felhagyott az MB sorozatú modellek gyártásával. A hagyományos limuzinokból több mint 443 ezer talált gazdára, míg az MBX kupékból ennek töredéke, 1 403 darab 1000 MBX és 1 114 darab 1100 MBX hagyta el a Mladá Boleslav-i gyártósort, így a 2 ajtós kivitelek valóságos gyűjtői daraboknak számítanak!
Ha közelebbről is megnéznéd a faros kupét, less bele az alábbi videóba, ha pedig a limuzin kivitel érdekel, olvasd el a kapcsolódó írásomat!
Škoda 706 RTO, 1958 – 1972
Az államosított csehszlovák autógyár személyautó-remekei mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a cég autók mellett kisteherautókat, platósokat, és buszokat is szerelt. Itt van például a 706 RTO is, aminek több néven is jelentek meg különböző célokra szánt kivitelei.
A géptest kerekített formája egyértelműen a múlt századközepi formatervezésre utal, melynek a hűtőrács egy kifejezetten szeretnivaló megjelenést kölcsönöz – mindenesetre szerintem sokkal jobban néz ki, mint a legtöbb szovjet autóbusz!
A 706-os termelését az állam komolyan vette, az export modellek mellett a hazai piacra készült példányok városi, elővárosi és távolsági busz formájában rótták az utakat. A fenti képen látható „MTZ” modellt például városi használatra fejlesztették ki, üléseit 2+1 és 2+2 formációban illesztették a géptestbe. Termetük szerint az MTZ-k teljes hossza 10,72 méter, szélessége 2,5 méter, magassága 3,15 méter volt. Nem egy apró jószág, ezt az alábbi felvételen is láthatod!
Škoda 1203, 1968 – 1981
Ha már közérdekű járművekről beszélünk, ne feledkezzünk meg a Škoda legismertebb kishaszonjárművéről sem, az 1968-tól egészen 1981-ig szerelt 1203-asról sem. A kisáruszállítók és mikrobuszok már a ’30-as években is foglalkoztatták a cseh mérnököket, míg az ’50-es években már egyértelművé vált, hogy a furgonok az európai autópiac nélkülözhetetlen részét alkotják.
A nagy gyártók már korábban is szereltek hasonló gépezeteket, mint például az NSZK-s Tempo Matador, DKW F89L, Volkswagen Transporter, vagy a Citroën HY. A szocialista blokkon belül az NDK-s Framo V501 és az UAZ modelljei képviselték a szegmenst, így bőven volt még lehetőség teret hódítani.
Így született meg ’68-ban a 1203-as, amit a csehszlovákok csak úgy emlegettek, hogy „bölcsőtől a sírig” mindenkit elvisz. Ez valójában igaz is volt, hiszen rengeteg kiviteli formában gyártották. A dobozos és platós kivitelek mellett készült hűtődobozos, tűzoltó, mentő és kisbusz formájában is.
Hajás terén viszont már nem jeleskedett, mivel a már akkor is elavult, 1221 köbcentis 44 lóerős motorral szerelték (néhányat 1500-as motorral is, végül még 1,9-es dízellel is). Az eztt megelőző személyautókkal egyetemben elöl ez is kettős keresztlengőkaros futóművet kapott. Az alábbi videóból meg is tudhatod, hogy hogyan szuperált az utakon!
A 1203-as termelésébe 1971-ben Nagyszombaton is belevágtak, majd kerek 10 évvel később a Škoda vrchlabíi gyárában leállították a típus szerelését. A nagyszombati modelleket ’93-ig szerelték, ám ők TAZ 1203 néven hagyták el az üzemet. Mikor a SIPOX átvette a TAZ gyárát, sokáig próbálkozott a típus életben tartásával, ám 1999-ben ő is felhagyott a már jócskán korszerűtlen haszongép szerelésével. 1969 és 1999 között 69 727 darab Škoda és TAZ 1203 látott napvilágot.
Škoda Felicia, 1959 – 1964
A szocialista vállalat már a korábban emlegetett 11000 MBX előtt is szerelt olyan modelleket, amik a KGST országaiban a siker és gazdagság szimbólumai voltak. Ilyen például a „még orrmotoros” Octavia, és annak kabrió kivitele, a Felicia.
1959-ben a Škoda átdolgozta a 440-ees család típusait, és a háború óta az autók most először kaptak „beszélő neveket” a korábban alkalmazott típusszámozás helyett. Az Octáviákat amúgy 2 ajtós szedán és kombi kivitelben értékesítették, melynek neve latinul annyit tett: nyolcadik gyermek, ami arra utalt, hogy 1934 óta Ő volt a 8. modell, amit a 420 Popular alvázára építettek.
A kabriók a Felicia, vagyis „boldogság” nevet kapták, amiket eleinte egy 1,1 literes, majd egy 1 221 köbcentis motorral szereltek. A Felicia Superek már 55 lóerősek voltak. A kabrió Škodák voltak a szocialista blokk legdrágább autói, amit magánszemélyek is megvásárolhattak, így többnyire csak filmsztárok, hírességek és a pénzesebb elvtársak jutottak hozzá. Nézd csak meg a Skoda Heritage videóját, megéri!
Ha részletesebben is érdekel a cseh / csehszlovák gyártó története, nézz bele a Híres Autómárkák könyvsorozat Škodákról szóló kiadásába, ami ismerteti a cég teljes történetét és a kiadás évéig megjelent legtöbb modelljét!
A folytatásban további típusokról olvashatsz, de addig is és oszd meg velünk, hogy a fenti listából melyik a kedvenc modelled, és, hogy milyen emlékeid vannak a zöld nyíl jelű márka példányaival!
Négyesi Pál, Škoda, Nyíregyháza, Nagykönyv Kiadó Kft., 2012