A XX. század sorozatgyártott autóinak 10 legjobb motorja

Kozma Ádám
Közzétéve:
2019-03-18, 15:54

Az alábbi lista a szériagyártású autók kezdetétől egészen a huszadik század végéig gyártott személygépjármű motoroknak állít emléket

Az amerikai Wardsauto magazin készített egy listát a múlt század autógyártásának olyan erőforrásairól, amelyek nem csak a puszta működéstechnológiai önmegvalósítás területén értek el sikereket, hanem a kiemelkedően hosszútávú megbízhatóságukról és teljesítményükről váltak híressé.

a 20 század különleges autói a legjobb motorokkal

Közel egy évszázad alatt, az emberi leleményesség határtalanul sokszínű és végtelen számú megoldással igyekezett hegyezni a belső égésű motorok technikáját több-kevesebb sikerrel, de mindig fontos volt a megfelelő alap. Azt gondolná az ember, hogy valódi sufni-tuning műhelyeknek az előző politikai rendszerből szabadult közép és kelet európai lakótelepek parkolóit tekinthetjük, pedig ennél sokkal korábban kezdődött minden.

Autó tuningolás az 50-es években, korabeli fotókon

A belsőégésű motorok kezdetleges időszakában aktív vulkán lábánál is nagyobb biztonságban érezhette magát az ember, mint a kor autó tunerének közelében. A rengeteg vadhajtás mellett azonban lassan elkészültek azok a technikák, amik lefektették a mai motorok alapköveit.

A Ford T-Model sor 4 hengeres motor

Ford T model sornégyes motorral

A legismertebb és egyben a lista elsőszámú motorját gyártó Ford Motor vállalat a legjobb példa arra, hogy a próbálkozások hosszabb rövidebb úton, de történelmi sikerhez is vezethetnek. A Ford T-Modelben dolgozó első, soros négyhengeres verzió után végül Henry Fordnak sikerült összerakni egy megbízható motort.

A technika egy 2,9 literes négyhengeres erőforrás volt, ami a kor átlagán felüli stabilitással hozta a várt 20 lóerős teljesítményt. A motor tervezésekor az alacsony gyártási költség mellett a könnyű szervizelhetőség volt fontos szempont. Az akkoriban megszokottal ellentétben a hengerek egy közös öntvényben helyezkedtek el, a hengerfej pedig leszerelhető volt a karbantartás egyszerűsítése érdekében. A motor hűtésére szolgáló folyadék keringtetését, a gyártási költségek csökkentése és a hibalehetőségek elkerülése végett nem vízpumpával, hanem egy hőszifonnal oldották meg. A működési elv alapján a felmelegedett víz a motor tetejébe került a hűtőkörön, majd miután lehűlt, a newtoni logika egyszerűségével visszafolyt a motor aljába.

A sorozatgyártást megalapozta az olcsó gyártástechnológia, ami kezdeti 850 dollárról 260 dollárra csökkentette az árat, ezért 1908 és 1927 között több mint 15 millió darabot adtak el. Beteljesült Henry Ford álma: a sorozatgyártás.

A Cadillac V8 motor

Bár a V8-as konstrukció nem a General Motors Corporation találmánya, a mennyiségi sorozatgyártás szempontjából mégis hozzá köthető. Az eredeti 1915-ben piacra dobott oldalszelepelt 5,1 literes V8-as, a mostani értelemben vett aszfaltszaggatásra ugyan nem volt képes, de a kor szellemében tekintélyesnek mondható 70 lóerőt magabiztosan teljesítette.

Cadillac v8-as motorral

A motor hűtéséért termosztatikus szabályozású rendszer felelt. 1924-ben komoly fejlesztés került a V8-as erőforrásokba, a teljesen kiegyenlített főtengely alkalmazásával, aminek köszönhetően a motorok járása sokkal kiegyensúlyozottabbá vált, nagyban növelve az utazási komfortot.

1949 hozta a legnagyobb áttörést a Cadillac számára. Tulajdonképpen az 1949-ben bemutatott felülszelepelt 5,4 literes V8-as motor volt az 50-es évek lóerőháborújának első modellje. Ez a 160 lóerős erőforrás volt az alapja annak a motornak, amivel a 24 órás Le Mans-i versenyen iskolázott le más, nála sokkal nagyobb presztízzsel rendelkező ellenfeleket.

1992 egy új korszak kezdete. A Cadillac bemutatta a Northstar-motort, a hengerenkénti 4 szelepes 4,6 literes V8-ast, ami korszakalkotó újításokkal alapozta meg a gyártó további erőforrásainak fejlesztési irányát. Az egyik ilyen egyedülálló megoldás az úgynevezett „limp home” azaz hazavánszorgás funkció, ami lehetővé tette, hogy vész esetén valamivel több, mint 80 km-t tegyen meg az autó hűtőfolyadék nélkül. Ez a megoldás elképesztően jó, ha arra gondolok, hogy ha az Egyesült Államok valamelyik sivatagjában, a kengyelfutó gyalogkakukkot üldöző prérifarkas véletlenül az én autóm hűtőjét löné ki az ACME márkajelzésű távcsöves bolygórobbantóval, akkor is lenne némi biztonságérzetem, hogy esélyem van eljutni a legközelebbi városig.

A Ford V8 motor

1932-ben az első nagy gazdasági világválság idején Henry Ford rázta fel az autóipart az első megfizethető áru V8-asával. Az eddigi üzleti modell mentén haladva, rengeteg mérnöki fejlesztés mellett, az elérhető legjobb minőségű anyagok felhasználásával alkotta meg a csápágyazott kovácsolt acél főtengellyel, alumínium dugattyúkkal és öntött egyrészes blokkal rendelkező motorját. Az erőforrás 3,6 literes volt és 65 lóerőt tudott, a rögzítését pedig gumi bakokon oldották meg így komfortosabbá téve az utasteret. A következő években fejlesztettek a blokkra az alumínium hengerfejet és lényegesen hatékonyabb karburátort, amivel sikerült további paripákkal gyarapítani ménest.

Ford B model v8-as motorral

Ami azonban igazán különlegesé tette a típust az a kor legendássá vált gengszter párosának Clyde Barrownak és Bonnie Parkernek levele, amit Henry Fordnak írtak az autóval kapcsolatban. Clyde aki a páros sofőrje volt nagy megelégedéssel írta levelében, hogy mennyire jó autónak tartja a modellt, mert a legmelegebb üldözéses helyzetekből is kimenti. Nem ez volt az egyetlen elégedett ügyfél visszajelzés Ford számára, egy vitatott valóságtartamú levelet is nyilvánoságra hozott a Ford Motor vállalat, amiben maga John Dillinger, a harmincas évek másik legismertebb maffiózója is elismerően beszélt a Ford V8-as motorral szerelt verdáiról.

A Volkswagen AG négy hengeres boxermotor

A Volkswagent 1937-ben a nemzetiszocialista német kormány alapította. Adolf Hitler, a mobilitás iránti elképzelésével kapcsolatos terveivel megbízta Ferdinand Porsche-t, hogy tervezzen és gyártson egy olyan gépkocsit, ami széles népréteg számára elérhető és megbízható közlekedési eszköz lesz. A gyártásba szánt autó a VW Bogár alapjai, már egy korábbi koncepcióként ismertek voltak, nem mellesleg  jelentős magyar gyökerekkel. Bár sokáig vitatott és csak hosszas pereskedés után tisztázott Berényi Béla tervezése mellett, ugyan csak vitatott Ganz József szerepe a bogár fejlesztésében, mára bizonyossá vált rendelkezik magyar gyökerekkel a típus.

VW Bogár 4 hengeres boxer motorral

Porsche végül egy boxermotoros 4 hengeres levegőhűtéses változat mellett döntött. A súlyelosztás érdekében magnézium blokk és alumínium hengerfejet használt. A motor 24 lóerő leadására volt képes, ami 985 köbcentis lökettérfogatával nem volt rossz teljesítmény.

Az autó gyártása csaknem el sem kezdődött, mivel a gyártóüzem nem készült el a háború előtt, utána pedig kizárólag katonai járművek és felszerelések gyártását végezték. A II. Világháború lezárásához vezető csatákban a Volkswagen wolfsburgi üzeme megsérült, irányítását az angol hadsereg vette át. A Volkswagen Bogár néven ismert autót 1945 nyarán kezdtél el gyártani, a szövetségesek felügyeletével. Mire az ország visszakapta az angoloktól 1948-ban az üzem irányítását, már egy tökéletes népautóval rendelkezett a háború utáni nehéz időket élő német átlagemberek számára. 

A Bogár gyártása 1978-ig folyt a wolfsburgi gyárba, ezt követően már csak Mexikóban és Braziliában készültek. Az utolsó darab 2003. július 30-án hagyta el a Mexikói gyártósort. Összesen 21 529 464 VW Bogarat gyártottak, de a több modellfrissítést megélt típus erőforrásai közül a korának kiemelkedő darabja az elsőszériás 1 literes boxermotor volt.

Chevrolet Small Block V8

A General Motors vállalat 1955-ben reagált az akkor éppen aktuális Ford kihívásra a lóerőháború terén. Megalkotta egyik legjobb és legtartósabb Chevrolet V8 konstrukciót, amit az autógyártásban létrehoztak.

Chevrolet Corvett C1 V8-as small block motorral

Akkoriban a világ egyik legkisebb V8-as motorjának számító 4,3 literes hengerűrtartalom mellett az első széria 163 lóerőre volt képes. A korábbiakhoz képest sokkal pörgősebb technika az új gyártási eljárásoknak és jól sikerült tervező munkának hála elképesztően megbízhatónak bizonyult.

Az alapmotor stabilitása miatt ennek a típusnak a továbbfejlesztése hamar kezdetét vette, a befecskendési rendszer fejlesztésével már 283 lóerőre ugrott a kicsinyke nyolchengeres teljesítménye. A motor jól teljesített a versenysportban is, hamarosan újabb verziók jelentek meg, a 6,5 literes verziók már 330 lóerőt tudtak 1996-ban.

Az erőforrást majd fél évszázadon át használták a GM által gyártott autók motorjaként, egyes alkatrészein egyszerűen nem fogott a technikai evolúció és évtizedeken át változatlanul kerültek beépítésre. Az 1955-ös bemutatást követően több mint 100 millió legyártott small block típusú v8-as erőforrás miatt nem alaptalan autós kultusz övezi, és minden elismerést megérdemel ez a konstrukció. Feltételezem rajtam kívül más autóbuziériában szenvedő egyén bakancslistáján is szerepel egy ilyen ízig vérig amerikai V8 birtoklása.

A Buick V6

1962-ben szokatlan vállalkozásba kezdtek a General Motors mérnökei. A gyártási költségek csökkentése érdekében elkezdték faragni a már jól működő Buick technikát, aminek végül az lett az eredménye, hogy az eddig V8-as öntött vas blokk két hengerrel rövidebb lett. A megvalósított 3,2 literes V6-os (később 3,8 literes) műszaki eredménye hagyott némi kívánni valót maga után, ami miatt végül a Buick 1966-ban eladta a teljes gyártósort a Kaiser-Jeepnek. A V6-os technika egy darabig a Jeep CJ-k erőforrásaként szolgált, de miután a Jeep-et megszerezte az American Motors vállalat, már nem használták tovább.

Buick V6-os motorral

A hányatott sorsú V6-os végül mégsem lett az enyészeté, mert az olajválság miatt a GM-nek szüksége volt a benzintemetőkből álló palettát kiegészítendő, takarékos modellre. A Buick elhagyott gyermekét komoly fejlesztésnek vetette alá, aminek hála, végül sikerült az igényekhez igazítani. Az újra gondolt motor megbízhatóan teljesítette az aktuális környezetvédelmi és üzemanyagfogyasztási határokat. 47 éves pályafutása alatt több mint 25 millió darabot gyártottak, többszöri fejlesztést követően évről évre jól szolgálta a Buick típusait.

A 6 hengeres Porsche boxermotor

A boxermotorok létjogosultsága jó nagy részben a Porschéhoz köthető. Az 1963-as Frankfurti Autókiállításon bemutatott, majd a következő évtől szériagyártásba került Porsche 911 erőforrása volt az első futószalagon gyártott típusa a legendás erőforrásnak. Ez a motor 2 literes 6 hengeres, 130 lóerőt teljesítő, léghűtéses rendszerrel rendelkezett. 1964-ben jelentős áttervezéssel ugyan, de a híres Porsche 904-es versenyautóban már 210 lóerőt teljesített.

Porsche 911 6 hengeres boxer motorral

Az 1970-es évektől a versenyszériás és utcai modellek közé is bekerültek a turbófeltöltős változatok. A 6 hengeres erőforrás térfogatnövekedése és turbósítása miatt óriási teljesítményt értek el, az 1997-es 24 órás Le Mans-i győzelme után, piacra dobtak egy 400 lóerős változatot a civil vásárlóknak, megjegyezném még mindig léghűtéssel.

A környezetvédelmi szabályozások betarthatósága miatt az első vízhűtéses verziót 1997-ben a Porshe Boxsterrel kezdték, amit az 1999-es Carrera is követett. A 6 hengeres léghűtéses boxermotor konstrukció a kezdetek óta rengeteg fejlesztésen esett át - szemben a korábban említett amerikai erőforrások evoluciós fejlődés ellen mutatott kitartásával -, teljesítménye és megbízhatósága miatt még talán a hibridizált világban is lehet pár generáció benne.

A BMW sorhat

A BMW 1927-ben megkezdett autógyártói pályafutását megelőzően komoly hírnevet szerzett magának repülőgép-, motorkerékpár- és tehergépjárműgyártóként. A második világháború előtt elsősorban kisméretű városi autók gyártásával kezdték, de ekkoriban mutatkoztak be a BMW első, versenyképes modelljei, kiváltképp a 328-as amivel az 1940-es Mille Migiliát meg is nyerték. 

BMW 501 sorhatos motorral

A háború alatt a cég csak repülőgép motorok gyártásával foglalkozott. 1945-ben a müncheni gyár csaknem megsemmisült, az eisenachi üzem pedig ami az autógyártáshoz szükséges eszközökkel volt felszerelve a Szovjetunió fennhatósága alá került.

A müncheni központból első sorozatgyártott típusként az 501-est dobták piacra. Ez a luxusautó a konkurens Mercedes Benz S-osztály riválisának lett szánva, sorhatos és 2,5 literes V8-as motorokkal volt elérhető. Bár a cég pénzügyi szempontjából rettentően szerencsétlen típus folyamatos veszteséget termelt, ami erősen közrejátszott abban, hogy majdnem csődbe is kerüljenek, a sorhatos erőforrás hosszútávon mégis a legnagyobb siker alapja lett.

A motor alapját az óriási sikereket elérő 2 literes négy hengeres technika adta, amit nemes egyszerűséggel 2 hengerrel megnyújtottak. A nyolcvanas években a kompakt méretű V6-os motorok fejlesztése foglalta le a gyártókat, ezzel szemben a BMW négy generációt is lefejlesztett a sorhatos alapmodellből. A hat hengeres motor tartóssága és a benne rejlő erőforrások miatt nem egyszerűen az autógyártás egyik siker modellje, hanem az európai autós kultúra meghatározó tuning alapja is lett.

Honda CVCC sornégy

1975-ben új emissziós törvényt vezettek be az Egyesült Államokban, ami komoly fejtörést okozott az autóipari gyáraknak. Edmund Muskie, akinek a nevéhez fűződött a törvény, nagyszámban gyűjthette az ellenségeket, de a Honda Motor vállalat biztosan nem tartozott közéjük. A Honda még 1971-ben kezdte fejleszteni CVCC (Compound Vortex Controlled Combustion, összetett örvényvezérlésű égés) típusú motorját, amivel könnyedén megfelel az új emissziós törvénynek.

Honda Civic CVCC motorral

Míg a GM 5 évet töltött az első katalizátorok kifejlesztésével, a Honda 8 fős fejlesztő csapata egy év alatt tette az elvárásoknak megfelelővé erőforrását. A technikai megoldások ezen területén fényévekkel a konkurencia előtt járt.

CVCC egyeneságú leszármazottja a 2,3 literes VTEC (elektronikusan változó szelepvezérlésű) motor, aminek köszönhetően a század végén bemutatott Accord megkapta, a kaliforniai SULEV (Super Ultra Low Emmision Vehicle – azaz himalájai hegyi levegőt eregető gépjármű) tanúsítványt.

Lexus V8

A Toyota elnöke, Eiji Toyoda nem kisebb cél tűzött ki, minthogy meg kell építeni a világ legjobb autóját és az erre indított projekt az F1-Flagship One, vagyis Zászlóshajó 1 nevet kapta. Ennek kapcsán elkezdték egy új V8-as motor fejlesztését, azonban hamar kiderült, hogy a célközönségnek tekintett amerikai luxusautó piacra a Toyota név nem megfelelő.

Lexus LS400 Toyota V8-as motorral

1990-ben a Toyota Motors Corporation olyat mutatott, ami felsőkategóriás autók V8-cal szerelt prémium mezőnyében megkavarta az állóvizet. Bemutatták a luxus Lexust, a LS 400-as típusjelzésű szedánt. A motortérben a 4 literes UZ motorjelzésű nyolc hengeres erőforrás minden technikai újdonsággal rendelkezett, amit ekkoriban tudnia kellett.

A 32 szeleppel, hengersoronként duplavezérműtengellyel, alumínium blokkal és hengerfejjel szerelt 256 lóerős technika, olyan lágyan dolgozott akár egy elektromos motor, megbízhatósága is legendássá vált. A konkurens BMW, Cadillac, Jaguar és Mercedes-Benz dobhatta vissza a saját fejlesztéseit a tervezőasztalra.

A V8-at hamarosan nem csak a Lexus hanem több Toyota modellben is alkalmazták és tovább fejlesztették.

Kapcsolódó írások

Megjártuk a Budapesti Auto Show-t! - GALÉRIA
2017. október 27.
Az ötödik alkalommal megrendezett cégautó konferencia idén magával hozta többek között a Peugeot, BMW, Opel és a Nissan modelljeit is. De vajon mit tartogatott még a seregszemle?
Autós képgyűjtemény 2.
2018. november 02.
Gyors válogatás az autós világból, vegyes témákban
Képgaléria a Londoni Autószalonról I. rész
2018. május 24.
Tarts egy kis szemlét velem a Londoni Autószalon csodái között!
2018. november 30.
A BMW M-sportrészlege az E92 M3-mal búcsúztatta a szívó V8-as motort. A 2013-ig gyártott negyedik szériából nehezen, de lehet még találni megkímélt példányokat, viszont készülj fel, hogy ez az autó nem elégszik meg azzal, ha csak tankolod, hiszen sokkal több törődést igényel, ami a videóból is kiderül!