TOP 3+1 rettentő szárnyas, avagy 4 veterán autó, amit madarakról neveztek el

Közzétéve:
2020-07-26, 04:12

A történelem során a gyártók számtalan markáns típusjelöléssel árulták modelljeiket. Ma 4 újabb olyan oldtimer & youngtimer autóról olvashatsz, amiket madarakról neveztek el!

Pár hete jelent meg a TOP 3+1 vagány szárnyas című cikkem, melyben 4 olyan autóról olvashattál, melyeket madarakról neveztek el. Azóta 4 olyan gépről is olvashattál, amik rovarokról pókszabásúakról kapták típusjelölésüket.

Nagy örömmel láttam, hogy e 2 cikk nagy érdeklődésnek örvendett, így arra jutottam, hogy a TOP amerikai sorozat mintájára indítok egy új sorozatot, amik kifejezetten állatokról elnevezett autók TOP listás cikkeit foglalja magába. A 3. részben ismét 4 olyan veterán autóról olvashatsz, melyek neveivel még ornitológusok is előállhattak volna. De nézzük, ma melyik típusokról esik szó!

Reliant Robin, 1973 – 2002

Azt hiszem, hogy ha így első blikkre megkérdezném, hogy a lista 1. tagja vajon milyen nemzetiségű autó lehet, kétség nélkül rá tudnád vágni, hogy brit! Ez így van, hiszen az angolok mindig mindenben különcködtek, amiben tudtak, s nem volt ez másképp az autóiparukkal sem.

1981 Reliant Robin Mark I, narancssárga 2 ajtós kombi, elölnézet, oldalnézet, jobbról döntve, alulról fotózva
A brit Reliant az 1973-ban bemutatott modelljét a vörösbegyről nevezte el. A képen: 1981 Reliant Robin Mark I

A Reliant egy Stafforshire megyei székhelyű angol gyártó volt, ami szinte teljes termelési ideje alatt 3 kerekű autókat gyártott. Ennek oka, hogy autóik motorjai alig volt nagyobbak egy motor erőforrásánál, így a kevesebbet kellett utánuk adózni, mint egy személyautó után.

Ennek ellenére a Reliantok kaphattak volna 4 kereket is, de a tervezők úgy gondolták, hogy 1 elsőt mégis könnyebb kormányozni, mint kettőt, így nem engedtek az elveikből. A kistermetű, 3 kerekű autók mindig is nevetőgörcsöt és szánalmat váltottak ki az utakon. Erre jó példa, hogy a Mr Bean sorozatokban a bolondos angol gyakorta egy Reliant Regal Supervant bosszant – erről a típusról már korábban olvashattál.

A Reliant a vörösbegyekről elnevezett modelljét 3 szériában, vagyis Mark I, Mark II és Mark III néven gyártották. Az 1. széria termelése 1973-ban kezdődött és 1981-ig tartott. Rövid kihagyás után a gyártás 1989-ben újraindult és egészen 2002-ig tartott.

2002 Reliant Robin, 3 kerekű, 2 ajtós hatchback, narancssárga, elölnézet, oldalnézet, balról döntve, alulról fotózva
A Robin formaterve folyamatosan frissült, viszont nem tudott rácáfolni a 3 kerekes elrendezés okozta hiedelmekre. A képen: 2002 Reliant Robin Mark III

A Robinokkal, sőt, magával a Relianttal az volt a legnagyobb baj, hogy a korabeli közönség úgy értékelte, hogy ez a fajta 3 kerekes elrendezés nagyon is balesetveszélyes. Számos műsör, mint a Top Gear is, sokszor rendeztek tesztvezetéseket, amiben természetesen a Robinok és más 3 kerekűek rendre pofára estek. Ez csak tovább növelte az autó népszerűtlenségét, akik válaszul a Reliant Kittennel álltak elő. Ez a modell már 4 kerekes volt, ám nem tudott javítani a cég imázsán.

Az utolsó Robinok 2002-ben hagyták el a tamworth-i gyártósort, s azóta még az Egyesült Királyságban sem próbálkoztak 3 kerekű hatchbackek szerelésével. Hiába, a koncepció nem volt valami praktikus, ráadásul a Robinok formaterve sem volt valami Was ist das. Ha megnézed a fenti 2002-es modellt, láthatod, hogy az orra kerek, míg a géptest felső részei inkább szögletesek. Szerintem pl. jobb lett volna a 2 közül választani, s azokat a vonalakat alkalmazni.

Humber Super Snipe Series I-V, 1958 – 1967

Folytassuk a listát egy, a vörösbegynél kicsivel nagyobb madárral, amit szintén az angol tudósok földjén terveztek és értékesítettek. Annak ellenére, hogy a Humber már a ’30-as évek óta szerelte a Super Snipe modellt, az 1958-ban bemutatott Series sorozat tagjai váltak igazán különleges klasszikus járművekké.

1962 Humber Super Snipe Series III, fekete 4 ajtós limuzin, elölnézet, oldalnézet, jobbról döntve, alulról felfelé fotózva
A brit Humber korábban már többször is használta a Super Snipe kifejezést, melynek jelentése: Szuper Szalonka. A képen: 1962 Humber Super Snipe Series III

A Super Snipe nevének jelentése „szuper szalonka”, ami bár önmagában egy kistermetű madár, a róla elnevezett személyautók mégsem voltak olyan aprók. A Series sorozat mind a 4 tagját ugyanarra a 2 794 mm-es tengelytávra építették, ám az autó teljes hossza idővel megnövekedett. A Series I & II modellek 4 699 mm hosszúak voltak, míg a Series III, IV és V modellek már a 4 775 mm-es teljes hossz is elérték.

Az 1958-ban bemutatott Super Snipe Series I modellek külsőre azonosak voltak a Humber Hawkokkal, ám ők a 4 hengeres motor helyett egy 2,6 literes, 6 hengeres OHV erőforrást kaptak. A széria a felső középosztály vásárlóközönségét szolgálta ki, ami egy önálló gyártó lehetőségeihez képest sikerült is neki. A Series V termelése után a Humber bemutatta a Humber Imperialt, ami a Super Snipe egy jobban felszerelt, kisé átdolgozott változata volt. Célja az volt, hogy felvegye a versenyt a British Motors Corporation Vanden Plas 4-litre modelljeivel, amiket akkoriban Rolls-Royce motorokkal szereltek.

1962 Humber Super Snipe Series III, fekete 4 ajtós limuzin, hátulnézet, oldalnézet, balról döntve, alulról felfelé fotózva
Az ’50-es évek Humberjei több amerikai design elemet is átvettek. A képen: 1962 Humber Super Snipe Series III

Ahogy ez Európa több gyártójánál is megesett, az 1950-es években a kontinens márkái gyakorta alkalmaztak kifejezetten amerikai formatervi megoldásnak számító dizájnelemet., így volt ez a Humberekkel is. A Super Snipe Mark sorozatának tagjai (1945-1952) a korabeli Packardok orrszerkezetét és hűtőmaszkját utánozták, majd a Series sorozat tagjai már inkább a náluk pár évvel korábban piacra dobott Chevrolet-ek vonalvezetését utánozták.

Ez a fenti képeken bemutatott 1962-es limuzinok is nagyon jól megfigyelhető. A géptest bár az amerikai viszonylatokhoz képest apró, de mégis uszonyokban végződik, míg hátra panoráma szélvédőt kapott. Emellett relatív sok krómdíszítést kapott, ráadásul a géptest a tengeren túli trendek szerint lapos, széles és elnyújtott volt. Ha közelebbről is megnézed, jó néhány ponton hasonlít az 1955-ös Chevry-kre. Nézd csak meg közelebbről!

Ahogy az nem is meglepő, az önállóan működő Humber nem bírt lépést tartani a konszernekkel, így a ’60-as években a Chrysler felvásárolta, aki 1967-ben megszüntette a márkát s helyette saját modelljeit kezdte forgalmazni. A bukás ellenére a „Szuper Szalonka” minden sorozata nagyszerű autókból állt, melyek az angol autóipar szépérzékének (legalább nekik) és leleményességének kiváló példái.

Plymouth Road Runner, 1971 – 1974

Természetesen a britek mellett más népek gyártói is készítettek olyan autókat, amiket madarakról neveztek el. Ide tartozik például az USA is, ahol a ’70-as években több márka is árult madarakról elnevezett autókat. Közéjük tartozik például a Plymouth Road Runner is, amit 1968 és 1975 között 3 generációban gyártottak.

1971 Plymouth Road Runner, sárga kupé oldalt fekete versenycsíkokkal, krómozott orr és lámpakeretek, elölnézet, oldalnézet, balról döntve, alulról fotózva, távolról ráközelítve
A Plymouth megvásárolta a Kengyelfutó Gyalogkakukk hangjának jogait, hogy a duda a madár hangján szólhasson. A képen: 1971 Plymouth Road Runner, 2. generációs modell

Miután a Plymouth elhatározta, hogy előáll egy olcsó, mégis sportautóval, a GTX modell olcsóbb alternatívájaként piacra dobta a Road Runner modellt. Ha ismerős a megnevezés, az azért lehet, mert a Road Runner a Warner Bros Kengyelfutó Gyalogkakukkjának az angol neve.

A Plymouth 50 ezer dollárt fizetett, hogy autóira felragaszthassa a kék futómadár matricáját és annak hangján szóljon az autók dudája. Emellett a Road Runner magyarul gyalogkakukkot jelent, mely 1. generációs változataiból fejlődött ki az előző madarakról elnevezett autók cikkben is szereplő, 1970-es NASCAR-bajnok Plymouth Superbird.

1972 Plymouth Road Runner, GTX trim csomag, fekete 2 ajtós kupé, oldalán fekete versenycsíkokkal, csomagtartón spoiler, piros kupé, hátulnézet, oldalnézet, balról döntve, alulról fotózva
A 2. generációs Road Runnereket már a Chrysler „fuselage” formatervi elvei szerint tervezték. A képen: 1972 Plymouth Roadrunner, GTX csomaggal

Mivel az utóbbi időben elég kevés szót ejtettem a ’70-es évek autóiról, így a Road Runner esetén kifejezetten a 2. generációs modellekről ejtek pár szót. Termelésük 1971-től további 3 éven át tartott, s a Plymouth a ’60-as évekre jellemző kockaformát az új, a Chrysler által kifejlesztett, s annak összes márkáján alkalmazott „fuselage” formatervi elvek szerint vázolta fel.

A kifejezés annyit tesz, hogy „repülőgéptörzs”, s azok mintájára a Plymouth, Dodge, Chrysler és Imperial modelljeinek géptestét úgy alakították ki, hogy azok a kasztni teljes hosszában, mindkét oldalán félkörívesek legyenek. Ez sokat dobott az autók megjelenésén és teljesítményén is. Nézd csak meg, milyen vagányan néz ki!

A 2. generációs Kakukkok egyik legerősebb változata a ’72-es Road runner 440 volt, ami egy 7 206 köbcentis OHV V8-as erőforrást kapott. Ehhez egy 4 fokozatú kézi váltó csatlakozott, s kettejük közös munkája 280 lóerő és 509 newton leadását tette lehetővé. Legnagyobb sebessége 184 km/h volt és 6,2 mp alatt érte el (állóhelyből) a 100 km/h-s tempót. Egy 75 literes tankot kapott, amire szüksége is volt, mivel átlagfogyasztása 23,6 liter /100 km körül volt.

Studebaker Golden Hawk, 1958

Ha már így alakult, hogy a cikk elején 2 brit autóról ejtettünk szót, akkor a lista másik 2 verdája legyen amerikai! Ugorjunk vissza pár évet a múltba, az izom-kultusz előtti időszakba, amikor egy 11,0 másodperces vagy 100-as gyorsulás hatalmas dolognak számított!

1958 Studebaker Golden Hawk, fehér amerikai sportos GT, aranyszínű tetővel és uszonyokkal, fehér falú gumival, elölnézet, oldalnézet, balról döntve, alulról fotózva
A Golden Hawk a Studebaker Hawk sorozatán belül a legjobb GT volt. A képen: 1958 Studebaker Golden Hawk Jet Stream Supercharged

A Studebaker egy amerikai gyártó volt, ami a háború után elsőként állt elő teljesen új modellekkel. Sajnos az ’50-es évek végére már nem tudott lépést tartani a GM – Chrysler – Ford hármasával, így összeállt a Packarddal, ám a 2 márka közül egyikük sem érte meg a ’60-as évek végét.

A Studebaker a bukás hajnalán mutatta mutatta be a Hawk sorozatot, mely több, szinte azonos modellből állt. 1957-ben mutatta be a Golden Hawk, vagyis az „Arany Sólyom” GT-t, ami az akkori paletta legerősebb modellje volt. A típust az ’58-as modellévre kissé átdolgozták, ám érdemlegesebb változások inkább csak motor terén történtek.

1958 Studebaker Golden Hawk, fehér amerikai sportos GT, aranyszínű tetővel és uszonyokkal, fehér falú gumival, totál oldalnézet, jobbról, alulról fotózva
1958-ban a Jet Streamed Supercharged Arany Sólyom volt a Studebaker legerősebb GT-je. A képen: 1958 Studebaker Golden Hawk Jet Stream Supercharged

A Golden Hawk legerősebb motorválasztéka a Jet Streamed Supercharged 4,7 literes, V8-as változata volt, ami 275 lóerő leadását tette lehetővé. A Supercharged csomag nem csak teljesítménye, de neve miatt is nagyon jó választásnak bizonyt – igaz a cég számára. Akkoriban a vevők mindenre nyitottak voltak, aminek a neve valamilyen módon a repülésre és űrutazásra is utalt. Hasonló megnevezést a Kaiser Supersonic Six erőforrása kapott, bár erről részletesebben az űrversenyről szóló cikkemben olvashatsz részletesebben.

A Golden Hawk amúgy egy 3 sebességes Flight-O-Matic automata kormányváltót kapott, ami akkoriban elég jónak számított. Ehhez társult a stílusos GT megjelenés, ráadásul a korszak trendjei szerint 2 tónusú festést és termetes uszonyokat kapott.

Ha részletesebben is érdekel ez a különleges szárnyas, olvasd el a róla szóló írásom, vagy less bele az alábbi videóba!

A fenti 4 madárka a saját nemében mind különleges autó, melyek sokat hozzátettek a helyi autózás fejlődéséhez. Persze a lista nem teljes, hiszen ha a legnépszerűbb szárnyasokat 1 cikkben összefoglalnám, senki sem bagózna a folytatásra. Emiatt a vagány, ikonikus pintyeket elszórva, több részben fogom ismertetni, hogy teret adjak a kevésbe népszerű, csak fanatikusan veterános körökben szóba eső ornitológiai csodáknak!

Mit gondolsz, mely modelleket kell a következő madár nevű autós cikkben részletezni? Oszd meg velünk a véleményed és less bele az alábbi galériába!

Kapcsolódó írások

1970 Plymouth Superbird, babakék, versenyautó, elölnézet, oldalnézet, jobbról
2019. október 12.
A XX. században a Chrysler divíziói számos nagyszerű autót adtak az USA-nak, melyek nagy hatással voltak az cégcsoport fejlődésére. Ma ezek közül ismerhetsz meg tízet!
1970 Plymouth Superbird, szürke, oldalnézet, jobbról
2018. november 07.
A NASCAR 1970-es évadja alkalmával a Plymouth bemutatta legendás típusát, a Superbirdöt.

További hírek