Az autógyártás elmúlt több mint 100 évében az egyes gyártók többször is arra kényszerültek, hogy kisebb fogyasztású, olcsó autókat tervezzenek. Ezt legegyszerűbben a lökettérfogat és hengerek számának csökkentésével tehették meg.
Az utóbbi időben főképp termetes nehézvasakról és erőteljes V8-asokról olvashattál tőlem, így arra jutottam, hogy ideje átkacsintani a paletta másik oldalára is, melyen a tömegeknek gyártott olcsó, kisebb fogyasztású klasszikusok szerepelnek. Ma bemutatok neked öt olyan autót, melynek erőforrásában összesen csak két henger bújik meg! Lássuk is, mely modellek kerültek bele a mai veterán toplistába!
FSO Syrena, 1956–1966
Kezdjük is a sort egy szocialista járgánnyal, amit lengyel testvéreink szereltek. Az FSO 1956-ban állt neki a Syrena termelésének, amit ’66-ig 2 hengerrel, majd ’83-ig már 3 hengerrel szereltek. A lengyel szirén több szempontból is hasonlít a 601-es Trabantra.
A Syrenát 11 éven át egy 746 köbcentis, kétütemű, 2 hengeres motorral szerelték, melyhez egy 4 sebességes kézi kormányváltó csatlakozott. A szirén és a klasszikus Trabi között több párhuzamot is lehet vonni. A Syrena volt a lengyelek legkisebb családi autója a kispolszki megjelenése előtt, ahogy az NDK-ban a Trabant, mind a két autó egy kétütemű, 2 hengeres motort kapott.
A különbség, hogy míg a Trabit kétajtós limuzin és kombi kivitelben szerelték, a Syrenát a tudor limuzinok mellett dobozos kivitelben is gyártották. További hasonlóság a hosszú termelési idő és a 4 fokozatú kormányváltó. A fenti képen látható modell egy 102-es változat, amit 1962-ben és ’63-ban gyártottak. Érdekessége, hogy készült belőle „S”, vagyis sportos változat, ami a 312-es Wartburg erőforrásával repesztett.
Ha közelebbről is megnéznéd ezt a lengyel pöfögőt, less bele az alábbi videóba! Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.
AWZ P70, 1955–1959
Ha a Syrena kapcsán már szót ejtettünk a Trabiról, ne feledkezzünk meg annak legrégebbi őséről, az AWZ P70-esről sem. A szériát 1955-ben kezdték gyártani, ami az IFA F9-es erőforrásával indult, mely amúgy egy DKW koppontás volt.
Az ős-Trabi egy kétütemű, 2 hengeres, 690 köbcentis motort kapott, ami 22 lóerő leadását tette lehetővé. A kétajtós „tudor” limuzinok és kombik csúcssebessége 90 km/h volt, viszont a kupék a 100 km-es óránkénti sebességet is elérték. A motort egy 3 sebességes manuális váltó segítette, amit a műszerfal közepére illesztettek.
A P70 nevében a „P” a plastik, vagyis műanyag szóra, míg a „70” a 0,7 liter lökettérfogatú motorra utalt. Az autó érdekessége, hogy a váz nagy része fából készült. Ez nem a tervezők hanyagsága miatt alakult így, egyszerűen csak mert a háború után egyrészt alig akadt, másrészt nagyon drága volt a fém. Ugyanez volt a helyzet a ’40-es évek végén az USA-ban is, ahol még a luxusautók egy részét is fából készítették – ekkor vált népszerűvé és divatossá a woodie kivitel!
Ha részletesebben is érdekel a pöfögő története, olvasd el a róla szóló írásomat, és nézd meg az alábbi videót! Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.
Citroën 2CV „Kacsa”, 1948–1990
Azt hiszem, a Citroën 2CV, becenevén „Kacsa”, tipikusan az az autó, amit nem kell senkinek bemutatni. Több évtizedes termelése alatt több mint 5 millió 114 ezer példány hagyta el a gyártósorokat, melyekből világszerte több is létezett.
Mivel francia autóról van szó, természetesen Franciaországban is termelték, de emellett Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovéniában, de Dél-Amerikai több országában is gyártották. Montevideóban például dobozos furgon és pickup modellként szerelték, ám a Citroën „terepjáró” kivitelben is értékesítette, amit 4x4 Sahara néven exportált az afrikai gyarmatokra – erről a változatról a róla szóló cikkemben olvashatsz részletesen.
A Kacsa több szempontból is eltér a Syrenától és P70-estől. Nem csak azért, mert a „Szántóföldek Királynőjének” nevezett kiskategóriás járművet a nyugati világban gyártották, de azért is, mert a motor elrendezése a korábbi kettőnél soros, míg a 2CV-nél boxer.
Az évtizedek során az erőforrás lökettérfogatát többször is bővítették, ám a boxer elrendezés végigkísérte a Kacsa életútját. A korai modellek 9 lovasak voltak, ám ez a szám rövidesen 12-re, majd 18-ra, végül 29-re növekedett. Átlagfogyasztása elvileg 4,5 liter volt 100-on, csúcssebessége 64 és 115 km/h között változott – a gyártási idő és lóerők függvényében. A 2 hengert az autó orrában helyezték el, amik az első kereket hajtották. Ez alól kivételt képzett a 4x4 Sahara, ami összkerekes volt, és 2 motort is kapott!
Ha közelebbről is megnéznéd ezt a világhírű francia csodát, less bele az alábbi videóba! Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.
BMW 600 „Isetta”, 1957–1959
Ha már szót ejtettem a franciák legendás remekéről, nem hagyhatom szó nélkül annak az országnak az autóipari termékit sem, melyért a leginkább rajongok. Persze a nyugat-németek is szereltek kiskategóriás autókat, melyek egyik leghíresebb példája az olasz ISO Isetta licensze alapján gyártott BMW Isetta. Ma mégsem a kétszemélyes buborékról fogok beszélni, hanem annak „családi egyterű” változatáról, a BMW 600-asról!
A 2CV Kacsához hasonlóan a 600-as Bömbi is - amit időnként „600 Isetta” néven is szoktak emlegetni - egy kéthengeres boxermotort kapott. Az Isetta jelölés amúgy gyárilag nem tartozott az autóhoz, egyszerűen ráragadt, mivel a 250-es és 300-as modellek átdolgozott, „tágasabb változata” volt, ami egy üléssorral hosszabb volt, mint az eredeti változat – az utastér ettől függetlenül szűk volt, ráadásul ez a változat sem rendelkezett csomagtérrel.
Ez az egerek számára családi autónak tekinthető törpeautó, ahogy már mondtam, egy 2 hengeres boxert kapott, amely 582 köncentis lökettérfogattal dolgozott. Mindez 19,5 lóerő (14,5 kW) leadására volt elegendő, ami egy 103 km/órás csúcssebességet tett lehetővé.
Annak ellenére, hogy a 250-es és 30-as Isetták népszerűek voltak, termetesebb testvérük nem volt valami kapós. Emiatt a BMW 3 év után leállította a termelését, ám az utód 700-as modell már kifejezetten sikeresnek számított.
A BMW 700 valójában a 600-as átdolgozott, szögletes limuzin kivitele volt, amit szintén faros boxerrel szereltek. A kétajtós tudor megörökölte a pufók Isetta hátul hosszanti lengőkaros szerkezetét, amit a bajor cég a ’90-es évekig alkalmazott. Bár a 600-as nem volt egy sikermodell, mivel 3 év alatt alig több mint 34 800 példányt gyártottak, az alapjaira épített utód mentette meg a Bömbit a csődtől!
Ha részletesebben is érdekel a boxeres Bömbi története, olvasd el a róla szóló részletező cikkemet, és nézz bele az alábbi videóba! Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.
Saab 92, 1949–1957
Miközben keresgéltem a kéthengeres veteránok között, rájöttem, hogy az elmúlt két évben nem hogy Saab modellről, de még svéd autóról sem írtam. Itt az ideje kijavítani ezt a kis malőrt, hiszen itt a 92-es Saab, ami a hajdani repülőgyár egyik legelső autója volt!
Akárcsak a Messerschmitt KR201, a 92-es Saab modell sem tagadhatja le harci repülő őseit. Tervezése során a mérnökök hatalmas hangsúlyt fektettek az áramvonalas géptest kifejlesztésére, ami sikerült is, hiszen légellenállási együtthatója mindösszesen csak 0,30 – viszonyítási alapként az első Tesla Roadsteré 0,36 volt.
Az áramvonalas külső jó ötletnek bizonyult, ám erőforrása, bár illett az autó termetéhez, mégsem volt olyan „hűha” hangzatos, mint amire számítanál. Ez egy 764 köbcentis, kéthengeres, 2 ütemű, vízhűtéses motor volt, ami 25 lóerő (19 kW) leadását és 105 km/óráss csúcssebességet tett lehetővé. Váltó terén egy lehetőség létezett, ami egy 3 sebességes kézi volt, amin az első fokozatot nem szinkronizálták.
Plusz érdekesség, hogy a korai modellek kivétel nélkül zöldek voltak. Ez állítólag azért alakult így, mert még a háború idején a Saab hatalmas mennyiségű festéket vásárolt fel a harci repülők lefújására, ám azok termelésével leállt, s el akarta használni a megmaradt festéket – hasonló volt a helyzet a Renault 4 CV modellekkel is, melyek kezdeti példányai mind sárgák voltak.
Ha részletesebben is érdekel az a szárazföldi bombázó, less bele az alábbi videóba. Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.
Mit gondolsz, a fenti 5 autó közül neked melyik jön be a legjobban? Szerinted melyik kéthengeres vadállatokról kell szót ejteni a 2. részben? Én eddig a 601-es Trabira, a kispolszkira és a Mazda R360-ra gondoltam. Addig is, nézz bele az alábbi galériába!
