A történelem során a gyártók számtalan markáns típusjelöléssel árulták modelljeiket. Ma 4 olyan veterán autóról olvashatsz, amiket rovarokról és pókszabásúakról neveztek el!
Pár hete jelent meg a TOP 3+1 vagány szárnyas c. cikkem, melyben 4 olyan autóról olvashattál, melyek nevét a madárvilág ihlette. Ahogy láttam, nagyon is népszerűnek bizonyult, ezért úgy döntöttem, végül cikksorozatot készítek az állatokról elnevezett veterán autókról.
Elsőre arra gondoltam, hogy megírom a madár nevű autók 2. részét, de arra jutottam, hogy azt majd csak valamikor később adom ki, hiszen története során az autóipar névadás tekintetében az állatvilág minden területéről merített ihletet.
Egyértelmű lett volna emlősökről és halakról írni, ám úgy gondolta, hogy mivel itt a nyár, emlékezzünk meg azokról az apró lényekről, akik feledhetetlenné teszik az év legszebb időszakát. Ezek pedig nem mások, mint a halálba idegelő szúnyogok, pókok és egyéb kúszómászók.
Mára az autózás 13 évtizedes történetéből 4 olyan autót válogattam össze, melyeket rovarokról, ízeltlábúakról, pókszabásúakról, vagy egyéb potrohos pusztítókról neveztek el. Na de lássuk is, melyek ezek a modellek!
Volkswagen Typ 1 „Käfer”, 1938 – 2003
Elsőként kezdjük azzal az autóval, ami mindenkinek eszébe jut. Ez pedig nem más, mint a Volkswagen Bogár, ami a Citroën 2CV Kacsa, Fiat 500 és Austin Mini mellett a valaha gyártott legikonikusabb személyautók egyike. Mivel a VW Typ 1 egy szinte mindenki által ismert kisautó, így ha nem bánod, kihagyom a sablonos részeket, és inkább a kevésszer emlegetett részleteket emelem ki.
A Volkswagen legendás farosának születése a náci Németország felemelkedésére vezethető vissza, mikor Hitler azzal az ötlettel állt elő, hogy a német nép nem csak egyszerűen faji öröksége miatt, de autógyártás terén is felsőbbrendű a többi nemzetnél.
A terv az volt, hogy a nácik készítenek egy olyan kisautót, amit az alsó középosztály tagjai is újonnan meg tudnak vásárolni, millió szám lehet gyártani és egy idealizált család, vagyis 2 szülő és 2 gyerek is kényelmesen elférjen benne. Így született meg a KDF-Wagen, ami a Bogár legrégibb őse volt. Nézd csak meg!
Az autó sokban hasonlított a Tatra T600-as Tatraplanra, ám sokkal közelebbi rokonságot mutatott a Mercedes 130H-val, ami a Stuttgarti Csillag faros városi kisautója volt. Ez utóbbi nem is meglepő, hiszen a főtervező Porsche is Benz-nél kezdte pályafutását, aki részt vett a W23-as megtervezésében.
Annak ellenére, hogy a német óriás Typ 1, vagyis „1-es típus” néven kezdte meg a 2003-ig világszerte több mint 21 500 000 példányban eladott autó gyártását, a típus hamarosan saját becenevet kapott, amit 1938-ban a New York Times használt elsőként. Ők „Beetle”, vagyis magyarul „Bogár” névvel illették a kisautót, mivel azt jósolták, hogy alacsony ára és megbízhatósága miatt el fogja lepni a német Autobahnokat.
Ebben igazuk is lett, ráadásul rövid időn belül Amerikában szinte csak a becenevén nevezték az autót. A Volkswagen meglátta a becenévben a potenciált, így a ’60-as években már a hazai piacon is Käfer néven reklámozta, ami németül is bogarat jelent.
A legendás négykerekű amúgy a VW több, jövőbeli autójának is alapjául szolgált. A hippi Transporterek a motort örökölték, míg az olcsó sportautóként népszerűsített Typ 14 Karmann Ghia a Bogár alvázát és számos alkatrészét hasznosította újra.
Annak ellenére, hogy a Bogarakat, mint minden mai autót, készen, egyben lehetett átvenni, a Volkswagen pucér alvázakat is árult. Ez egy, az autózás korai szakaszáról fennmaradt jelenség, ami a ’40-es évekre szinte teljesen eltűnt.
A Typ 1 a tudor, vagyis 2 ajtós limuzin modellek mellett idővel kabrió kivitelben is rendelhetővé vált, ám helyenként az utcakép részét alkották a 4 ajtós változatok is. Ezeket karosszériaépítő cégek kifejezetten taxisok számára alakították át, közülük a leghíresebb a Rometsch vállalat volt.
A korai bogarak egy jellegzetes, osztott hátsó szélvédőt kaptak. Belőlük maradt fent a legkevesebb, így egy jó állapotú példányért több mint 10 millió forintot is elkérhetnek. Őket követték a kistermetű, ovális hátsó ablakú változatok, majd a hátsó szélvédő folyamatosan nőni kezdett!
Piaggio Ape, 1948 – napjainkig
A lista második tagjaként bemutatom Neked a Piaggio Ape-t, ami igaz, nem személyautó, viszont átmenetet képez a motorok és a kistermetű haszonjárművek között. Az „olasz tuk tuk” ötletével egy olasz tervező, Corradino D’ Ascanio állt elő, aki egy olcsó kisteherautót szeretett volna gyártani, ami részt vehetett volna a háború utáni olasz gazdaság fellendítésében.
Ascanio 1947-ben készítette el első működő példányát, ami lényegében egy robogó volt, melynek hátsó részét átalakította: 2 hátsó kereket kapott és a géptestre egy platót illesztett. Corradino furcsa kishaszonjárműve a Piaggónak is megtetszett, akik üzletet ajánlottak neki, s egy évvel később, 1948-ban meg is jelent az első Piaggio Ape, melynek típusjelölése olasz „méh-/ méhecskét” jelent.
A korai modellek megőrizték „platós robogó” jellegüket, majd 1964-ben, az Ape D megjelenésével már egy zárt utasteret szereltek a vázra. A Piaggio Vespa alapjaira épített 3 kerekű jármű több tekintetben is megőrizte a Vespa tulajdonságait. Ide tartozik például, hogy hagyományos kormánykerék helyett a motorokon is alkalmazott kormányrudat kapta meg.
Annak ellenére, hogy a Piaggio a robogó méhecskét több mint 70 évvel ezelőtt mutatta be, még napjainkban is gyártják. Természetesen a típus azóta sokat változott és több országban is gyártják, viszont eredeti funkcióját a mai napig nagyszerűen betölti. Az Ape egy kisteremtű, kisfogyasztású jármű, ami áruszállításra, riksázásra, sőt még mozgó boltként és street food truckként is kiválóan hasznosítható.
Ha közelebbről is megnéznél egy klasszikus 3 kerekű fullánkost, less bele az alábbi videóba!
NSU Wankel Spider, 1964 – 1967
Azt hiszem, az NSU leghíresebb, egyben leghírhedtebb modellje az Ro 80-as volt, ami Wankel motorjának garanciális javításai vitték a céget a sírba. Ezt a tragikusan elbukott modellt a cég 1967-ben kezdte gyártani, ám az Auto Union leányvállalata már korábban is kísérletezett Felix Wankel erőforrásával. Így született meg a Wankel Spider is, ami egy egész pofás kisautó volt!
Az NSZK korai időszaka több autógyártót is a sírba küldött. Közéjük tartozott a méltán híres Borgward is, ami az 1950-es évek egyik legmenőbb német sportautóját, az Isabellát dobta piacra. Ebben az időszakban élték fénykorukat a törpe- és buborékautók, melyekből az NSU is elkészítette saját változatát, amit Prinz néven népszerűsített.
Bár az 1960-as évek közepére, végére az NSZK lakossága már megtehette, hogy „hagyományos megjelenésű autókat” vásároljon, páran még ragaszkodtak a törpeautó fogalmához. Így született meg a sportos Spider, amit Wankel Spider néven is szoktak emlegetni.
Ez az 1964-ben bemutatott farmotoros kisautó volt a nyugati világ első sorozatgyártású, Wankel motorral szerelt autója. Az erőforrás egyetlen 1 forgódugattyúból állt, ami 498 köbcentivel rendelkezett. A korai modellek 50, a későbbiek már 54 lóerőt is képesek voltak leadni.
Egyes állítások szerint 14,5 mp alatt gyorsult állóhelyből 100 km/h-ra, ami egy ilyen kiskategóriás modell esetén nem is rossz! Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy öntömege mindössze csak 700 kiló volt, ráadásul a 4 fokozatú váltó minden fokozatát szinkronizálták.
Ha közelebbről is megnéznéd ezt a furcsa német négykerekűt, nézd meg az alábbi videót és járd körbe Te magad!
Annak ellenére, hogy a Neckarsulm apró roadstere farmotoros elrendezést kapott, a motortér fölé egy kisebb csomagteret illesztettek. Ez persze nem sok, de legalább egy minimális raktérrel akkor is rendelkezett. Jogos felvetés, hogy a csomagteret miért nem az orrában alakították ki, s erre az a válasz, hogy azt az űrt a 35 literes tank szinte teljesen kitöltötte.
De mégis miért került fel ez az autó a listára? A spider kifejezést napjainkban olyan kistermetű sportautókra használjuk, melyek 2 személyesek és lehúzható tetővel szerelték őket. Ahogy sok másik kiviteli forma, a spider is a hintók korszakára vezethető vissza, melyek nagykerekű, magas súlypontú, ponyvatetős szekerek voltak, amin általában csak 2 utas kapott helyet – időnként mögöttük volt 1 pótülés, amin a személyzet utazott. Őt nem védte semmi az elemektől. Ez a kiviteli forma Nagy Britanniában és gyarmatain vált népszerűvé, akik „spider”, vagyis magyarul „pók” névvel illették.
Hudson Hornet, 1950 – 1957
Azt hiszem, ez az az autó, ami a leginkább megérdemli, hogy megemlékezzünk róla. 1950-ben az amerikai Hudson piacra dobta a Hornet, magyarul lódarázs nevű modelljét, ami a vártnál sokkal nagyobb sikereket ért el, ráadásul pár éven át NASCAR verhetetlen bajnoka volt!
Annak ellenére, hogy a Hornetet 1950 és ’57 között gyártották, a széria legnevezetesebb modelljei az 1. generáció tagjai, melyeket ’54-ig szereltek. A Commodore utódjául bemutatott típus a korai Jet-korszak egyik legkimagaslóbb példája, amit egy saját fejlesztésű, sorhatos erőforrás hajtott. A kézi váltós kivitelek is saját tervezésűek, viszont a 3 sebességes Hydramatic automatákat a General Motorstól rendelték. A motor teljesítménye 145-ről rövidesen 170 lóerőre növekedett, de egy opcionális 2 kamrás porlasztóval is lehetett javítani a teljesítményén.
Bár esélytelen indulóként tartották számon, a Hudson indította a Hornetet a NASCAR versenyein. Az egész amerikai autós közösséget meglepte, hogy egy önálló gyártó modellje zsinórban meg tudta verni a konszernek indulóit! Az 1952-ben megrendezett 34 NASCAR Nagydíjból 27-et, 1953-ban a 37-ből 22-t, majd a rákövetkező évben a szintén 37-ből már „csak” 17-et nyert meg.
Beceneve, a „Fabulous Hudson Hornet”, vagyis „Mesés Hudson Hornet” is a motorsportban elért eredményeihez köthető. Annak ellenére, hogy gyengébb volt, mint vetélytársai, alacsony hasmagassága az útra „tapasztotta”, így a gyengébb motor ellenére is nagyobb sebességet tudott elérni!
Ha részletesebben is érdekel a Disney Verdák első meséjének főszereplője, olvasd el a kapcsolódó írásomat, vagy nézz bele az alábbi videóba!
A fenti 4 autó mindegyike valamilyen módon hozzátett az autógyártás fejlődéséhez, ráadásul nem olyan unalmas, semmitmondó neveket kaptak, mint a mai autók? Neked melyik tetszik a legjobban? Te melyik modelleket írnád bele a folytatásba? Én például a Datsun Honey Bee-n és Wolseley Horneten gondolkodtam. Addig is, oszd meg velünk a véleményed és nézz bele az alábbi galériába!
