A gőzgéptől a Vitaráig – A magyar autógyártás története

Frissítve:
2018-11-02, 19:34

Több jeles magyar képviselője is volt az autóiparnak világszerte az idők során, mára pedig számos nagyvállalat van jelen az ország különböző térségeiben.

A 19. század végén már sejteni lehetett, hogy a lóval való közlekedés ideje lejárt. A gőzgépek elterjedésével egy másik szintre lépett a mobilitás, Karl Benz robbanómotorjával pedig teljesen új lehetőségek nyíltak meg. Ekkoriban itthon sem volt hiány a kísérletező szándékú iparosokból, hiszen egy Szám Géza nevezetű úriember már 1900-ban benzinmotoros járműveket szerelt össze. Egyik kocsijával 1901-ben az első magyar autóversenyen dobogós helyezést ért el, ám a sorozatgyártáshoz nem volt elég megrendelése.

Az első autót egyébként 1895-ben helyezték forgalomba Magyarországon, a Benz-Velto modell tulajdonosa egy budapesti optikus volt, és igazi szenzáció számba ment az egy lóerős csodagép jelenléte a pesti utakon. Szintén az 1900-as évek elején tűnt fel itthon az első tehergépkocsi, melyet a Törley-pezsgőgyár használt az áruszállítás korszerűsítésére. A Peugeot gépkocsik szervizeléséből élő Hóra Nándor is épített néhány prototípust, befektetők hiányában azonban ő is befejezte a kísérletezést.

Csonka János és autója a Műegyetemen

Vidéken is voltak próbálkozások, Székesfehérváron például Bory József próbálta megalapozni a magyar autógyártást, elegendő pénze viszont neki sem volt a megfelelő fejlődéshez. Általánosságban elmondható tehát, hogy akkoriban nem volt túl nagy érdeklődés a tőkések részéről az ilyen jellegű befektetésekre, ezért nagyon nehezen indult el ez az iparág itthon.

A Magyar Posta írta ki az első pályázatot motoros postakocsikra 1903-ban, melyet nem más nyert el, mint Csonka János. A győri vagongyárban készítette el a járműveket, melyből később a Rába is megalakult. A szegedi születésű feltaláló komoly szerepet játszott a magyar autógyártás kialakulásában, több szabadalma is volt, az első motorkerékpár és motoros tricikli is az ő nevéhez fűződik. Négyhengeres motorral hajtott járműveket kezdett összeszerelni 1912-ben, melyeket a Magyar Posta közel 25 évig használt.

Ekkor már az nagyüzemi gyártás is elindult, két angyalföldi iparos egy aacheni gyártól kapott licensz alapján harminc automobilt szerelt össze Phönix márkanéven 1911-ig. Az első autóbusz is elkészült 1910-re, szintén Csonka tervei alapján, négy évvel később pedig már közel 3000 személyautót és több mint 300 teherautót tartottak nyílván Magyarországon.

Ikarus 200-as oldalról

Aztán jöttek a nehéz időszakok, a háború komolyan visszavetette ezt az ágazatot is. Az első világháború után lassan éledezett a nehézipar, de a magyar virtust az is mutatja, hogy a mátyásföldi MÁG Rt. a ’20-as évek elején több országba is exportált saját gyártású személyautókat. Győrben ez idő alatt leállt a személygépkocsi gyártás, és a Prága autógyár egyik alvázának gyártási jogát megvásárolva elkezdték összeszerelni a 40 lóerős Rába L jelű teherautókat és buszokat.

Az 1896-ban alakult Rába a ’40-es évekre már acél alvázas teherszállítókat gyártott, mellyel nagy lépést tett a modernizáció irányába. Nem is akármilyet, hiszen 1951-re már 2500 legyártott példánynál jártak. Mára a győri üzem az ország legnagyobb teherautó futómű gyártója, és olyan vállalatokkal működnek együtt, mint a John Deere vagy a Scania.

Az Ikarus buszgyár elődjét 1916-ban alapították, mely a ’60-as években lett igazán sikeres. A 200-as sorozat típusai minden kontinensre eljutottak, számos ország nagyvárosainak tömegközlekedését oldották meg a magyar buszok alkalmazásával. Időközben Csepelen is új üzem épült, ahol Steyr-licensz alapján kezdtek négyhengeres, 85 lóerős teherautókat gyártani. Az Ikarussal együttműködve a világháború után a Csepel és az Ikarus az egész magyar autóbusz és teherautó szükségletet lefedte, az export pedig szintén virágzott.

2018-as Suzuki Vitara elölről

Az „újkorban” aztán a General Motors volt az első komoly beruházó Magyarországon, és így nyitotta meg kapuit 1992-ben Szentgotthárdon az Opel gyár. Elkezdték összeszerelni az 1,4-es ECOTEC motorokat és az F Astrát, melyből több mint 80 000 példány készült itt. Ezután a Vectrára tértek át, melyből 4 405 gördült le a futószalagról. Ezután már csak a motorok és váltók gyártására rendezkedtek be. A 2017-es évre a 9 milliomodik motor is elkészült a magyar üzemben.

Ezután a Suzuki következett, mely szintén 1992-ben kezdte gyártani a Swifteket egy nagyberuházás keretében Esztergomban. Olyan ütemben, hogy 1996-ra már a százezredik magyar Suzuki is elkészült, aztán 2000-ben a Wagon R+, 2003-ban pedig az Ignis gyártása kezdődött el. A következő modell az SX4 volt 2006-ban, két évvel később pedig a Splash következett. Az itthon jelenlegi legtöbbet értékesített Vitara gyártása 2015-ben indult, mellyel új lendületet vett a Suzuki Magyarországon.

BMW gyártósoron szemből

Az Audi 1994-ben kezdte összeszerelni Győrben a négyhengeres motorjait, az első TT Coupé pedig négy év múlva készült el. A 2011-es évben már az RS 3 Sportback is hazánkban készült, a motorok mellett pedig már az új Q3 is Győrben gyártott modell. Az üzem az egymilliomodik autóján is rég túl van, az egész régió gazdaságát meghatározza a vállalat jelenléte.

A Mercedes 2012 óta gyárt személyautókat Kecskeméten, az első modell a B-osztály volt. Egy évre rá jött a CLA, majd pedig ennek Shooting Brake kivitele. A legújabb hír pedig a BMW Debrecenben épülő üzeme, ahol 2023 körül kezdődhet meg a termelés.

Forrás:

Kapcsolódó írások

2019. január 21.
A teljes felsőkategóriás szegmens növekedett az elmúlt évben Magyarországon
2019. március 05.
A BMW, a Mercedes és az Audi is számos hibrid és elektromos hajtáslánccal szerelt modellt mutatott be a 2019-es Genfi Autószalonon. Megnéztük őket élőben!
Használt Ford Focus az autópályán
2019. június 02.
Az 500 ezer és 1 millió forint közötti áron elérhető használt autókból vajon melyik típusok közül érdemes válogatni?
A 8 legszebb hangú V12
2017. június 13.
A V10-ek után mindenképp érdemes a 12 hengeres V motorokat is átnyálazni. Szinte kizárólag szuperautókat és óriás luxus szedánokat szereltek ilyen szívvel, így a hétköznapi autók szóba se jöhetnek.